Bejelentéskötelezett befektetések
2019. január 1-jén lép hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló új törvény, amely előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő a törvényben nevesített szenzitív szektorbeli tevékenységet folytató magyar társaságokban történő külföldi befektetésekre.
Közbeszólhat a “PLÁZASTOP törvény”, ha építési engedélyre sincs szükség?
A 400 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelemi építmények bővítéséhez az illetékes Kormányhivatal szakhatósági engedélye, akkor is szükséges, ha építési engedélyre egyebekben nincs szükség. A törvény jogszabályi háttérről készített összefoglalót a DLA Piper Hungary.
Tranzakciós biztosítások ingatlan ügyletekben – gyakorlati tapasztalatok
Az utóbbi években idehaza is jelentősen megnőtt az eladói szavatossági kötelezettségek (warranties) és az objektív kártérítési kötelezettségek (indemnities) teljesítését biztosító tranzakciós biztosítások (W&I Insurance) használata a nagy értékű kereskedelmi ingatlanok adásvétele során.
No deal Brexit – Mi lesz az IP jogokkal?
Az Egyesült Királyság kormánya 2018. szeptember 24-én számos különböző tájékoztatót tett közzé a honlapján, amelyek az esetleges “no deal Brexit” esetén életbe lépő változásokról nyújtanak információkat. Cikkünkben az utóbbi két tájékoztató legfontosabb pontjait mutatjuk be.
A vezető tisztségviselők felelőssége – 3. rész: Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása
Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról? A cikksorozat utolsó részében a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása kapcsán a szerződő fél vállalatok és a biztosított vezető tisztségviselők szempontjából legfontosabb kérdéseket összegezzük.
Csodafegyver az adatkezeléshez? Mire elég az adatkezeléshez való hozzájárulás?
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 6. cikke határozza meg azokat a jogalapokat, amelyek alapján jogszerű adatkezelés végezhető. A jogalapok között a jogalkotó elsőként az érintett hozzájárulását jelöli meg, mely alapján az adatkezelő egy vagy több konkrét célból jogszerűen végezhet adatkezelést. Cikkünkben a “29. cikk szerinti Munkacsoport” iránymutatásának legérdekesebb megállapításait gyűjtöttük össze.
Csődtörvény módosítása – tényleg veszélyben az egész magyar gazdaság?
A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Blogbejegyzésemben amellett érvelek, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.
Frissült Magyarország adatvédelmi szabályzata
Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én került kihirdetésre, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. törvény) átfogó módosítása, amelyben többek között az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által nyitva hagyott egyes területek kerültek szabályozásra. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
A jog exportja amerikai módra – miért érdekes az FCPA?
Mind a hazai, mind pedig a nemzetközi sajtóban egyre gyakrabban tűnnek fel olyan főcímek, amelyek az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (Department of Justice, vagy DOJ) és az Egyesült Államok különböző kormányzati ügynökségei által indított eljárások új korszakát hirdetik. Nem mehetünk el tehát szó nélkül azon hírek mellett, amelyek az Egyesült Államok törvényeinek megsértéséért nemcsak amerikai, hanem külföldi cégekre kiszabott hatalmas összegű bírságokról szólnak.
A vezető tisztségviselők felelőssége – 2. rész: A felmentvény
Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról? A cikksorozat második részben a szerzők az irodai praxisban a felmentvény kapcsán felmerülő legfontosabb tudnivalókat és esetjogot összegzik.
A built-to-suit projektek jogi sajátosságai – mikre kell figyelni?
A built-to-suit (BTS) fejlesztések – a spekulatív fejlesztésekkel szemben – a speciális bérlői igények legmagasabb szintű kiszolgálását célozzák. A DLA Piper a bérleti szerződések tárgyalása során rendszerint felmerülő hangsúlyosabb kérdéseket mutatja be a bérlő szemüvegén keresztül.
Vége az unión belüli beruházásvédelmi egyezményeken alapuló válaszottbírósági eljárásoknak?
Történelmi jelentőségű döntést hozott az Európai Unió Bírósága az Achmea ügyben, amely akár meg is pecsételheti az uniós tagállamok között kötött kétoldalú beruházásvédelmi egyezményeken alapuló választottbírósági eljárások sorsát. A cikk szerzői: Deli Zsófia, Nemescsói András és Kőhegyi Dávid.