Új típusú fizetésképtelenségi eljárás a veszélyhelyzet alatt: „Reorganizáció”

  • A veszélyhelyzeti jogalkotás részeként a napokban kihirdetésre került egy több rendeletből álló jogszabálycsomag[1], amelynek egyik fő eleme a veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról szóló 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet („Reorganizációs Rendelet”). A Reorganizációs Rendelet deklarált célja a veszélyhelyzet során a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel továbbműködésük biztosítása.
  • A koronavírus-járvány ideje alatt a hazai vállalkozásokat számos nehézség és kihívás érte. Tekintettel arra, hogy a megelőző szerkezetátalakítási eljárás hazai bevezetése[2] még várat magára[3], egy fizetésképtelenségi szcenárióban elsősorban a csődeljárás alternatívája lehet az újonnan bevezetett reorganizációs eljárás.
  • Az alábbiakban Fabók Zoltán és Seres Márk, a DLA Piper Hungary jogászai a reorganizációs eljárás legfontosabb újításait foglalja össze, helyenként utalva a felvetődő értelmezési kérdésekre.

I. A Reorganizációs Rendelet szerinti szabályozás leglényegesebb elemei

Új típusú fizetésképtelenségi eljárás

A Reorganizációs Rendelet – legalább is a veszélyhelyzet idejére – a magyar jogban létező formalizált fizetésképtelenségi eljárások (elsősorban a csőd- és felszámolási eljárás) mellett létrehozott egy új típusú formalizált fizetésképtelenségi eljárást: az ún. reorganizációs eljárást.

Célját tekintve a reorganizációs eljárás a meglévő fizetésképtelenségi eljárások közül a csődeljárással mutat hasonlóságot, tekintettel arra, hogy mindkét intézmény fő célja a fizetési nehézséggel küszködő (fizetésképtelen vagy azzal fenyegetett) adós vállalkozás reorganizációja, azaz fizetőképességének helyreállítása.

A csőd- és felszámolási eljáráshoz hasonlóan a reorganizációs eljárás is egy polgári nemperes eljárás, azzal a különbséggel, hogy a lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

Időbeli és tárgyi hatály

A Reorganizációs Rendelet szerinti eljárás alapvetően a veszélyhelyzet idejére kerül bevezetésre és a rendelet jelenlegi szövegezése szerint 2021. május 23-án veszti hatályát.[4] Megjegyezzük, hogy a rendelet hatályvesztésének napjáig megindított reorganizációs eljárások a rendelet hatályvesztését követően is lefolytathatóak.

Tárgyi hatályát tekintve reorganizációt a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek folytathatnak le. E körben megjegyzendő, hogy jelen állás szerint a reorganizációs eljárás nem tartozik a Fizetésképtelenségi Rendelet[5] hatálya alá, így a reorganizációs eljárások, illetve a reorganizációs terv EU-n belüli elismerése illetve végrehajthatósága kérdéses.

Reorganizációs eljárás kezdeményezése

A reorganizációs eljárást kizárólag az adós vállalkozás kezdeményezheti, a döntéshozó szervének határozata alapján. A reorganizációs eljárás kezdeményezésének előfeltétele, hogy az adós vállalkozás fenyegető fizetésképtelenségben legyen. A jogalkotó a jogszabályi definíció megalkotásakor alapvetően a Cstv. szerinti fenyegető fizetésképtelenség[6] definíciót emelte bele a rendeletbe és tette alkalmazandóvá a reorganizációs eljárások vonatkozásában is. Ez a megoldás előnyös abból a szempontból, hogy a Cstv. szerinti fogalom értelmezése és alkalmazhatósága kapcsán kialakult bírói és jogalkalmazói gyakorlat áll rendelkezésre. Ugyanakkor ez a fogalomhasználat szűkíti annak lehetőségét, hogy a fizetésképtelenséggel még csak távolabbról fenyegetett vállalkozások igénybe vegyék az új eljárást.

A reorganizációs eljáráshoz kapcsolódóan az adós vállalkozás ügyvezetése előterjesztést készít, melynek része az előzetes reorganizációs terv is.

