Multik a megújuló energia útján: jönnek a társasági villamosenergia-vásárlási megállapodások

  • A villamosenergia-ipar napjainkban jelentős változáson megy keresztül, olyan hosszú ideje fennálló struktúrák bomlanak le, amelyek az elmúlt száz évben meghatározták az energetikát.
  • Fokozatosan terjed a megújuló energiák felhasználása, amely életre hívta a globálisan már egyre népszerűbb, ún. társasági villamosenergia-vásárlási megállapodásokat.
  • A globális trendeket és a hazai piac helyzetét Simon Gábor és Kovaloczy Áron, a DLA Piper Hungary szakértői, valamint Kovács Domonkos, az ALTEO Group vezérigazgató-helyettese foglalták össze

Mind a befektetők, mind a fogyasztók egyre inkább megkövetelik a vállalatoktól, hogy környezettudatosan működjenek, amelyben az energiafelhasználás kulcstényező. Elsőként az amerikai technológiai óriások kezdtek el lépéseket tenni annak irányába, hogy csökkentsék a környezeti lábnyomukat úgy, hogy hosszú távú energia vásárlóként kötelezték el magukat, ezáltal lehetővé téve megújuló energia alapú projektek megvalósulását és piaci finanszírozhatóságát. Így születtek a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (corporate power purchase agreement; „cPPA”), amelyek népszerűsége globális szinten növekvő tendenciát mutat.

Hogyan működnek a cPPA-k?

A cPPA egy olyan hosszú távú, jellemzően 10-15 éves, villamosenergia adás-vételi szerződés, amely közvetlenül a megújuló alapú energiatermelő és a felhasználó között jön létre, és amely lehetővé teszi utóbbi számára, hogy beszerzési kapcsolatban álljon egy termelővel tőkebefektetés, illetve akár az erőműhöz csatlakozó közvetlen fizikai vezeték (például magánvezeték) nélkül is. Elsődleges célja, hogy a szereplők a hagyományos villamosenergia-ellátási megállapodások által elérhető szintnél hosszabb távon biztosíthassák az árak rögzítését.

Struktúrája hozzájárul a megújuló energiatermelés fejlődéséhez, illetve a fenntarthatóság és a vállalati társadalmi felelősségvállalási célok teljesítéséhez is. A szerződés keretében határoznak arról a felek, hogyan allokálják a felmerülő kivitelezési, finanszírozási, volumen, árazási, menetrendezési, profilozási kockázataikat.

Nem véletlenül növekszik egyre nagyobb ütemben a cPPA-k népszerűsége. A felhasználó számára előnyt jelent, hogy energiaszükségleteit megújuló alapú energiatermelésből látja el, amellyel megfelel a fogyasztói és beszállítói fenntarthatósági elvárásoknak is. A konstrukció a termelő számára azért hasznos, mert a normál piaci viszonyok vagy a rövid távú szerződések nem adnának lehetőséget számára ilyen nagy tőkebefektetés igényű beruházásra.

A megújuló energiára épülő erőművek kiválóan alkalmasak arra, hogy hosszú távú megállapodások tárgyaivá váljanak. Ez a fajta villamosenergia termelési típus gazdaságos, hiszen anyagköltsége lényegében nincs, karbantartási költségei is jól tervezhetők és jellemzően nem túl magasak. Az időjárásfüggő megújulók termelésének ingadozását pedig egy megfelelő szakértelemmel és erőművi portfólióval bíró szolgáltató az ellátásbiztonság szempontjából is hatékonyan tudja menedzselni a villamosenergiát megvásárló vállalati ügyfelek számára

– mondta Kovács Domonkos, az ALTEO vállalatfelvásárlásokért és tőkepiaci műveletekért felelős vezérigazgató-helyettese.

A cPPA-k típusai:

A szintetikus cPPA esetén nem kerül sor fizikai villamos energia szállításra a termelő és a felhasználó között, a felek mindössze a cPPA szerinti – többnyire fix – ár és a piaci referencia ár különbségét számolják el egymás között. Az árrögzítés mindkét fél számára fedezeti ügyletként viselkedik az ingadozó energia árakkal szemben.

