A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekinti át.
A platform alapú munka a foglalkoztatás egy olyan, viszonylag új formája, amikor a munkát végző, szolgáltatást nyújtó személyeket (a munkaerőt) és a keresletet, azaz a szolgáltatást igénybe vevőket egy online platform köti össze egymással.
Becslések szerint az Európai Unióban működő digitális munkaplatformok 90 %-a az azokon keresztül munkát végző személyeket önfoglalkoztatóként sorolja be. Közöttük ugyanakkor jelentős azoknak a száma, akik alárendelt helyzetben, ellenőrzés mellett, utasítások szerint végzik a munkájukat, hasonlóan a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz, azzal a különbséggel, hogy őket nem illeti meg munkajogi védelem.
Valóban munkaviszonynak minősülhet?
A minősítéssel kapcsolatos bizonytalanságokra mutat rá a Kúria 2023 decemberében egy konkrét ügy kapcsán hozott ítélete is. A Kúria úgy foglalt állást, hogy a platform alapú munkavégzés nem minősül munkaviszonynak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a platform alapú munka nem tekinthető homogén, egységes jelenségnek. A digitális platformon keresztül végzett tevékenység sokféle lehet, ezért nincs lehetőség általános szabályok alkalmazására, mindig az adott munkavégzés körülményeit megvizsgálva lehet dönteni a munkaviszonyhoz való hasonlóság kérdésében.
A fentiek szerinti, számos tagállamban meglévő bizonytalanság miatt az Európai Bizottság zászlajára tűzte egy irányelvi szabályozás kidolgozását ezen, az eddig szabályozatlan területen.
Jelentős előrelépés az uniós jogalkotásban
Az Európai Parlament és az Európai Tanács februárban elfogadta a platform alapú munkavégzési irányelv tervezetéről szóló megállapodást, amelynek célja a platform alapú munkavégzés minősítésének megfelelő biztosítása. Emellett – uniós szinten – első alkalommal szabályozzák az algoritmusok és a mesterséges intelligencia munkavégzéssel kapcsolatos alkalmazását.
Az elfogadott végleges javaslat vélelmezi a munkaviszonyt, ha ellenőrzésre és irányításra utaló körülmények állnak fenn. Ellenőrzésre utaló körülményként rögzíti a tervezet például a fizetés meghatározását (vagy felső maximum rögzítését), az egységes megjelenést, a munkaruha viselési kötelezettséget, a munkavégzés minőségének ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos szankciók alkalmazását is.
A munkaviszony megállapításával kapcsolatos vélelemre a hatóságoknak és a bíróságoknak minden esetben figyelemmel kell lenniük. Emellett a vélelemre a platform alapú munkát végző személyek is hivatkozhatnak majd, illetve meg is dönthetik azt. A vélelem megdöntését maga a digitális munkaplatform is kérheti, ebben az esetben a bizonyítási teher a platformot terheli.
Az algoritmikus irányítást is szabályozza
Az irányelv tervezete előírja, hogy a platformon keresztül munkát végzőket megfelelően tájékoztatni kell – többek között – a felvételi eljárásra, a munkakörülményeikre és a fizetésükre vonatkozó automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerekről, valamint megtiltja ezeknek a rendszereknek a használatát bizonyos típusú személyes adatok – például biometrikus adatok, érzelmi vagy pszichológiai állapot – feldolgozása céljából.
Az irányelv elfogadott szövegét az Európai Parlamentnek a 2024. április 22-25-i plenáris ülésen hivatalosan is jóvá kell hagynia, majd az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia azt. Az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetést követően a tagállamoknak – a tervezet szerint – két évük lesz arra, hogy az irányelv rendelkezéseit átültessék a hazai jogrendszerbe.
Szerző: Reisz Réka
Reisz Réka
Munkajogi csoport
Reisz Réka
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb tartalmaink
Navigating Complexity: Mixed-Use Real Estate Development in Hungary
Read the article by Gábor Borbély and Tamás Balogh, in which our experts examine the opportunities that mixed-use real estate offers to market players and how it can provide a flexible source of income even in times of market turbulence.
A polgári per titkai – 1. rész | Titkos-e a polgári per?
Melyek azok az adatok, információk, amelyek üzleti titokként védelmet élvezhetnek és melyek tartoznak a nyilvánosságra egy polgári per során? Olvassa el cikksorozatunk első részét!
Milyen jogok védhetik a beruházót más tulajdonában álló földterületen végzett beruházás során? – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 3. rész
A termőföldön történő beruházás sok szempontból kihívásokat jelent: korábbi cikkeinkben foglaltakon túl, problémát jelent a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó hatályos jogszabályi korlátozás is. Cikksorozatunk következő részében Szűcs Anikó Edit azt a témát járja körül, hogy miként kell a tervezés és kivitelezés szakasza alatt megfelelően biztosítani a beruházást.