A Reorganizációs Rendelet taxatívan felsorolja, hogy melyek azok az esetkörök, amelyben nem lehet reorganizációt kezdeményezni. Ezek az esetkörök értelemszerűen tartalmazzák azokat a kizáró okokat, amikor más fizetésképtelenségi (csőd, felszámolás), megszüntetésre irányuló társasági jogi (végelszámolás, kényszertörlés) vagy akár másik reorganizációs eljárás van folyamatban, de tartalmaznak olyan – a Cstv.-hez képest – új kizáró okot is mint például azaz eset, hogy ha a vállalkozás a reorganizáció kezdőnapját megelőzően a számviteli törvény szerinti bármelyik beszámolója a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem került közzétételre és letétbe helyezésre.[7]

A reorganizációs eljárás „megelőzi” a felszámolási eljárást abban az értelemben, hogy a még jogerős elrendelő végzéssel le nem zárt felszámolási eljárást [8] a bíróság a reorganizációs szakértő indítványára felfüggeszti. E körben némi értelmezési bizonytalanság merülhet fel abban a tekintetben, hogy a felszámolási kérelem benyújtása után kérelmezett reorganizáció is kiváltja-e ezt a joghatást. További értelmezést igényel az a kérdés, hogy a felfüggesztés lehetősége csak a nyilvános vagy a nem nyilvános eljárás esetén is fennáll-e.[9]

A reorganizációs eljárásban is – hasonlóan a vagyonfelügyelőhöz vagy felszámolóhoz – külső szakértő közreműködése kötelező. A rendelet alapján reorganizációs szakértőként kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság jogosult eljárni. Bár a Reorganizációs Rendelet e körben nem tartalmaz kifejezett korlátozást, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. közreműködése, a reorganizációs szakértő viszonylag magas díja, és az állami támogatások nevesítése arra utal, hogy ez az eljárás-fajta inkább a nagy volumenű vállalkozások számára lett megalkotva.

A reorganizációs eljárásnak alapvetően két formáját nevesíti a rendelet: nem nyilvános és nyilvános eljárások.

Nem nyilvános reorganizációs eljárás

A rendelet szerint a nem nyilvános eljárás kizárólag a reorganizációba bevont hitelezőkre terjed ki.

A reorganizációs eljárás megindításáról szóló bírósági végzés nem kerül közzétételre, az eljárás adatai csak a rendeletben meghatározott személyek részére hozzáférhetők.

A reorganizációs szakértő számára igen rövid, 5 munkanapos határidő áll rendelkezésre arra, hogy megvizsgálja az ügyvezetés reorganizációra vonatkozó előterjesztését és állást foglal arról, hogy a vállalkozás alkalmas-e a reorganizációs eljárás lefolytatására. A reorganizációs szakértő előzetes szakvéleménye alapján a bíróság 90 napos moratóriumot rendel el, ami 60 nappal meghosszabbítható. A moratórium sem kerül közzétételre a Cégközlönyben. A moratórium – értelemszerűen – nem nyújt védelmet a reorganizációba be nem vont hitelezők követeléseivel szemben.

Főszabály szerint az adós vállalkozás megőrzi rendelkezési jogát a vagyona felett és irányíthatja a napi operációt és az üzletmentet („debtor in possession”). Azonban az eljárásban a reorganizációs szakértőnek is jelentős jogosítványai vannak, például a moratórium kezdő időpontjától a vállalkozás vezető tisztségviselője a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan, továbbá a vállalkozás gazdasági tevékenysége során csak a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyása mellett tehet jognyilatkozatot, és tehet a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalást.

