Gondoljunk csak bele, hányszor jártunk az elmúlt években javítóműhelyekben (nagy valószínűséggel a legtöbbünk nem sokszor). Manapság fel sem merül bennünk, hogyha a jótállási, illetve szavatossági időn túl elromlik a porszívónk, hűtőnk, vagy mobiltelefonunk, ne egyből újat vásároljunk.
A javítható árucikkek kidobása óriási környezeti terheléssel jár, évente 35 millió tonna hulladék keletkezik így az EU-ban. Éppen ezért az Európai Unió kulcsfontosságúnak tartja, hogy a termékek nagyobb arányban kerüljenek javításra, így pedig hosszabb legyen a termékek életciklusa. Mindez az EU fenntarthatósági stratégiájának, az ún. Green Deal-nek a része (amelyről a cikksorozatunk első részében részletesebben is írtunk). Minderre tekintettel került elfogadásra a javításhoz való jogról szóló irányelv, valamint a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának megerősítését célzó irányelv. Az irányelvek 2026-tól jelentős változásokat hoznak a kereskedelemben, amire javasolt a mielőbbi felkészülés. Cikksorozatunk következő részében szakértőink, Horváth Fanny és Reisz Réka összefoglalják a 2026-tól az Európai Unióban bevezetésre kerülő új irányelvekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
1. A fogyasztók zöld átállásával kapcsolatos szabályok
A fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának megerősítését célzó irányelv elsősorban a fogyasztók szélesebb körű tájékoztatásával kívánja elérni a fenti célkitűzést.
Harmonizált címke és harmonizált értesítés
A termékek értékesítése során egy ún. harmonizált címkét kell majd használni, amely kifejezetten a termékekre vonatkozó tájékoztatást nyújt minden olyan, a (tartósságra vonatkozó) jótállásról, amelyet ingyenesen, felár nélkül biztosítanak a fogyasztóknak. A harmonizált címkét jól látható módon kell majd elhelyezni, például közvetlenül a csomagoláson, a polcon jól látható módon, vagy online értékesítés esetén közvetlenül a termék képe mellett.
Ezenkívül annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak a szavatosságról egy ún. harmonizált értesítést kell majd használnia a kereskedőknek. A harmonizált értesítést pl. egy plakáton, figyelemfelkeltő módon kell majd elhelyezni az üzletek falán, vagy a pénztár mellett, online értékesítés esetén pedig a webshopban jól látható módon.
Többletkötelezettségek a szerződéskötést megelőzően nyújtandó tájékoztatás során
A fogyasztókat szélesebb körben kell majd tájékoztatni a termékek életciklusával kapcsolatban a szerződéskötést megelőzően a kereskedőknek, így a következőkről is:
- a szavatossági kötelezettségekről (ideértve annak elemeit és időtartamát), a harmonizált értesítés felhasználásával biztosított emlékeztető útján;
- amennyiben a gyártó a fogyasztónak többletköltségek nélkül az egész árura kiterjedő, két évnél hosszabb, tartósságra vonatkozó jótállást kínál, a jótállásról, annak időtartamáról, valamint a szavatosság fennállásáról, harmonizált címke útján;
- adott esetben arról a minimális periódusról, amely alatt a gyártó vagy a szolgáltató szoftverfrissítéseket biztosít;
- az árujavíthatósági pontszámról, ill. ha uniós szinten nem áll rendelkezésre javíthatósági pontszám az egyéb javítási információkról, amelyek például a pótalkatrészekre és a javítási, karbantartási utasítások elérhetőségére vonatkoznak.
2. A javítást érintő szabályok
A javításhoz való jogról szóló irányelv elsősorban a gyártóra, másodsorban pedig az importőrre, harmadsorban pedig a forgalmazóra ró a termékek javításával kapcsolatos kötelezettségeket, azzal, hogy mindhárom szereplő jogosult a javítást kiadni alvállalkozójának.
Ecodesign (környezettudatos tervezési követelmények hatálya alá eső) termékekre vonatkozó kötelezettségek
Az alábbi, kiemelt kötelezettségek az irányelv által meghatározott termékkörökre vonatkoznak. Ezek a termékkörök jelenleg (a későbbiekben a jogalkotónak lehetősége van ezt módosítani):
- háztartási mosógépek, mosó-szárítógépek,
- háztartási mosogatógépek,
- hűtőkészülékek,
- elektronikus kijelzők,
- hegesztőberendezések,
- porszívók,
- szerverek és adattárolók,
- mobiltelefonok, vezeték nélküli telefonok és táblagépek,
- háztartási szárítógépek,
- valamint a könnyű szállítási eszközökben használt akkumulátorokat tartalmazó áruk (mint például az e-bike-ok és e-rollerek).
Javítási kötelezettség: A gyártók kötelesek a fogyasztók kérésére a termékeket ingyenesen vagy észszerű áron, észszerű időn belül és a fogyasztó számára minden kellemetlenség nélkül megjavítani.
A javítási szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatás: A gyártók és a további kötelezettek kötelesek a fogyasztókat a javítási szolgáltatásokkal kapcsolatos információkkal ellátni, amelyeknek könnyen hozzáférhetőnek és egyértelműnek kell lenniük. Ez magában foglalja a javítási kötelezettséget, az érintett termékek körét és a javítási szolgáltatások nyújtásának módját, például, hogy a javítás alvállalkozókon keresztül történik-e. A kötelezettek indikatív árlista közzétételéről is szükségesek gondoskodni.
