A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekinti át.
A platform alapú munka a foglalkoztatás egy olyan, viszonylag új formája, amikor a munkát végző, szolgáltatást nyújtó személyeket (a munkaerőt) és a keresletet, azaz a szolgáltatást igénybe vevőket egy online platform köti össze egymással.
Becslések szerint az Európai Unióban működő digitális munkaplatformok 90 %-a az azokon keresztül munkát végző személyeket önfoglalkoztatóként sorolja be. Közöttük ugyanakkor jelentős azoknak a száma, akik alárendelt helyzetben, ellenőrzés mellett, utasítások szerint végzik a munkájukat, hasonlóan a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz, azzal a különbséggel, hogy őket nem illeti meg munkajogi védelem.
Valóban munkaviszonynak minősülhet?
A minősítéssel kapcsolatos bizonytalanságokra mutat rá a Kúria 2023 decemberében egy konkrét ügy kapcsán hozott ítélete is. A Kúria úgy foglalt állást, hogy a platform alapú munkavégzés nem minősül munkaviszonynak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a platform alapú munka nem tekinthető homogén, egységes jelenségnek. A digitális platformon keresztül végzett tevékenység sokféle lehet, ezért nincs lehetőség általános szabályok alkalmazására, mindig az adott munkavégzés körülményeit megvizsgálva lehet dönteni a munkaviszonyhoz való hasonlóság kérdésében.
A fentiek szerinti, számos tagállamban meglévő bizonytalanság miatt az Európai Bizottság zászlajára tűzte egy irányelvi szabályozás kidolgozását ezen, az eddig szabályozatlan területen.
Jelentős előrelépés az uniós jogalkotásban
Az Európai Parlament és az Európai Tanács februárban elfogadta a platform alapú munkavégzési irányelv tervezetéről szóló megállapodást, amelynek célja a platform alapú munkavégzés minősítésének megfelelő biztosítása. Emellett – uniós szinten – első alkalommal szabályozzák az algoritmusok és a mesterséges intelligencia munkavégzéssel kapcsolatos alkalmazását.
Az elfogadott végleges javaslat vélelmezi a munkaviszonyt, ha ellenőrzésre és irányításra utaló körülmények állnak fenn. Ellenőrzésre utaló körülményként rögzíti a tervezet például a fizetés meghatározását (vagy felső maximum rögzítését), az egységes megjelenést, a munkaruha viselési kötelezettséget, a munkavégzés minőségének ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos szankciók alkalmazását is.
A munkaviszony megállapításával kapcsolatos vélelemre a hatóságoknak és a bíróságoknak minden esetben figyelemmel kell lenniük. Emellett a vélelemre a platform alapú munkát végző személyek is hivatkozhatnak majd, illetve meg is dönthetik azt. A vélelem megdöntését maga a digitális munkaplatform is kérheti, ebben az esetben a bizonyítási teher a platformot terheli.
Az algoritmikus irányítást is szabályozza
Az irányelv tervezete előírja, hogy a platformon keresztül munkát végzőket megfelelően tájékoztatni kell – többek között – a felvételi eljárásra, a munkakörülményeikre és a fizetésükre vonatkozó automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerekről, valamint megtiltja ezeknek a rendszereknek a használatát bizonyos típusú személyes adatok – például biometrikus adatok, érzelmi vagy pszichológiai állapot – feldolgozása céljából.
Az irányelv elfogadott szövegét az Európai Parlamentnek a 2024. április 22-25-i plenáris ülésen hivatalosan is jóvá kell hagynia, majd az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia azt. Az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetést követően a tagállamoknak – a tervezet szerint – két évük lesz arra, hogy az irányelv rendelkezéseit átültessék a hazai jogrendszerbe.
Frissítés: Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platform alapú munkavégzésről szóló új jogszabályokat.
Szerző: Reisz Réka
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb tartalmaink
Wind power capacity expansion in Hungary: the tender programme announced in 2026
The Hungarian Government announced a new tender programme in June 2026 aimed at facilitating the expansion of domestic wind power generation capacity. The initiative seeks to diversify renewable electricity generation within the Hungarian power system and to substantially increase the volume of new wind generation capacity that can be connected to the electricity grid.
Szélerőművi kapacitásbővítés Magyarországon: a 2026-ban bejelentett pályázati program
A Kormány 2026 júniusában új pályázati programot jelentett be a hazai szélerőművi kapacitások bővítésének elősegítésére. A kezdeményezés a magyar villamosenergia-rendszer megújulóenergia-termelésének diverzifikálását és a hálózatra csatlakoztatható új szélerőművi kapacitások jelentős növelését célozza.
Brexit Alkalmazkodási Tartalék (BAR) – Viselhetik-e a kedvezményezettek az irányító hatóság hibáinak következményeit?
Az Európai Unió a Brexit átmeneti időszakának 2020. december 31-i lezárultát követően egy 5 milliárd eurós Brexit-kiigazítási tartalékot (Brexit Adjustment Reserve vagy Brexit Alkalmazkodási Tartalék; BAR) hozott létre, amelynek célja a tagállamok és az érintett gazdasági szereplők támogatása az Egyesült Királyság kilépéséből fakadó negatív gazdasági hatások enyhítésére.