A termékek csomagolásának megadóztatása a környezetvédelmi adók, ezen belül is a szennyezési adók fontos részét jelenti. A csomagolások jelenleg a kiterjesztett gyártói felelősség (extended producers responsibility, EPR), míg a csomagolószerek a környezetvédelmi termékdíj tárgyát képezik. Ezen felül 2024-től az italcsomagolások tekintetében bevezetésre került a kötelező visszaváltási díjas (DRS) rendszer, amellyel a fogyasztók nap mint nap találkoznak.

Tekintettel arra, hogy a termékek csomagolása kapcsán a DRS és az EPR a környezetvédelmi adók legfontosabb elemei, a továbbiakban az EPR rendszerrel foglalkozunk (ehhez kapcsolódóan kitérünk az EPR-rel „rokon” környezetvédelmi termékdíjra is), illetve cikksorozatunk egy következő részében a DRS rendszerről adunk egy rövid ismertetőt.

A környezetvédelmi termékdíj régóta képezi hazánk jogrendszerének részét. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény célja többek között a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez való hozzájárulás a termékdíjkötelesként meghatározott termékek adóztatásával. A termékdíjköteles termékek közül az egyik legfontosabb a csomagolószerek köre. Jelen cikkben eltekintünk a környezetvédelmi termékdíj részletesebb ismertetésétől. Ennek oka, hogy jelen cikk megjelenésének idejére már beterjesztésre került az a törvénytervezet, amely többek között a csomagolószerekre vonatkozóan megszünteti a termékdíj-kötelezettséget (a törvényjavaslat jelenleg a bizottsági jelentések vitájára vár). A törvényjavaslat általános indokolása szerint a módosítás indoka, hogy az EPR 2023 óta történő alkalmazásával a két rendszer részben átfedi egymást. A módosítás célja tehát a két rendszer hatálya alá egyaránt tartozó termékek tekintetében a kettős adminisztrációs teher csökkentése a termékdíjköteles termékek körének szűkítése által mind a kötelezetti, mind az adóhatósági oldalon.

A kiterjesztett gyártó felelősség, azaz az EPR intézménye az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveken alapul, és Magyarországon 2023 júliusában került bevezetésre. Ennek keretében egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeiért a gyártók, termelők, első belföldi forgalomba hozók felelősek, azaz „nem engedhetik el” a termékeket, amikor azok legördültek a gyártószalagról vagy behozzák őket Magyarországra, hanem azokkal ezt követően is foglalkozniuk kell. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelés (a gyűjtés, a kezelés, az újrahasznosítás és az ártalmatlanítás) megszervezése és finanszírozása a gyártók vagy első belföldi forgalomba hozók felelőssége. Ugyanakkor a megszervezés kollektív módon más által is teljesíthető – ezt a MOHU szervezi meg a gyártók finanszírozásából.

A finanszírozás fontos eleme az EPR díj, melyet 10 körforgásos termék után a gyártónak kell megfizetni. Gyártónak minősül a termék előállítója, továbbá az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza (többek között az, aki a terméket belföldön először ingyenesen vagy visszterhesen átruházza vagy saját célra felhasználja, például egy Magyarországra behozott kartondobozt felhasznál a telephelyei közötti árumozgatáshoz).

Körforgásos terméknek minősül többek között a termékek csomagolása is. A csomagolás lehet fogyasztói csomagolás (pl. fogkrémes tubus; kivételt képez ugyanakkor a gyógyszerek fogyasztói csomagolása), gyűjtőcsomagolás (pl. kartondoboz, amiben több fogkrémes tubus van) és  szállítási csomagolás (pl. rakodólap, amin több, fogkrémes tubusokat tartalmazó kartondoboz van).

Fontos megkülönböztetni, hogy míg a csomagolószer (ami jelenleg környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség alá is esik) önálló áru, a csomagolás az árut védő ideiglenes védőburkolat. Tehát amennyiben valaki önállóan kartondobozt gyárt vagy külföldről ilyet szerez be, ez egy környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség alá eső csomagolószernek minősül, míg, ha valamilyen áru van a kartondobozban, akkor az EPR díj kötelezettség alá fog esni (és az áru tekintetében gyártónak minősülő személy, azaz például az első belföldi felhasználó válik kötelezetté az EPR díj megfizetésére).

Mi történik akkor, ha egy termék vonatkozásában EPR-díjat, illetve környezetvédelmi termékdíjat is fizetni kell?

A vállalkozás termékdíjkötelezettségét csökkenteni kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékéig. Amennyiben az EPR díjtétele meghaladja a termékdíj tételének összegét, a termékdíj összege 0 forint. Ez azonban csak azon csomagolószerekre irányadó, amelyekből csomagolás lesz, ugyanis, ahogy fent is utaltunk rá, csak a csomagolás esik EPR díj fizetési kötelezettség alá.

Erre azonban a tervek szerint már nem kell hosszú ideig ügyelni a vállalkozásoknak, tekintettel arra, hogy – ahogy azt fentebb is említettük – az őszi adócsomag értelmében 2025. január 1-től a csomagolószer már nem lesz környezetvédelmitermékdíj-köteles.

A fenti tervezett változás alól egy kivétel van, mégpedig a műanyag hordtasak, ismertebb nevén szatyor, mely az „egyéb műanyagtermék” kategóriába sorolva továbbra is termékdíjköteles marad.

A csomagolások tekintetében fontos még megemlíteni, hogy a fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerből, továbbá a fogyasztó számára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében az EPR kötelezettség a fogyasztó számára értékesített csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli. Ez vonatkozik a péksütemények csomagolására szánt papírzacskókra, a zöldségeseknél használt zacskókra, a gyorséttermekben használt papírtálcákra, a salátabárokban használt salátástálakra vagy a pizzériákban használt pizzásdobozokra.

Bár az EPR díjról szóló kormányrendelet tervezett módosításáról jelenleg még nincsenek ismereteink, valószínűnek tartjuk, hogy a jövőben a csomagolószer is ennek a hatálya alá kerül, így a csomagolószerek és a csomagolások tekintetében is EPR díjat kell fizetni.