A reorganizációs terv bármely, a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedést tartalmazhat, beleértve a működése átszervezésével, tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásával, valamint állami finanszírozást is. A reorganizációs tervben a hitelező – ideértve az államot, önkormányzatot, valamint az adó és más köztartozás behajtását végző szervezetet is – a vállalkozás javára fizetési kedvezményt adhat, követeléséről részben lemondhat. Nem teljesen egyértelmű ugyanakkor, hogy az ún. „leválasztás” (ld. alább) nem nyilvános reorganizációs eljárás esetén is alkalmazható-e.[10]

Sajátos megoldás, hogy  a nem nyilvános reorganizációs eljárásban a reorganizációs tervet valamennyi, az eljárásba bevont hitelezőnek jóvá kell hagynia. Ennél fogva, úgy tűnik, a nem nyilvános reorganizációs eljárásban nincs lehetőség az egyet nem értő hitelezőkre is kiterjedő kényszeregyezség megkötésére. Ez a rendelkezés vélhetően erősen mérsékelni fogja a reorganizációs eljárás nem nyilvános formájának vonzerejét.

A reorganizációs tervet, a reorganizációs szakértő pozitív tartalmú állásfoglalása alapján a bíróság hagyja jóvá. Megjegyezzük, hogy sikertelen vagy eredménytelen reorganizáció a hitelező követeléseket nem érinti, ilyen esetben egy adott hitelező az eredeti követelését érvényestheti az adós vállalkozással szemben.

Nyilvános reorganizációs eljárás

A rendelet részben eltérő szabályokat állapít meg a nyilvános eljárás esetén.

A nyilvános eljárás esetén a cégnyilvántartásban a vállalkozás cégneve a „reorganizáció alatt” („r. a.”) toldattal egészül ki. Nyilvános reorganizációs eljárás esetén, a rendeletben foglalt kivételekkel a Cstv. csődeljárásra vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók.

Rendkívül fontos rendelkezés, hogy nyilvános reorganizációs eljárás esetén hitelezői osztályok kialakítására nem kerül sor. A reorganizációs terv a hitelezők által jóváhagyottnak minősül, ha a vállalkozás a reorganizációs tervhez a szavazati joggal rendelkező összes hitelezőt megillető szavazatszámhoz viszonyítva a szavazatok 60%-át megkapta. Ez értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy akár biztosított hitelezők is leszavazhatók, azaz a biztosított hitelezők egyet nem értésük esetén is kényszeregyezségbe kényszeríthetők. A hitelezőket védő lényeges korlát ugyanakkor, hogy, hogy egyetlen hitelező sem kaphat a tőkekövetelésének 60%-ánál alacsonyabb kielégítést.

Védelem az „ipso facto” klauzulák ellen

A rendelet alapján a reorganizációra tekintettel az adós vállalkozás jogszabályi védelmet élvez az olyan szerződéses „ipso facto” klauzulákkal szemben, melyek – a reorganizáció okán – lehetőséget adnak a vállalkozás szerződéses partnereinek az adott szerződés felfüggesztésére, felmondására vagy egyoldalú, kedvezőtlenebb feltételekkel történő módosítására feltéve, hogy a vállalkozás szerződéses partnerével a vállalkozásnak tartós polgári jogi jogviszonya áll fenn, amely alapján a szerződéses partner a vállalkozás működéséhez folyamatos termékértékesítést végez vagy szolgáltatást nyújt.

A védelem előfeltétele, hogy az adós vállalkozás vezető tisztségviselője a szerződéses partnerek részére írásban nyilatkozzon arról, hogy a vállalkozás képes a szerződésben meghatározott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékét megfizetni.

Átmeneti- vagy új finanszírozás

A Reorganizációs Rendelet lehetővé teszi a reorganizációs eljárás alatti működéshez, illetve a reorganizációs terv végrehajtásához átmeneti vagy új finanszírozás igénybevételét. Azon hitelezők, amelyek ilyen finanszírozást biztosítanak a reorganizációba bevonásra kerülnek.

A rendelet szerint az átmeneti- vagy új finanszírozás olyan pénzügyi, vagyoni támogatás vagy a piaci feltételeknél kedvezőbb hitelkonstrukció lehet, amely az adós reorganizációs eljárás alatti működéséhez illetve a reorganizációs terv végrehajtásához szükséges. Megjegyezzük, hogy a rendelet szerinti új finanszírozás, mint pénzügyi, vagyoni támogatás széleskörűen értelmezhető (akár készleteket, jogokat, közüzemi szolgáltatásokat is magába foglalhat). Ugyanakkor kérdéseket vethet fel, hogy mi az oka annak, hogy csupán a piaci feltételeknél kedvezőbb hitelkonstrukció eshet ebbe a kategóriába, figyelemmel arra, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegetett vállalkozások jellemzően piaci alapon is nehezen jutnak finanszírozáshoz.

