Tranzakciós biztosítások ingatlan ügyletekben – gyakorlati tapasztalatok

Az utóbbi években idehaza is jelentősen megnőtt az eladói szavatossági kötelezettségek (warranties) és az objektív kártérítési kötelezettségek (indemnities) teljesítését biztosító tranzakciós biztosítások (W&I Insurance) használata a nagy értékű kereskedelmi ingatlanok adásvétele során. Négy-öt évvel korábban csak elvétve találkoztunk a tranzakciós biztosítás alkalmazásával ingatlan adásvételek során, míg manapság azt tapasztaljuk, hogy a 10 millió euró feletti ügyértékű adásvételek felében kerül sor ilyen biztosítást megkötésére. A biztosítások megkötésének költségei csökkentek, a folyamat jelentősen rugalmasabbá vált, a brókerek és a biztosítók mára megoldás orientált  megközelítést fejlesztettek ki és pénzügyi valamint jogi szakembereket alkalmaznak annak érdekében, hogy a termékeikkel, tárgyalási és szerződéskötési folyamataikkal mindinkább alkalmazkodjanak az alapul fekvő ingatlan tranzakció  követelményeihez és ütemezéséhez. A tranzakciós biztosítások elterjedését szintén segítette, hogy szinte egyeduralkodóvá vált a vevő oldali biztosítás (buyer side policy), amikor is a biztosított személy maga a vevő, aki így az eladó kihagyásával közvetlenül a biztosítóhoz nyújthatja be kárigényét.

Read more »

No deal Brexit – Mi lesz az IP jogokkal?

Ahogy közeledik a Brexit időpontja, egyre feszültebb érdeklődés övezi az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalássorozat folyamatát. A legutóbbi fejlemények szerint a 2018 szeptember 20-i salzburgi informális találkozón az Európai Tanács elutasította az Egyesült Királyság által kidolgozott javaslatcsomagot, melynek következtében Theresa May brit miniszterelnök kijelentette: a tárgyalások holtpontra jutottak. Mindezek alapján pedig egyre inkább nő a valószínűsége annak, hogy 2019 márciusában az Egyesült Királyság megegyezés nélkül fog kilépni az Európai Unióból (ún. “no deal Brexit“). Vélhetően a fenti fejleményekre tekintettel az Egyesült Királyság kormánya 2018. szeptember 24-én számos különböző tájékoztatót tett közzé a honlapján, amelyek az esetleges “no deal Brexit” esetén életbe lépő változásokról nyújtanak információkat. A tájékoztatók között a szerzői joggal, szabadalmakkal, védjegyekkel és formatervezési mintákkal, valamint jogkimerüléssel kapcsolatos tájékoztatók is szerepelnek. Cikkünkben az utóbbi két tájékoztató legfontosabb pontjait mutatjuk be.

Read more »

A vezető tisztségviselők felelőssége – 3. rész: Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása

Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról? A fenti kérdéseket tekintik át egy háromrészes cikksorozatban a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértői. A cikksorozat első és második része után a szerzők a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása (angolszász kifejezéssel: Directors & Officers Liability (D&O) insurance) kapcsán a szerződő fél vállalatok és a biztosított vezető tisztségviselők szempontjából megfontolásra érdemes legfontosabb kérdéseket összegzik.

Read more »

Csodafegyver az adatkezeléshez? Mire elég az adatkezeléshez való hozzájárulás?

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 6. cikke határozza meg azokat a jogalapokat, amelyek alapján jogszerű adatkezelés végezhető. A jogalapok között a jogalkotó elsőként az érintett hozzájárulását jelöli meg, mely alapján az adatkezelő egy vagy több konkrét célból jogszerűen végezhet adatkezelést. Bár az adatkezelők számára elsőre talán a legkézenfekvőbbnek az érintett hozzájárulásának beszerzése tűnhet, de felmerül a kérdés: tényleg ilyen egyszerű lenne? Cikkünkben a “29. cikk szerinti Munkacsoport” iránymutatásának legérdekesebb megállapításait gyűjtöttük össze.

Read more »

Csődtörvény módosítása – tényleg veszélyben az egész magyar gazdaság?

A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Blogbejegyzésemben amellett érvelek, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.

Read more »

Frissült Magyarország adatvédelmi szabályzata

Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én került kihirdetésre, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. törvény) átfogó módosítása, amelyben többek között az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által nyitva hagyott egyes területek kerültek szabályozásra. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.

Read more »

A jog exportja amerikai módra – miért érdekes az FCPA?

Mind a hazai, mind pedig a nemzetközi sajtóban egyre gyakrabban tűnnek fel olyan főcímek, amelyek az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (Department of Justice, vagy DOJ) és az Egyesült Államok különböző kormányzati ügynökségei által indított eljárások új korszakát hirdetik. Nem mehetünk el tehát szó nélkül azon hírek mellett, amelyek az Egyesült Államok törvényeinek megsértéséért nemcsak amerikai, hanem külföldi cégekre kiszabott hatalmas összegű bírságokról – vagy némely esetben peren kívüli egyezségek keretében kifizetett óriásösszegekről – szólnak. 

Read more »

A vezető tisztségviselők felelőssége – 2. rész: A felmentvény

Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról? A fenti kérdéseket tekintik át egy háromrészes cikksorozatban a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértői. A cikksorozat első része itt érhető el. A második részben a szerzők az irodai praxisban a felmentvény kapcsán felmerülő legfontosabb tudnivalókat és esetjogot összegzik. A jelen cikk társszerzői: Bögös Tímea és Pásztélyi Emese. A felmentvény a gazdasági társaság tulajdonosainak nyilatkozata (formális írásbeli határozata) arról, hogy …

A vezető tisztségviselők felelőssége – 2. rész: A felmentvény Read More »

A built-to-suit projektek jogi sajátosságai – mikre kell figyelni?

