finance-header

Mentőövet kapnak a fizetésképtelenség határára sodródott vállalkozások – megújul a magyar csődjog

2022. július 1. napján lép hatályba az új szerkezetátalakítási törvény, amely megoldást nyújthat a fizetésképtelenség határára sodródott vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelésére, talpra állításuk ösztönzésére, valamint fizetőképességük helyreállítására. Az új, fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárás leginkább a csődeljárás alternatívája lehet; ebben az esetben azonban az adós alapvetően maga döntheti el, hogy mely hitelezőivel tárgyal és kiket von be a folyamatba. A DLA Piper Hungary szakértői összefoglalták az új reorganizációs lehetőségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Szerkezetátalakítás – új reorganizációs lehetőségek és kihívások

Hosszú előkészítési, egyeztetési és jogalkotási folyamat eredményeképpen az Országgyűlés a 2021. évi LXIV. törvény elfogadásával átültette a magyar jogrendszerbe a megelőző szerkezetátalakítási keretekről szóló Uniós irányelvet (2019/1023) és bevezette a szerkezetátalakítási eljárást. Az irányelv fő gazdaságpolitikai célja a vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, talpra állításuk ösztönzése, fizetőképességük helyreállítása. Azaz nem fizetésképtelenségi eljárásról van szó (mint pl. a csőd vagy a felszámolás) hanem ez egy új, fizetésképtelenséget megelőző eljárás (ún. pre-insolvency proceedings). A megkülönböztetést jól jelzi az önálló törvényben való implementáció és bevezetés.

Az új szerkezetátalakítási eljárás alapvetően a csődeljárás alternatívája lehet a pénzügyi nehézségbe került vállalkozások számára. A szerkezetátalakítás fontos és megkülönböztető jellemzője a csődeljáráshoz képest, hogy az adós maga döntheti el alapvetően, hogy mely hitelezőivel tárgyal és kiket von be az eljárásba. Továbbá, ha az adós általános moratóriumot nem igényel, akkor az eljárás nem nyilvános, így az adós vállalkozás alapvetően elkerülheti az ebből eredő negatív megítélést. Az adósnak biztonságot adhat az a körülmény is, hogy a szerkezetátalakítás, annak (nem várt) sikertelensége esetén – a csődeljárással ellentétben – nem vezet automatikusan felszámoláshoz.

A jogintézmény kiemelkedő jelentőségű, mivel általa a formakényszertől mentes szerződéses ún. stand-still tárgyalások és a meglehetősen formális csődeljárás közé került egy közbenső restrukturálási lehetőség, ezzel is biztosítva a fokozatosságot és az adós megromlott pénzügyi-gazdasági helyzetéhez leginkább alkalmazkodó eljárás megválasztását: bíró kontroll és szakértői közreműködés mellett még nem vezeti be az adóst egy, adott esetben egyirányú utcába, és meglehetős diszkrécióval segíti a talpra állást.

A szerkezetátalakítás célja, hogy az adós egyes hitelezőivel vagy valamennyi hitelezőjével olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége. Ha az adós fizetésképtelen, nincs helye szerkezetátalakításnak, de az adós fizetésképtelenné válásának valószínűsége szükséges az eljárás igénybevételéhez. A törvény azáltal, hogy a követelések 10 százalékában limitálja az adós 30 napot meghaladó, elismert vagy nem vitatott késedelmes tartozásait, és a folyamatban lévő végrehajtást kizáró oknak tekinti, a még észszerűen megmenthető és működőképes adósokat célozza, ezáltal is korlátozva a visszaélésszerű joggyakorlatot. Ugyanakkor ezeknek a feltételek való megfelelés egyfajta további előkészítő, szerződéses munkafázist is indukálhat. Azaz elképzelhető, hogy bizonyos hitelezőkkel már előzetes átmeneti, illetve áthidaló megállapodásokat kell kötni annak érdekében, hogy a vállalkozás „alkalmas” legyen szerkezetátalakításra.

A szerkezetátalakítási eljárás formalizáltabb lett és szorosabb bírói kontroll alá került, mint arra eredetileg számítani lehetett. A szerkezetátalakítási eljárás minden esetben bíróság által, az adós kérelmére kerül elrendelésre. A szerkezetátalakítási tervet szintén a bíróság hagyja jóvá. Fontos lesz, hogy a gyakorlat minél inkább a csődeljárástól megkülönböztető előnyeire fókuszáljon és a formalitások mellett jól érvényesüljenek azok az üzleti megfontolások, tervek és alkuk, amelyek a szerkezetátalakítás alapvető céljait rendeltek megvalósítani.

További hiánypótló újdonság az átmeneti és az új finanszírozások speciális kezelése és védelme. A cégek megmentésének kontextusában, sokszor felemlegetett elvárás volt az „új pénz” hitelezőjének a védelme a fizetési nehézséggel küzdő vállalkozás esetén. Ennek vonatkozásában is előre lép az új eljárás és, ha korlátozottan is, de prioritást kap az adós működésének fenntartása, illetve a szerkezetátalakítás végrehajtása érdekében pénzügyi támogatást (ideértve pl. készletek rendelkezésre bocsátását) nyújtó finanszírozó.

A szerkezetátalakítási szakértő az eljárások sikerének az egyik kulcsa, az eljárás motorja. Ez egy új szerep és szakmai kihívás a magyar fizetésképtelenségi jogban. A jogalkotó végül kizárólag a felszámolók feladatává teszi a szerkezetátalakítási szakértői funkciót. Némiképpen hiányérzet támadhat, hiszen a szerkezetátalakítási szakértő legalább annyira tanácsadói, mediátori, mint hatósági, igazgatási szerep. Az ügyvédeknek, könyvvizsgálóknak és pénzügyi tanácsadóknak így a felek megbízottjaiként lesz lehetőségük az eljárásokban aktív szerepet betölteni.

Felkészülni nem csak a cégeknek lehet és kell. A szerkezetátalakítás szintén nem csak banki work-out kérdés. A pénzügyi-hitelezési szektor teljes operatív spektrumára ró feladatot. A tranzakciós dokumentációk aktualizálása, eljárásrendek kialakítása, és a jó gyakorlat alapjainak letétele, jogi, üzleti és kockázatkezelési kérdéseket indukál.

A törvény 2022. július 1. napján lép hatályba.

Reorganizációs eljárás – csak veszélyhelyzetben?

Az Országgyűlés várhatóan a folyamatban lévő veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályozás körében törvényi szintre emeli és meghosszabbítja a 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet által bevezetett reorganizációs eljárás alkalmazhatóságát 2022. december 31. napjáig, a folyamatban lévő eljárások pedig ezt követően is befejezhetőek lesznek. A meghosszabbított alkalmazási idő jogosan veti fel a kérdést, hogy adott esetben a rendes gazdasági működési keretekbe beilleszthető-e, illetve beillesztendő-e a magyar joggyakorlatban egy, immár harmadik reorganizációs típusú formalizált eljárás. A régóta fontolgatott „leválasztás” intézménye különösen is fontos lehet, olyan cégek illetve cégcsoportok megmentésénél, ahol a tradicionális vagyon értékesítés és vagyonfelosztás nem tudja az egyébként, az adós helyzete miatt a gazdasági racionalitások mentén még lehetséges értékmegőrzést elérni. Nem érdemes elfeledni, hogy az angolszász országokban mintaként szolgáló ún. „prepack” a kontinens országai számára régóta dédelgetett megoldás.

A cikk témájához kapcsolódó, korábbi Advocatus-cikk a hivatkozásra kattintva található.


A cikk szerzője: