SCHREMS 2.0 – További akadályok a személyes adatok Európai Unión kívülre történő továbbításában?

Szerző: Kozma Zoltán Kiemelkedő jelentőségű ügy került az Európai Bíróság elé a mai napon, amely erős hatással lehet a globális digitális gazdaságra is. Az ügy a legfrissebb állomása az Egyesült Államok bűnüldözési joga és az európai adatvédelmi szabályozás közötti ütközetnek, amely hivatalosan Max Schrems, osztrák adatvédelmi aktivista és a Facebook között zajlik. Az eljárás nagy horderejű és minden olyan vállalkozás számára releváns, amelyek személyes adatokat továbbítanak az Európai Unió határait átlépve. Az Ír Adatvédelmi Biztos, …

SCHREMS 2.0 – További akadályok a személyes adatok Európai Unión kívülre történő továbbításában? Read More »

2019. május 28-tól alkalmazandó a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről szóló Rendelet – De mit is jelent ez nekünk?

Nem személyes adat az, amely semmilyen formában nem hozható összefüggésbe azonosított, vagy azonosítható természetes személlyel, pl. a nagy adathalmazok (big data) elemzéséhez használt összesített és anonimizált adatkészletek, ipari gépek karbantartási igényeire vonatkozó adatok, szélturbinákra telepített szenzorok által generált időjárási adatok stb. A Rendelet célja tehát, hogy a GDPR személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelkezését kiegészítve biztosítsa az ilyen nem személyes adatok Unión belüli teljes körű szabad áramlását is, megteremtve ezáltal a közös európai adatteret. A Bizottság minap kiadott iránymutatása pedig kifejezetten nevesíti a Rendelet felhőszolgáltatások igénybevételére gyakorolt stimuláló hatását, tehát deklarált és elsődleges cél a felhőszolgáltatásokat akadályozó jogszabályok eltörlése a tagállamokban.

Read more »

Mire építsünk idén? – A kereskedelmi ingatlanpiac várható trendjei a 2019-es évben

A DLA Piper Hungary szakértői a legjelentősebb tranzakciók alapján összegyűjtötték azokat a számokat, amelyek a vevői, eladói, befektetői vagy biztosítási szempontok szerint jól tükrözik a ingatlanpiaci trendeket. Ezek alapján elmondható, hogy a hozamok csökkentek az elmúlt évekhez képest, bár a nyugat-európai arányokhoz képest még mindig kiemelkedőnek számítanak.

Read more »

Jelentősen változnak a munkahelyi adatkezelésekre vonatkozó előírások

Az Országgyűlés 2019. április 1-én elfogadta az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A módosítás mintegy 86 ágazati törvény adatvédelmi rendelkezéseit módosítja a tavaly életbe lépett GDPR végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében. Az új szabályok – néhány kivétellel – a Magyar Közlönyben történő kihirdetést követő 15. napon lépnek majd hatályba.

Read more »

Lejárt a mémek kora? Az új európai szerzői jogi reform és a vitatott rendelkezései

Az Európai Parlament március 26-án annak ellenére fogatta el a szerzői jogi reformot, hogy annak számos ellenzője akadt és főként Nyugat-Európában nagy felzúdulást keltett az internethasználók körében. Március 21-én még a Wikipédia német nyelvű oldala is elsötétült tiltakozásul, az azt követő napokban pedig tízezrek tüntettek Németország-szerte az új irányelv ellen, ami szerintük veszélyt jelent a szabad internetre nézve és hátrányosan befolyásolhatja a véleménynyilvánítási, művészi és a sajtószabadságot. A következő bejegyzésben megvizsgáljuk, hogy valóban erre kell-e készülnünk.

Read more »

Az e-könyvek és a digitális jogkezelés

Az első e-könyvek megjelenésekor többen gondolhatták, hogy leáldozott a hagyományos, papír alapú könyvek világa, mert a jövőben majd mindenki csak egyszerűen beszerezhető és könnyen tárolható elektronikus köteteket vásárol a nyomtatott példányok árának töredékéért. Azóta jó pár év eltelt, de az e-könyvek még mindig nem tudták átvenni a nekik kijáró helyet annak ellenére, hogy az értékesítésük mértéke az utóbbi időben folyamatosan növekedett.

Read more »

50 millió eurós adatvédelmi bírság a GOOGLE-lel szemben

A francia adatvédelmi hatóság (“CNIL”) 2019. január 21-én 50 millió eurós (kb. 16 milliárd Ft) bírsággal sújtotta a GOOGLE LLC-t, az általános adatvédelmi rendelet (“GDPR”) szabályainak megsértése miatt. A bírság nagysága az eddigi legnagyobb a GDPR 2018. május 25-i hatályba lépése óta, és a 20 millió eurós maximum nominális bírság helyett a hatóság az adatkezelő GOOGLE LLC éves árbevétele alapján határozta meg a bírság összegét.