Az átmeneti- vagy új finanszírozást a jogszabály védelemben részesíti, azaz ha a reorganizációs szakértő jóváhagyta és a finanszírozás szerepel a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, a Cstv. 40. §-a alapján csak olyan körülmények alapján támadható meg, amelyekről a reorganizációs szakértőnek nem lehetett tudomása.

Továbbá, az átmeneti- és új finanszírozás alapján fennálló hitelezői követelések a reorganizációs eljárás jogerős befejezésétől vagy megszüntetésétől számított egy éven belül jogerősen elrendelt felszámolás esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői kategóriába (felszámolási költségek), azaz a zálogjogos hitelező utáni első helyre kerül.

Felszámolási kockázat

Csődeljáráshoz képest jelentős különbség, hogy a sikertelen reorganizációs eljárás nem jár automatikusan a felszámolás elrendelésével.

Megjegyezzük azonban, hogy ha a reorganizációs eljárás azért szűnik meg, mert a bíróság a tervet nem hagyta jóvá, akkor a reorganizációba bevont hitelező fizetési felszólítás megküldése nélkül jogosult Cstv. 27. (2) bekezdés a) pontja szerinti felszámolást indítani az adós ellen a reorganizációs eljárásban szereplő követelés vonatkozásában. Bár e rendelkezés gyakorlati alkalmazása várhatóan kérdéseket fog felvetni, az látható, hogy sikertelen reorganizáció esetén a jogalkotó nem kíván az adós számára további mentességet adni.

II. A leválasztás jogintézménye

A Reorganizációs Rendelet lehetővé teszi, hogy – értelmezésünk szerint csak nyilvános reorganizációs eljárásban[11] – a reorganizációs terv részeként, kizárólag stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalkozások vonatkozásában, ún. „leválasztásra” is sor kerülhessen.

A leválasztás oly módon történik, hogy az adós vállalkozás gazdasági tevékenységének folytatására alkalmas része működő egységként kerül működtetésre oly módon, hogy kiválással olyan gazdasági társaság jön létre, amelyben fennálló társasági részesedés a reorganizációs eljárás alatt kerül értékesítésre és a reorganizációs terv részeként kerül sor az értékesítési bevétel felhasználására. A leválasztás lényege, hogy az adós társaság kizárólagos részesedésével kiválás útján egy új társaság jön létre, melynek az adós rendelkezésre bocsátja azon vagyonelemeit (ideértve szerződéseket és jogokat is), melyek a gazdasági tevékenység vagy üzletág további működését biztosítják. Ezt követően az új társaságban fennálló részesedés kerül értékesítésre, illetve az abból származó bevétel kerül felhasználásra a reorganizációs terv részeként.

Kérdésként merül fel, hogy mik a leválasztás határai, milyen mértékben kerülhet értékesítésre egy adott gazdasági tevékenység tekintettel az új eljárás céljára is, ami – ellentétben a felszámolási eljárással, ami az adós vállalkozás tevékenységének lezárásra és a társaság megszüntetésére irányul – biztosítani hivatott az adós vállalkozás továbbműködését. Nyilvánvalóan kérdésessé válik a továbbműködési képessége a vállalkozásnak, ha a gazdasági tevékenység olyan részben kerül leválasztásra és értékesítésre, ami azt nem teszi a továbbiakban lehetővé. Nem teljesen világos, hogy a mi a jogalkotó jogpolitikai célja a reorganizáció során lehetővé tett leválasztással: a reorganizált társaság megmentése vagy a leválasztással érintett „business” megmentése. Utóbbi megoldás – bár igen célszerű lehet likvidációs típusú fizetésképtelenségi eljárások esetén – nehezen tűnik összeegyeztethetőnek a reorganizációs eljárás deklarált céljával.[12]

Fontos megjegyezni, hogy a leválasztás a vonatkozó külön jogszabály alapján a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása során is alkalmazható. A fentiekre is tekintettel elképzelhetőnek tartjuk, hogy a leválasztás alkalmazása elsődlegesen egy stratégiai felszámolásban célszerűbben és hatékonyabban tud működni, mint egy reorganizációs eljárásban keretében.