Ezzel szemben a fizikai vagy back-to-back struktúrájú cPPA modellben a felhasználó szerződésben vállalja a termelő által előállított villamos energia egészének vagy egy részének előre meghatározott áron történő megvásárlását. Ennek a konstrukciónak részét képezi a felhasználó és egy kereskedő közötti külön megállapodás a kiegyenlítési és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésére.

Kik használnak cPPA-kat?

Az elmúlt években jelentős piaci szereplők egyre bővülő névsora fedezhető fel a cPPA projektek körében. 2020-ban jelentős mértékben – Amerikában majdnem 11 GW, míg Európában 10 GW – létesültek ilyen megállapodások a megújuló szegmensben. Számos élelmiszeripari cég, bank, illetve olyan technológiai vállalatok is, mint az Amazon és a Google, felhasználóként uralják a cPPA-k szegmensét a rekordméretű globális ügyleteik bejelentésével; 2020 folyamán azonban olyan vegyipari vállalatok is megjelentek a cPPA-k piacán, mint például a Bayer AG.

Nagy-Britanniában a cPPA szegmens nagyvállalatai közé tartozik a Shell, az M&S, az Unilever, a Sainsbury’s, a Nestlé, a McDonalds, a Lloyds és a HSBC. Ezenkívül egyre több vállalat válik a RE100 tagjává, amely vállalatok csoportja ígéretet tett arra, hogy fogyasztásukat törekednek 100 százalékban megújuló forrásokból kielégíteni.

Hol tartanak a magyar vállalatok?

Magyarországon már korábban is létezett az a jelenség, miszerint egy ipari ügyfél megállapodik az energiatermelővel abban, hogy a termelő csak az ő céljaira építsen egy erőművet, és azon például villamosenergiát állítson elő egy előre fixált áron hosszú távú megállapodás keretében. Ami ehhez képest újdonság, és amire idehaza egyelőre nem sok példa akad, hogy megújuló energia vásárlási szerződés jöjjön létre ebben a formában.

Igaz megújuló energia alapú, villamosenergia termelési célú cPPA-ra hazai példát még nem nagyon látunk, de két fontos alkotóeleme már megfigyelhető: egyrészt már léteznek magyarországi szén-hidrogén alapú megállapodások, másrészt a korábbi KÁT-rendszer is egyfajta PPA, ahol a logika hasonló, csak a vállalatok helyett az állam az átvevő

– hívta fel a figyelmet Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezető igazgatója.

„Nem meglepő, hogy a hazai piacon újdonság még ez a konstrukció, hiszen a vállalatok néhány éve kezdték keresni a környezettudatosabb működéshez vezető megoldásokat, így maga a megújuló energia szegmens is néhány éve került a középpontba

– tette hozzá Simon Gábor, a DLA Piper Hungary energiajogi csoportvezetője.

Jövőbe tekintés

A Nemzeti Energiastratégia 2030-ig 5000-7000 MW megújuló, alapvetően szolár energiatermeléssel számol. Idén nagyjából 2000 MW naperőművi kapacitás figyelhető meg, azaz a piaci alapon létesülő projekteknek, a cPPA-knek valószínűsíthetően nagy szerepe lehet majd a célok elérésében.

Magyarország ebben sem tud Európán belül sziget maradni, ez az igény a magyarországi cégek részéről is meg fog jelenni. Fontos kiemelni, hogy a megállapodásoknak van egy terjedési korlátja, mivel a villamosenergia-termelő egyfajta finanszírozási kockázatot is vállal, így ebben elsősorban a stabil, jó hitelminősítésű vállalatok lehetnek partnerek

– összegezte Kovács Domonkos.

Hallgassa meg a szakértők teljes beszégetését a Soundcloud, a Spotify, az Apple Podcast vagy a Google Podcasts felületein! A felvételek az egyes logókra kattintva érhetők el!

A cikk szerzői:

Simon Gábor
Energiajogi csoportvezető
gabor.simon@dlapiper.com
LinkedIn profil

Kovaloczy Áron
Ügyvezető,
DLA Piper Business Advisory
aron.kovaloczy@dlapiper.com

 

Kovács Domonkos
Vezérigazgató-helyettes,
ALTEO Group