kockázatok: lejáró engedélyek napelemparkok létesítése esetén

Termőföld más célú hasznosításának engedélyeztetése – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 2. rész

A megújuló energia napjainkban egyre kiemelkedőbb jelentőségű, amely magával hozza a befektetők figyelmét is. Hazánkban új szélerőművek létesítése a hatályos jogszabályi környezet miatt eddig a gyakorlatban nem volt lehetséges, így a figyelem elsősorban a napelemekre irányult. A napelemek esetében azonban számos kérdés merül fel a hatályos jogszabályi környezet és a joggyakorlat kapcsán egyaránt, köztük a felépítmények ingatlan-nyilvántartási feltüntetése, mezőgazdasági ingatlanon történő létesítés esetén a más célú hasznosítás, illetve a beruházó vagy a finanszírozó biztosítéka kapcsán. Ezek közül Szűcs Anikó Edit, a DLA Piper Hungary Ingatlanjogi csoportjának szenior ügyvédje az átminősítés kérdéseit járja körül.
Termőföldön történő beruházás – az érintett terület átminősítése

Magyarországon a napelempark beruházások jelentős része termőföldön történik. Ahhoz, hogy termőföldön napelemparkot létesítsünk a termőföld ingatlan-nyilvántartási átminősítése szükséges. A termőföldek átminősítésére a vonatkozó szabályozás hazánkban igen szigorú, számos részletszabállyal. Amennyiben átminősítésre szükség van, akkor főszabályként az ingatlanügyi hatóság engedélye szükséges az alapul fekvő ingatlan ingatlan-nyilvántartási besorolásának módosításához. Ez alól kivétel, ha a megépítésre kerülő napelem rendszer kis teljesítményű erőmű, azaz 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű és az érintett termőföld minősége az átlagosnál gyengébb, de legfeljebb hektáronként 15 aranykorona értékű. A beruházások azonban jellemzően 49,9 MW teljesítményű napelem parkok, azaz még éppen kiserőművek létesítésére irányulnak, amelyeknél tehát a beruházás helyszínéül szolgáló termőföld átminősítése engedélyköteles.

Agrofotovoltaikus rendszerek létesítése esetén az alapul fekvő termőföldet nem kell az ingatlan-nyilvántartásban átminősíteni. Hazánkban a nehézséget esetükben az jelenti, hogy ezen rendszerek létesítésére vonatkozóan a jogszabályi környezet hiányos, a részletes szabályozás közel három éve várat magára. Számos országban azonban már pontosan meghatározásra kerültek a műszaki-technikai követelmények, valamint az is, hogy milyen mértékben csökkenhet az agrofotovoltaikus rendszerrel értintett területen a termelés.

Más célú hasznosítási engedély

Termőföldet Magyarországon más célra csak kivételesen lehet felhasználni, elsősorban a gyengébb minőségű termőföldek igénybevételével. Ha az érintett terület az átlagosnál jobb minőségű termőföld vagy az elmúlt 5 évben volt ilyen minősítése, akkor kizárólag abban az esetben valósítható meg rajta napelempark beruházás, ha az adott területet beruházási célterületté nyilvánította a Kormány vagy ha olyan kis teljesítményű, azaz a fentiek szerint 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű építésére kerül sor, amelynél a betáplálásra alkalmas elosztói hálózat 1000 méteren belül található.

További korlátozás lehet, hogyha az érintett termőföld tulajdonosa a tulajdonszerzése alapjául szolgáló okiratban vállalta, hogy a tulajdonszerzéstől, illetve harmadik személy használatában lévő termőföld esetén a fennálló földhasználati jogviszony megszűnésétől számított 5 éven belül a termőföldet más célra nem hasznosítja. Ez a kötelezettségvállalás 2014 májusa óta, a jogszabályban foglalt kivételektől eltekintve, kötelező eleme minden termőföld adásvételi szerződésnek. Adott esetben tehát akkor is fennállhat ilyen kötelezettség, ha a jelenlegi tulajdonos az ingatlant több mint 5 évvel ezelőtt szerezte. Fontos, hogyha a tulajdonos a fentiek szerint vállalta, hogy az érintett termőföldet nem használja más célra és az 5 év még nem telt el, akkor a más célú hasznosítás nem engedélyezhető, azaz az érintett ingatlanon a napelempark beruházás ezen időtartam leteltéig nem valósítható meg.

A műszaki feltételek vizsgálata mellett érdemes tehát termőföld esetén a jogi feltételeket is megvizsgálni az érintett ingatlanok ismerete esetén, még azelőtt, hogy az adott ingatlan használatára vonatkozóan a szerződések tárgyalását megkezdené a befektető. Termőföldre történő beruházás esetén további finanszírozási és biztosítéki kérdések merülnek fel, melyekkel következő cikkünkben foglalkozunk. Reméljük, hogy hamarosan megszületik az agrofotovoltaikus rendszerek vonatkozásában is a részletszabályozás és megindulhat az új típusú rendszerek létesítése is hazánkban.

Szerző: Szűcs Anikó Edit

Cikksorozatunk 1. része

kockázatok: lejáró engedélyek napelemparkok létesítése esetén
Energetika | Energy

Milyen jogok védhetik a beruházót más tulajdonában álló földterületen végzett beruházás során? – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 3. rész

A termőföldön történő beruházás sok szempontból kihívásokat jelent: korábbi cikkeinkben foglaltakon túl, problémát jelent a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó hatályos jogszabályi korlátozás is. Cikksorozatunk következő részében Szűcs Anikó Edit azt a témát járja körül, hogy miként kell a tervezés és kivitelezés szakasza alatt megfelelően biztosítani a beruházást.

Tovább >>

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kövesse LinkedIn oldalunkat!

További ajánlott tartalmaink

kockázatok: lejáró engedélyek napelemparkok létesítése esetén
Energetika | Energy

Milyen jogok védhetik a beruházót más tulajdonában álló földterületen végzett beruházás során? – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 3. rész

A termőföldön történő beruházás sok szempontból kihívásokat jelent: korábbi cikkeinkben foglaltakon túl, problémát jelent a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó hatályos jogszabályi korlátozás is. Cikksorozatunk következő részében Szűcs Anikó Edit azt a témát járja körül, hogy miként kell a tervezés és kivitelezés szakasza alatt megfelelően biztosítani a beruházást.

Tovább >>
Energetika | Energy

Származási garanciák on-site erőművek esetén

A hivatkozott, üdvözlendő változásokon túl a szabályozási környezetben azonban továbbra is azonosíthatóak olyan jogszabályi akadályok, amelyek álláspontunk szerint indokolatlan korlátokat képeznek a megújuló beruházások fejlesztésének útjában, például ilyenek az ún. származási garanciákra (GO / guarantee of origin) vonatkozó előírások is.

Tovább >>
Jogszabályváltozások a szélerőmű fejlesztések újraindítása érdekében
Energetika | Energy

Jogszabályváltozások a szélerőmű fejlesztések újraindítása érdekében

A Kormány az év elejétől a szélerőművek fejlesztését érintő korábbi jogszabályi környezetet több ponton is átalakította a szélerőmű-kapacitások bővítése érdekében. Az Energiaügyi Minisztérium eddigi kommunikációja alapján a szélerőművi kapacitások mintegy 1.000 MW-ra történő bővülése várható 2030-ig.

Tovább >>