A leválasztás szabályait részleteiben a veszélyhelyzet során a felszámolási eljárásban történő vagyonértékesítés eltérő szabályairól szóló 181/2021. (IV. 16.) Korm rendelet tartalmazza.

*****

Megjegyezzük, hogy a jogalkotási csomag részeként kihirdetésre került továbbá a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet, ami többek között a stratégiai felszámolások vonatkozásában határoz meg eltérő szabályokat. Ezek közül a leglényegesebb  hogy e rendelet a Kormány részére az eddiginél is több szabadságot biztosít abban a tekintetben, hogy mely vállalkozásokat minősíthet stratégiailag kiemelt jelentőségűnek. Fontos változás továbbá, hogy a bármekkora állami részesedéssel működő gazdasági társaságok automatikusan – külön rendelet meghozatala nélkül – a Cstv. stratégiai jelentőségű gazdálkodó szervezetekre irányadó speciális rezsimjének hatálya alá kerülnek. E körben kérdésként merülhet fel, hogy a közvetett részesedés eseteire is vonatkozik-e ez a rendelkezés.

Jegyzetek:

[1] Magyar Közlöny 2021. évi 64. szám (2021. április 16.); 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet, 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet, 181/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet

[2] A (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv és az abban meghatározott szerkezetátalakítási eljárás még nem került átültetésre a magyar jogba. A Szerkezetátalakítási Irányelv átültetéséhez kapcsolódóan lásd, többek között, Polgári Jog 2020/5-6. – Tanulmány, Fabók Zoltán: A Szerkezetátalakítási Irányelv átültetésének kérdése – Észrevételek Csőke Andrea javaslatához

[3] A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról című törvény javaslat 2021. április 20. napján benyújtásra került az országgyűléshez (iromány száma: T/15993.) (https://www.parlament.hu/irom41/15993/15993.pdf)

[4] Tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzet időről időre meghosszabbításra kerül, várható, hogy a Reorganizációs Rendelet hatálya is meghosszabbításra kerülhet.

[5] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/848 RENDELETE (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról

[6] Cstv. 33/A. (3) „A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.”

[7] Értelmezésünk szerint az utóbbi kizáró ok akár jelentősen is korlátozhatja a reorganizációra jogosultak körét, mivel a gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy egy adott vállalkozás a beszámoló közzétételi határidőt elmulasztja és késedelmesen teljesíti.

[8] A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti felszámolási kérelmek esetén. Ld. Reorganizációs Rendelet 23. § (2) bekezdés.

[9] Ld. a Reorganizációs Rendelet 23. §-nak rendszertani elhelyezését.

[10] Reorganizációs Rendelet 13. § (3) bekezdés vs. 22. § (7) bekezdés.

[11] E körben a Reorganizációs Rendelet 13. § (3) bekezdése nem egyértelmű atekintetben, hogy nem nyilvános eljárás esetén is alkalmazható-e ez a jogi megoldás.

[12] Reorganizációs Rendelet 1. § (3) bekezdés.


Szakértőink bármely kérdés esetén állnak szíves rendelkezésükre:

Seres Márk

Seres Márk

Ügyvéd,

Senior Associate

Seres Márk

Márk a DLA Piper Hungary finanszírozási, projektfejlesztési és restrukturálási csoportjának ügyvédje. Tapasztalattal rendelkezik hazai és határon átnyúló fizetésképtelenségi ügyekben, valamint nehéz helyzetbe került vállalkozások restrukturálásban, illetve felelősségi kérdéseiben való tanácsadásában. Jártas továbbá energiaszektorral kapcsolatos ügyekben, különösen a szektorhoz kapcsolódó M&A tranzakciókban. Tapasztalattal rendelkezik továbbá finanszírozási jogügyletekben.
E-mailt küldök