Szabályozás a fenntarthatóság jegyében – mozaikok a kísérleti klauzulák hazai gyakorlatából

  • A klímaváltozás és a fenntarthatóság jelentette kihívások az elmúlt években számos unortodox szabályozási megoldás megjelenését eredményezték.
  • A kísérleti szabályozási környezet az egyik leghatékonyabb eszköze a kihívások megoldására kínált innovatív megoldások felfuttatásának.
  • Az efféle tesztkörnyezetek ún. kísérleti klauzulákon keresztül vezethetőek be a szabályozásba.
  • Míg cikksorozatunk előző része a nemzetközi szabályozásról szólt, a második részben Simon Gábor, a DLA Piper Hungary szakértője foglalja össze, hogy a kísérleti klauzulák gyakorlata milyen perspektívát ad a magyar szabályozónak.

A hazai perspektíva – energetika

Ha egy energetikai tesztkörnyezet magyarországi bevezethetőségét vizsgáljuk, láthatjuk, hogy maga a koncepció nem idegen a magyar jogtól sem, hiszen a pénzügyi szektorban az MNB már több éve működteti a saját regulatory sandboxát, az Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezetet. Hasonló ösztönző szabályozást az energiaszektorban csak mozaikszerűen látunk, pl. a demonstrációs projekt uniós jogi fogalmát a magyar szabályozás is implementálta és alkalmazza a megújuló forrásból való termelés dimenziójában [lásd: a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017 (X. 17.) Korm. rendelet 10. § b) pont], a hasonló tartalmú mintaprojekt fogalma pedig az okosmérési berendezések területén értelmezett [lásd: az okos mérés bevezetésével kapcsolatos központi mintaprojekt megvalósításával összefüggő szabályokról szóló 26/2016 (II. 25.) Korm. rendelet, 13. § (1) bek.,15. §].

E megoldások ugyanakkor nem tartalmazzák a szabályozási könnyítés lehetőségét, ami a tesztkörnyezet kétségkívül legfontosabb eleme. Így felvázolandó egy olyan szabályozási rezsim, mely általánosabb jelleggel képes a szektor innovatív megoldásait kezelni.

Ennek érdekében a nemzetközi szabályozás alapján megismert korlátokat, megoldásokat figyelembe véve azt tudjuk mondani, hogy egy, a legfontosabb ágazati kódexekbe – kiemelten a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 159. §-ba – illesztett kísérleti klauzulával felhatalmazást nyerhetne a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tesztkörnyezet működtetésére. Az MNB példáját követve e hatósági ügyként keretezett eljárás részletszabályait rendeleti szinten lehetne bevezetni. A klauzulában lefektetésre kerülhet, hogy a MEKH a törvény céljaival összhangban kísérleti szabályozási tesztkörnyezetet működtet, melynek keretében a hatóság engedélyezi és felügyeli az innovatív megoldást kínáló engedélyes termékének, szolgáltatásának valós piaci körülmények melletti tesztüzemét, mely tesztüzem idejére az engedélyesnek kormányrendeletben meghatározott módon szabályozási könnyítés adható.

Az így intézményesített tesztkörnyezet a korábban említett megújuló forrásból való termelés illetve okosmérési berendezések dimenziójában megjelenő innovációkon túl alkalmazást nyerhetne a háztartási méretű kiserőművek terén is, kiemelten pl. az utópiából lassan valóssággá váló villamosenergia-tárolás révén megvalósuló autonóm lakossági termelők és elosztói engedélyesek között megváltozott kereskedelmi kapcsolatok tesztelésében.

Az ilyen tesztüzemek azon túl, hogy a hatóság felügyelete révén nagyobb biztonsággal tudnák prezentálni az új típusú gyakorlatok lehetőségeit, magának a szabályozónak is hasznos ismeretekkel szolgálnának a szabályozási környezet frissítését illetően.

A hazai perspektíva – közlekedés

A hazai közlekedésben azt látjuk, hogy Magyarország igen előkelő helyen áll a legfontosabb technológiai nóvumok kezelése terén: a KPMG tavalyi jelentése alapján kiderült, hogy Magyarország a világon 25. helyen áll az autonóm közlekedésre való felkészültségben. A tényleges szabályozás szintjén ez úgy jelenik meg pl. hogy a 11/2017. (IV.12.) NFM rendelet módosította a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990 évi KöHÉM rendelet fejlesztési jármű fogalmát oly módon, hogy annak két alkategóriája, a fejlesztési célú autonóm, és a fejlesztési célú nem autonóm jármű is értelmezetté vált.

A fejlesztési jármű fogalma egy újabb példa az ösztönző szabályozásra, viszont e keretrendszer szintén nem rendelkezik a könnyített feltételek mentén való működés lehetőségéről. Az energiaszektorban vázolt megoldást követve egy, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénybe bevezetett kísérleti klauzula nyomán, akár az említett KöHÉM rendelet fejlesztési jármű fogalmának, akár az elektromobilitás szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 243/2019 (X. 22.) Korm. rendelet keretei között részletezett tesztkörnyezet utat nyitna olyan grandiózusabb innovációk tesztelése számára, mint amiket a pl. hálózatba kapcsolt járművek tesznek lehetővé. Németországban a Bosch által fejlesztett mobilos applikáció révén a töltőállomások 80 %-a már hálózati kapcsolatban áll a cég rendszereivel.

A hálózatba kapcsolás a töltőállomások hatékonyabb kihasználásán túl többek között lehetőséget biztosít a járművek közötti kommunikációt alkalmazó balesetmegelőző rendszerek, vagy a parkolást egyszerűsítő, intelligens parkolórendszerek használatára.

Egy, a szabályozási környezethez képest könnyített feltételek szerinti működést lehetővé tevő, hatósági felügyelet mellett zajló teszteljárás révén az ilyen innovációk valós körülmények közötti próbája gördülékenyebbé válhatna, a tényleges közlekedésben lehetne ugyanis kipróbálni olyan rendszereket, mint pl. a Daimler és a Bosch által közösen létrehozott, jelenleg az új Mercedes-Benz S-osztályban tesztelt automatizált, sofőrmentes parkolás (Automated Valet Parking), ami az eddigi eredmények alapján mintegy 20 százalékkal nagyobb hatékonyságú helykihasználást képes elérni a parkolóházakban.


A cikk szerzője:

Simon Gábor

Simon Gábor

Ügyvéd, Energia és

Beszerzések Szakterület Csoportvezető

Simon Gábor

Gábor a DLA Piper Hungary energiajogi és a beszerzési szakterületek vezetője. Jelentős tapasztalatokat szerzett az energiaipar szabályozási kérdéseiben és kereskedelmi gyakorlatában, rendszeresen ad jogi tanácsot többek között energiakereskedőknek, erőművi társaságoknak, energetikai berendezés gyártóknak, és rendszerüzemeltetőknek.
E-mailt küldök