Jelentősen változnak a munkahelyi adatkezelésekre vonatkozó előírások
Az Országgyűlés elfogadta az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A módosítás mintegy 86 ágazati törvény adatvédelmi rendelkezéseit módosítja a tavaly életbe lépett GDPR végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében.
Lejárt a mémek kora? Az új európai szerzői jogi reform és a vitatott rendelkezései
Az Európai Parlament március 26-án annak ellenére fogatta el a szerzői jogi reformot, hogy annak számos ellenzője akadt és főként Nyugat-Európában nagy felzúdulást keltett az internethasználók körében. Még a Wikipédia német nyelvű oldala is elsötétült tiltakozásul, az azt követő napokban pedig tízezrek tüntettek Németország-szerte az új irányelv ellen.
SCHREMS 2.0 – További akadályok a személyes adatok Európai Unión kívülre történő továbbításában?
Kiemelkedő jelentőségű adatvédelmi ügy került az Európai Bíróság elé. A határon túli személyes adatok áramlásának zavara, vagy legitimációjának megszűnése akár az Európai Unió GDP-jének visszaesésével, a kereskedelem és a gazdaság negatív hatásaival járhat.
Az e-könyvek és a digitális jogkezelés
Az e-könyvekkel kapcsolatban felmerülő szerzői jogi jogsértésekről és a digitális jogkezelési (Digital Rights Management, DRM) megoldásokról, valamint a digitális jogkezelés hátrányairól készített összefoglalót a DLA Piper Hungary.
50 millió eurós adatvédelmi bírság a GOOGLE-lel szemben
A francia adatvédelmi hatóság 2019. január 21-én 50 millió eurós bírsággal sújtotta a GOOGLE LLC-t, az általános adatvédelmi rendelet (“GDPR”) szabályainak megsértése miatt. A bírság nagysága az eddigi legnagyobb a GDPR hatályba lépése óta.
Bejelentéskötelezett befektetések
2019. január 1-jén lép hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló új törvény, amely előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő a törvényben nevesített szenzitív szektorbeli tevékenységet folytató magyar társaságokban történő külföldi befektetésekre.
Közbeszólhat a “PLÁZASTOP törvény”, ha építési engedélyre sincs szükség?
A 400 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelemi építmények bővítéséhez az illetékes Kormányhivatal szakhatósági engedélye, akkor is szükséges, ha építési engedélyre egyebekben nincs szükség. A törvény jogszabályi háttérről készített összefoglalót a DLA Piper Hungary.
Tranzakciós biztosítások ingatlan ügyletekben – gyakorlati tapasztalatok
Az utóbbi években idehaza is jelentősen megnőtt az eladói szavatossági kötelezettségek (warranties) és az objektív kártérítési kötelezettségek (indemnities) teljesítését biztosító tranzakciós biztosítások (W&I Insurance) használata a nagy értékű kereskedelmi ingatlanok adásvétele során.
No deal Brexit – Mi lesz az IP jogokkal?
Az Egyesült Királyság kormánya 2018. szeptember 24-én számos különböző tájékoztatót tett közzé a honlapján, amelyek az esetleges “no deal Brexit” esetén életbe lépő változásokról nyújtanak információkat. Cikkünkben az utóbbi két tájékoztató legfontosabb pontjait mutatjuk be.
A vezető tisztségviselők felelőssége – 3. rész: Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása
Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról? A cikksorozat utolsó részében a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása kapcsán a szerződő fél vállalatok és a biztosított vezető tisztségviselők szempontjából legfontosabb kérdéseket összegezzük.
Csodafegyver az adatkezeléshez? Mire elég az adatkezeléshez való hozzájárulás?
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 6. cikke határozza meg azokat a jogalapokat, amelyek alapján jogszerű adatkezelés végezhető. A jogalapok között a jogalkotó elsőként az érintett hozzájárulását jelöli meg, mely alapján az adatkezelő egy vagy több konkrét célból jogszerűen végezhet adatkezelést. Cikkünkben a “29. cikk szerinti Munkacsoport” iránymutatásának legérdekesebb megállapításait gyűjtöttük össze.
Csődtörvény módosítása – tényleg veszélyben az egész magyar gazdaság?
A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Blogbejegyzésemben amellett érvelek, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.