A tartalék alkatrészek elérhetősége és a javítás akadályozásának tilalma: A gyártóknak hozzáférést kell biztosítania a pótalkatrészekhez, a javítási és karbantartási információkhoz és eszközökhöz, biztosítva a különböző szervízek vagy maguk a fogyasztók által végzett javítás műszaki megvalósíthatóságát. Továbbá a gyártók nem alkalmazhatnak olyan szerződéses kikötéseket, hardvereket vagy szoftvertechnikákat, amelyek akadályozzák a javítást.
Valamennyi termékre vonatkozó, javítással kapcsolatos kötelezettségek
Az irányelv nemcsak a fenti említett termékkörök esetében, hanem valamennyi fogyasztó által vásárolt árura kiterjedően is vezet be új kötelezettségeket, az alábbiak szerint:
- Kiterjesztett helytállás a javításkor: Amennyiben szavatosság alapján javításra kerül sor, a helytállási időszak egy alkalommal 12 hónappal meghosszabbodik, azonban a tagállamok hosszabb határidőket is fenntarthatnak vagy bevezethetnek.
- További tájékoztatási kötelezettség: Mielőtt az eladó a szavatosság keretében eljár, a fogyasztót tájékoztatni kell a fogyasztónak a javítás és a csere közötti választási jogáról, valamint arról, hogy javítás esetében hogyan hosszabbodik meg a helytállási időszak.
- Refurbished termékek csere esetén: A fogyasztó kifejezett kérésére ún. refurbished, azaz felújított termékek is biztosíthatóak csereként.
Javítási platform és javítási adatlap
Európai online javítási platform: A Bizottság létre fog hozni egy ún. európai online javítási platformot, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy könnyen megtalálják a javítóműhelyeket, a felújított áruk eladóit és a hibás áruk vásárlóit. Az európai online platform egy közös online interfészt használó nemzeti részekből fog állni, és linkeket tartalmaz majd a nemzeti online javítási platformokhoz.
Európai javítási adatlap: A javítóknak ingyenesen, könnyen hozzáférhető, világos és érthető módon kell tájékoztatniuk a fogyasztókat javítási szolgáltatásaikról és díjaikról. E kötelezettség teljesítése érdekében a javítóműhelyek használhatják, de nem kötelesek használni az ún. európai javítási adatlapot a fogyasztó kérését követő észszerű időn belül, de még a javítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés megkötése előtt, amely többek között tartalmazza a javítás árát, várható időtartamát és a javasolt javítás típusát.
Habár a fenti, új kötelezettségek részletes szabályaira, valamint magyarországi implementációjára csak 2026-ban kerül majd sor, jól látható, hogy az új irányelvek jelentős változásokat hoznak majd a kereskedelemben. Várhatóan jelentősen megnő majd a javítási és különböző after-sales szolgáltatások iránti igény, amely a vállalkozások részéről jelentős erőforrásokat kíván majd.
Szerzők: Horváth Fanny, Reisz Réka
Horváth Fanny*
Szellemi Alkotások és Technológia csoport
Horváth Fanny
Reisz Réka
Munkajogi csoport
Reisz Réka
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink
Adójogi szempontok a fogyasztási cikkek csomagolása kapcsán – 5. rész
Cikkünkben összefoglaljuk a fogyasztási cikkek piacán a csomagolásokhoz kapcsolódó főbb adójogi vonatkozásokat, elsősorban az adófizetési kötelezettség témakörére koncentrálva.
ESG szempontok a fogyasztási cikkek csomagolása során – 4. rész
Részletesen megvizsgáljuk a csomagolási és csomagolási hulladékok kezelésének legjobb gyakorlatait és az ezekkel kapcsolatos kihívásokat.
ESG szempontok a fogyasztási cikkek címkézése során – 3. rész
A fenntartható címkézési rendszerek lehetővé teszik a fogyasztók számára is, hogy könnyebben és átláthatóbb módon azonosítsák azokat a termékeket, amelyek környezetbarát, illetve fenntartható módon készültek. Cikksorozatunk ezen részében a termékek címkézére vonatkozó, valamint az ahhoz kapcsolódó kérdéseket vizsgáljuk meg részletesebben.
ESG szempontok a fogyasztási cikkek tervezése és gyártása során – 2. rész
Az ESG szempontok kiemelt jelentőséggel bírnak a fogyasztási cikkek tervezése és gyártása terén, különösen az egyre szigorodó uniós szabályozási környezetben. Az EU célja, hogy az ESG követelményeket szilárd jogi keretbe foglalva támogassa a fenntartható gyártási és ellátási láncokat, csökkentse a környezeti terhelést és ösztönözze a felelős üzleti magatartást.
Létkérdés?! – ESG szempontok a fogyasztási cikkek piacán – 1. rész
Őszi cikksorozatunk célja bemutatni a fogyasztási cikkek szektorban alkalmazandó főbb fenntarthatósági jogszabályokat, valamint a rövid- és hosszútávú fenntarthatósági megfelelés lehetséges módjait.