A vezető tisztségviselők felelőssége – 2. rész: A felmentvény
Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról? A cikksorozat második részben a szerzők az irodai praxisban a felmentvény kapcsán felmerülő legfontosabb tudnivalókat és esetjogot összegzik.
A built-to-suit projektek jogi sajátosságai – mikre kell figyelni?
A built-to-suit (BTS) fejlesztések – a spekulatív fejlesztésekkel szemben – a speciális bérlői igények legmagasabb szintű kiszolgálását célozzák. A DLA Piper a bérleti szerződések tárgyalása során rendszerint felmerülő hangsúlyosabb kérdéseket mutatja be a bérlő szemüvegén keresztül.
Vége az unión belüli beruházásvédelmi egyezményeken alapuló válaszottbírósági eljárásoknak?
Történelmi jelentőségű döntést hozott az Európai Unió Bírósága az Achmea ügyben, amely akár meg is pecsételheti az uniós tagállamok között kötött kétoldalú beruházásvédelmi egyezményeken alapuló választottbírósági eljárások sorsát. A cikk szerzői: Deli Zsófia, Nemescsói András és Kőhegyi Dávid.
Az Európai Bíróság újabb ítélete várható szerencsejátékügyben
Február 28-án várható, hogy az Európai Bíróság ítéletet hoz a Sporting Odds Limited online szerencsejáték szolgáltató ügyében kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban. Az ítélet előzményeit Nemescsói András és Radics Viktor, a DLA Piper szakértői tekintik át.
A vezető tisztségviselők felelőssége – 1. rész: A hatályos jogi szabályozás áttekintése
Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról?
Védjegyek és az online marketing
Hogyan lesz hirdetőből védjegybitorló? Mit tehetünk, ha más a márkanevünkkel hirdet? Mik az AdWords buktatói a hirdetők és a védjegyjogosultak számára? Többek között ezeket a kérdéseket tekintik át Rózsavölgyi Márk és Papp Gábor, a DLA Piper munkatársai.
A márkaimázs védelme – árulhat-e a viszonteladó az online piactereken?
Az internetes piac közelmúltbeli fejlődése, a Vaterához és az Amazonhoz hasonló oldalak széleskörű használata új kérdéseket vet fel az értékesítési rendszerek előírásaival kapcsolatban. Ezeket tekinti át Virág Péter, a DLA Piper szakértője.
29-es Adatvédelmi Munkacsoport: az álláskeresők Facebookjainak ellenőrzése adatkezelést valósít meg
A legújabb vélemény számos olyan tipikus munkahelyi adatkezelési esetet tárgyal, ahol a technológiai fejlődés fokozott adatvédelmi kockázatokat jelenthet. Ezeket tekintik át ügyvédi irodánk szakértői.
Munkahelyi adatkezelés az EU új adatvédelmi rendelete és az új technológiák fényében
Az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es Adatvédelmi Munkacsoport nemrégiben újabb véleményt fogadott el a munkahelyi adatkezelés szabályairól. A véleményt a DLA Piper munkatársai tekintik át.
Elektromos autótöltés árazása – íme az új magyar szabályozás
Az elektromos autózás terjedésével párhuzamosan nyilvánvalóvá válik, hogy a töltőállomások üzemeltetésének jelenlegi, ingyenességre épülő rendszerét fel kell váltaniuk a rentábilis üzleti modelleknek. Az alábbiakban az elektromos gépjárműtöltés idén nyáron hatályba lépett szabályozását tekintjük át.
Elektromos autótöltés árazása – Melyik üzleti modell lesz a befutó?
Magyarországon az elektromos gépjárművek közterületen való töltése jellemzően egyelőre ingyenesen, az egyes szolgáltatók és önkormányzatok közcélú töltőpontjain keresztül történik. Nyilvánvaló, hogy ez nem maradhat így, hiszen a piaci szereplők csak abban az esetben vesznek majd részt a töltőállomások villamos energiával való ellátásában, amennyiben ennek körében profitot tudnak realizálni.
3D ingatlan-nyilvántartás – A jövő telekkönyve
Tradícionálisan az ingatlanjog és az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályrendszer rendkívül statikus és nem igazán tekinthető a jogi innováció színterének. Azonban az aktuális ingatlanfejlesztési trendek, valamint a föld alatti és földfelszín feletti létesítmények (műtárgyak) azonosítása és nyilvántartása iránti egyre növekvő igény a magyar törvényhozást a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás magyarországi bevezetésére sarkallja. A cikk szerzői: Boncok Bettina és Kui Szilárd