A vezető tisztségviselők felelőssége – 2. rész: A felmentvény

Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról? A fenti kérdéseket tekintik át egy háromrészes cikksorozatban a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértői. A cikksorozat első része itt érhető el. A második részben a szerzők az irodai praxisban a felmentvény kapcsán felmerülő legfontosabb tudnivalókat és esetjogot összegzik. A jelen cikk társszerzői: Bögös Tímea és Pásztélyi Emese.

A felmentvény a gazdasági társaság tulajdonosainak nyilatkozata (formális írásbeli határozata) arról, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét egy adott tárgyidőszakban a tulajdonosok számára rendelkezésre álló információk alapján, a tulajdonosok megítélése szerint megfelelően látta el.

A felmentvény jogi jelentősége

Ha a társaság tulajdonosai a vezető tisztségviselő részére felmentvényt adnak, a társaság a vezető tisztségviselővel szemben ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel később már csak korlátozott körben léphet fel (csakis akkor, ha utóbb az derülne ki, hogy a felmentvény alapjául szolgáló, a tulajdonosok által ismert tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak).

Read the rest of this entry »

Permanent link to this article: https://blogs.dlapiper.com/advocatus/?p=2121

A built-to-suit projektek jogi sajátosságai – mikre kell figyelni?

Attila RemesA built-to-suit (BTS) fejlesztések – a spekulatív fejlesztésekkel szemben – a speciális bérlői igények legmagasabb szintű kiszolgálását célozzák. Bár alapos üzleti tervezés és nettó jelenérték számítás előzi meg őket, a „hagyományos” bérletekkel ellentétben nagyobb kockázattal járnak mindkét fél számára. A fejlesztés finanszírozhatósága, rentabilitása és majdani értékesíthetősége alapvetően a (tipikusan egyetlen) bérlő személyétől függ, ami nagyobb kitettséget jelent a bérbeadónak, mint a sok bérlős fejlesztések. A bérlő szempontjából a legnagyobb kihívást talán az átlagosnál hosszabb távra szóló, 10-15 vagy akár 20+ éves elköteleződés jelenti. Az alábbiakban a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértője, Remes Attila a BTS bérleti szerződések tárgyalása során rendszerint felmerülő hangsúlyosabb kérdéseket mutatja be a bérlő szemüvegén keresztül.

 

Read the rest of this entry »

Permanent link to this article: https://blogs.dlapiper.com/advocatus/?p=2113

Vége az unión belüli beruházásvédelmi egyezményeken alapuló válaszottbírósági eljárásoknak?

Szerzők: Nemescsói András, Kőhegyi Dávid és Deli Zsófia

Történelmi jelentőségű döntést hozott az Európai Unió Bírósága (EUB) 2018. március 6. napján az Achmea ügyben (C-284/16), amely akár meg is pecsételheti az uniós tagállamok között kötött kétoldalú beruházásvédelmi egyezményeken (Unión belüli BIT-eken) alapuló választottbírósági eljárások sorsát. Ezt elemzik Deli Zsófia, Nemescsói András és Kőhegyi Dávid, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper ügyvédei.

Read the rest of this entry »

Permanent link to this article: https://blogs.dlapiper.com/advocatus/?p=2108

Az Európai Bíróság újabb ítélete várható szerencsejátékügyben

Február 28-án várható, hogy az Európai Bíróság (EuB) ítéletet hoz a C-3/17. számú, a Sporting Odds Limited online szerencsejáték szolgáltató ügyében kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban. Az ítélet előzményeit Nemescsói András, Radics Viktor és Csernus Máté, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértői tekintik át.

A Sporting Odds Limited egy londoni székhelyű cég, amely Magyarországon virtuális sportfogadás típusú online szerencsejátékot szervezett. A társaságra a NAV Szerencsejáték Felügyelete pénzbírságot szabott ki, amelyet a szerencsejáték szervező cég a magyar bíróság előtt megtámadott. Az eljáró bíróság a magyar szerencsejáték szabályozás uniós jogellenessége körében az EuB előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte, és összesen tizenhat kérdést intézett az uniós bírósághoz.

A kérdések érintik többek között a szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozó intézkedéseket bevezető tagállamok indokolási kötelezettségét, a koherens és szisztematikus módon történő tagállami korlátozás követelményét, a diszkrimináció tilalmát, a kaszinójáték szervezés engedélyezési feltételeinek jogszerűségét, valamint a sportfogadás és a kaszinójáték szervezése közötti megkülönböztetés jogszerűségét is.

Read the rest of this entry »

Permanent link to this article: https://blogs.dlapiper.com/advocatus/?p=2106

A vezető tisztségviselők felelőssége – 1. rész: A hatályos jogi szabályozás áttekintése

 

Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról? A fenti kérdéseket tekintik át egy háromrészes cikksorozatban Bögös Tímea és Mangliár Vanda, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper munkatársai.

Az új Polgári Törvénykönyv 2014 márciusi hatályba lépésével széles körű szakmai kritikai visszhangot kiváltó vezető tisztségviselői felelősségi rendszer lépett életbe. Az akkori szabályok értelmében a jogi személy vezető tisztségviselőjének e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kár esetén a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felelt volna. A jogalkotó 2016. július 1. napjával hatályon kívül helyezte ezt a minden bizonnyal jelentős jogalkalmazási bizonytalanságot magában hordozó rendelkezést, és konzekvensebb jogi alapokra helyezte a kérdés szabályozását.

Read the rest of this entry »

Permanent link to this article: https://blogs.dlapiper.com/advocatus/?p=2100

Older posts «