Read more »

Bejelentéskötelezett befektetések

Januártól új bejelentési kötelezettség vonatkozik a stratégiailag fontos iparágakban történő külföldi befektetésekre. 2019. január 1-jén lép hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló új törvény, amely előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő a törvényben nevesített szenzitív szektorbeli tevékenységet folytató magyar társaságokban történő külföldi befektetésekre. A bejelentés alapján eljáró miniszter azt vizsgálja, hogy „a befektetés sérti-e Magyarország biztonsági érdekét.” A bejelentés-köteles körbe tartozó befektetések csak miniszteri tudomásulvétel esetén valósulhatnak meg.

Read more »

Tranzakciós biztosítások ingatlan ügyletekben – gyakorlati tapasztalatok

Az utóbbi években idehaza is jelentősen megnőtt az eladói szavatossági kötelezettségek (warranties) és az objektív kártérítési kötelezettségek (indemnities) teljesítését biztosító tranzakciós biztosítások (W&I Insurance) használata a nagy értékű kereskedelmi ingatlanok adásvétele során. Négy-öt évvel korábban csak elvétve találkoztunk a tranzakciós biztosítás alkalmazásával ingatlan adásvételek során, míg manapság azt tapasztaljuk, hogy a 10 millió euró feletti ügyértékű adásvételek felében kerül sor ilyen biztosítást megkötésére. A biztosítások megkötésének költségei csökkentek, a folyamat jelentősen rugalmasabbá vált, a brókerek és a biztosítók mára megoldás orientált  megközelítést fejlesztettek ki és pénzügyi valamint jogi szakembereket alkalmaznak annak érdekében, hogy a termékeikkel, tárgyalási és szerződéskötési folyamataikkal mindinkább alkalmazkodjanak az alapul fekvő ingatlan tranzakció  követelményeihez és ütemezéséhez. A tranzakciós biztosítások elterjedését szintén segítette, hogy szinte egyeduralkodóvá vált a vevő oldali biztosítás (buyer side policy), amikor is a biztosított személy maga a vevő, aki így az eladó kihagyásával közvetlenül a biztosítóhoz nyújthatja be kárigényét.

Read more »

No deal Brexit – Mi lesz az IP jogokkal?

Ahogy közeledik a Brexit időpontja, egyre feszültebb érdeklődés övezi az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalássorozat folyamatát. A legutóbbi fejlemények szerint a 2018 szeptember 20-i salzburgi informális találkozón az Európai Tanács elutasította az Egyesült Királyság által kidolgozott javaslatcsomagot, melynek következtében Theresa May brit miniszterelnök kijelentette: a tárgyalások holtpontra jutottak. Mindezek alapján pedig egyre inkább nő a valószínűsége annak, hogy 2019 márciusában az Egyesült Királyság megegyezés nélkül fog kilépni az Európai Unióból (ún. “no deal Brexit“). Vélhetően a fenti fejleményekre tekintettel az Egyesült Királyság kormánya 2018. szeptember 24-én számos különböző tájékoztatót tett közzé a honlapján, amelyek az esetleges “no deal Brexit” esetén életbe lépő változásokról nyújtanak információkat. A tájékoztatók között a szerzői joggal, szabadalmakkal, védjegyekkel és formatervezési mintákkal, valamint jogkimerüléssel kapcsolatos tájékoztatók is szerepelnek. Cikkünkben az utóbbi két tájékoztató legfontosabb pontjait mutatjuk be.

Read more »

A vezető tisztségviselők felelőssége – 3. rész: Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása

Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról? A fenti kérdéseket tekintik át egy háromrészes cikksorozatban a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértői. A cikksorozat első és második része után a szerzők a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása (angolszász kifejezéssel: Directors & Officers Liability (D&O) insurance) kapcsán a szerződő fél vállalatok és a biztosított vezető tisztségviselők szempontjából megfontolásra érdemes legfontosabb kérdéseket összegzik.

Read more »

Csodafegyver az adatkezeléshez? Mire elég az adatkezeléshez való hozzájárulás?

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 6. cikke határozza meg azokat a jogalapokat, amelyek alapján jogszerű adatkezelés végezhető. A jogalapok között a jogalkotó elsőként az érintett hozzájárulását jelöli meg, mely alapján az adatkezelő egy vagy több konkrét célból jogszerűen végezhet adatkezelést. Bár az adatkezelők számára elsőre talán a legkézenfekvőbbnek az érintett hozzájárulásának beszerzése tűnhet, de felmerül a kérdés: tényleg ilyen egyszerű lenne? Cikkünkben a “29. cikk szerinti Munkacsoport” iránymutatásának legérdekesebb megállapításait gyűjtöttük össze.

Read more »

Csődtörvény módosítása – tényleg veszélyben az egész magyar gazdaság?

A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Blogbejegyzésemben amellett érvelek, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.

Read more »

Frissült Magyarország adatvédelmi szabályzata

Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én került kihirdetésre, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. törvény) átfogó módosítása, amelyben többek között az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által nyitva hagyott egyes területek kerültek szabályozásra. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.

Read more »