Navigating Complexity: Mixed-Use Real Estate Development in Hungary
Read the article by Gábor Borbély and Tamás Balogh, in which our experts examine the opportunities that mixed-use real estate offers to market players and how it can provide a flexible source of income even in times of market turbulence.
A polgári per titkai – 1. rész | Titkos-e a polgári per?
Melyek azok az adatok, információk, amelyek üzleti titokként védelmet élvezhetnek és melyek tartoznak a nyilvánosságra egy polgári per során? Olvassa el cikksorozatunk első részét!
Milyen jogok védhetik a beruházót más tulajdonában álló földterületen végzett beruházás során? – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 3. rész
A termőföldön történő beruházás sok szempontból kihívásokat jelent: korábbi cikkeinkben foglaltakon túl, problémát jelent a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó hatályos jogszabályi korlátozás is. Cikksorozatunk következő részében Szűcs Anikó Edit azt a témát járja körül, hogy miként kell a tervezés és kivitelezés szakasza alatt megfelelően biztosítani a beruházást.
Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény
Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket.
Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.
Versenytilalmi korlátozások alkalmazásával kapcsolatban hozott fontos döntést a Kúria
A munkavállaló azzal is megszegheti a versenytilalmi kötelezettséget, ha olyan vállalkozáshoz csatlakozik, amely a volt munkáltató termékeivel és szolgáltatásaival versenyző termékek vagy szolgáltatások bevezetésére vonatkozóan eszközöl beruházásokat.
Megfojthatja a magyar innovációt az amerikai kettős adóegyezmény felmondása?
Vajon mi az összefüggés az amerikai-magyar kettős adóegyezmény megszűnése és a magyar vállalkozások technológia-fejlesztési képessége (és így a magyar gazdaság fejlődési potenciálja) között? Ha az egyezmény megszűnése miatt bizonyos típusú magyarországi innováció hátrányt szenvedhet, akkor ezt a hátrányos helyzetet vajon hogyan lehet feloldani? Milyen stratégiát kell kialakítani a magyar vállalkozásoknak a megváltozott környezetben?
Termőföld más célú hasznosításának engedélyeztetése – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 2. rész
A napelemek esetében számos kérdés merül fel a hatályos jogszabályi környezet és a joggyakorlat kapcsán, amelyek közül ebben a cikkben Szűcs Anikó Edit az átminősítés kérdéseit járja körül.
Származási garanciák on-site erőművek esetén
A hivatkozott, üdvözlendő változásokon túl a szabályozási környezetben azonban továbbra is azonosíthatóak olyan jogszabályi akadályok, amelyek álláspontunk szerint indokolatlan korlátokat képeznek a megújuló beruházások fejlesztésének útjában, például ilyenek az ún. származási garanciákra (GO / guarantee of origin) vonatkozó előírások is.
Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: az új hazai ESG szabályozás lényeges szereplői
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.
Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.
Ismét megugrott a GDPR-bírságok mértéke Európában
2023-ban rekordösszegű GDPR-bírságot szabtak ki Európában, a kiszabott bírságok összértéke a tavalyi évben elérte a 1,78 milliárd eurót – derül ki a DLA Piper által publikált nemzetközi tanulmányból*. A riport az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) hatályba lépése óta vizsgálja Magyarországon, valamint további 30 európai államban az adatvédelmi bírságok és adatvédelmi incidensek alakulását.