A built-to-suit (BTS) fejlesztések – a spekulatív fejlesztésekkel szemben – a speciális bérlői igények legmagasabb szintű kiszolgálását célozzák. Bár alapos üzleti tervezés és nettó jelenérték számítás előzi meg őket, a „hagyományos” bérletekkel ellentétben nagyobb kockázattal járnak mindkét fél számára. A fejlesztés finanszírozhatósága, rentabilitása és majdani értékesíthetősége alapvetően a (tipikusan egyetlen) bérlő személyétől függ, ami nagyobb kitettséget jelent a bérbeadónak, mint a sok bérlős fejlesztések. A bérlő szempontjából a legnagyobb kihívást talán az átlagosnál hosszabb távra szóló, 10-15 vagy akár 20+ éves elköteleződés jelenti. Az alábbiakban a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértője, Remes Attila a BTS bérleti szerződések tárgyalása …

A built-to-suit projektek jogi sajátosságai – mikre kell figyelni? Read More »

Vége az unión belüli beruházásvédelmi egyezményeken alapuló válaszottbírósági eljárásoknak?

Történelmi jelentőségű döntést hozott az Európai Unió Bírósága (EUB) 2018. március 6. napján az Achmea ügyben (C-284/16), amely akár meg is pecsételheti az uniós tagállamok között kötött kétoldalú beruházásvédelmi egyezményeken (Unión belüli BIT-eken) alapuló választottbírósági eljárások sorsát. Ezt elemzik Deli Zsófia, Nemescsói András és Kőhegyi Dávid, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper ügyvédei.

Az Európai Bíróság újabb ítélete várható szerencsejátékügyben

Február 28-án várható, hogy az Európai Bíróság (EuB) ítéletet hoz a C-3/17. számú, a Sporting Odds Limited online szerencsejáték szolgáltató ügyében kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban. Az ítélet előzményeit Nemescsói András, Radics Viktor és Csernus Máté, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértői tekintik át. A Sporting Odds Limited egy londoni székhelyű cég, amely Magyarországon virtuális sportfogadás típusú online szerencsejátékot szervezett. A társaságra a NAV Szerencsejáték Felügyelete pénzbírságot szabott ki, amelyet a szerencsejáték szervező cég a magyar bíróság előtt megtámadott. Az eljáró bíróság a magyar szerencsejáték szabályozás uniós jogellenessége körében az EuB előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte, és összesen tizenhat …

Az Európai Bíróság újabb ítélete várható szerencsejátékügyben Read More »

A vezető tisztségviselők felelőssége – 1. rész: A hatályos jogi szabályozás áttekintése

  Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról? A fenti kérdéseket tekintik át egy háromrészes cikksorozatban Bögös Tímea és Mangliár Vanda, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper munkatársai. Az új Polgári Törvénykönyv 2014 márciusi hatályba lépésével széles körű szakmai kritikai visszhangot kiváltó vezető tisztségviselői felelősségi rendszer lépett életbe. Az akkori szabályok értelmében a jogi személy vezető tisztségviselőjének e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kár esetén a károsulttal …

A vezető tisztségviselők felelőssége – 1. rész: A hatályos jogi szabályozás áttekintése Read More »

Védjegyek és az online marketing

Az elmúlt években olyan formabontó online hirdetési lehetőségek jöttek létre, amelyek nemcsak a reklámszakembereket, hanem a jogászokat is új kihívások elé állították. Hogyan lesz hirdetőből védjegybitorló? Mit tehetünk, ha más a márkanevünkkel hirdet? Mik az AdWords buktatói a hirdetők és a védjegyjogosultak számára? Többek között ezeket a kérdéseket tekintik át Rózsavölgyi Márk és Papp Gábor, a DLA Piper Magyarország munkatársai az ügyvédi iroda blogja, az Advocatus legújabb bejegyzésében. Mi az AdWords? A pay-per-click (fizess kattintásonként) alapú hirdetések legnagyobb szolgáltatója a Google, amely éves szinten több mint 20 milliárd dollár bevételt produkál csak ebben az üzletágban. A Google AdWords platformja lehetőséget …

Védjegyek és az online marketing Read More »

A márkaimázs védelme – árulhat-e a viszonteladó az online piactereken?

A szelektív forgalmazási rendszerek létfontosságúak egy-egy márka imázsának fenntartása szempontjából, az árusítás e formáját az Európai Bizottság már korábban az uniós versenyszabályokkal összeegyeztethetőnek találta. Az internetes piac közelmúltbeli fejlődése, a Vaterához és az Amazonhoz hasonló oldalak széleskörű használata azonban új kérdéseket vet fel az ilyen értékesítési rendszerek előírásaival kapcsolatban. Ezeket tekintik át Paseczki Loránd és Virág Péter, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper munkatársai. Az internetes értékesítés kapcsán a Bizottság vertikális korlátozásokról szóló iránymutatásában 2010-ben már leszögezte, hogy a disztribúciós szerződésekben az „online kirakatokra” is előírhatóak külön szabályok, amelyek a forgalmazott márka presztízsének megőrzését szolgálják. Eszerint nem sérti …

A márkaimázs védelme – árulhat-e a viszonteladó az online piactereken? Read More »