A versenytilalmi korlátozások fontos szerepet játszanak a munkáltató üzleti érdekeinek védelmében. Az ilyen korlátozó megállapodások célja annak megakadályozása, hogy a korábbi munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonya megszűnését követően azonnal a versenytárssal létesítsen munkaviszonyt vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Ennek kivédésére írhatnak elő a felek a versenytilalmi megállapodásban egyfajta “várakozási időt” a munkavállaló számára, mielőtt csatlakozik egy versenytárshoz.
Ha a munkavállaló figyelmen kívül hagyja ezeket a korlátozásokat, a volt munkáltató perben érvényesítheti a korlátozások megsértéséből eredő kárát, illetve, amennyiben a felek kötbérben állapodtak meg, a kötbérre vonatkozó igényét. Az ilyen perekben döntő szempont, hogy az új munkáltató valóban versenytársnak tekinthető-e.
A Kúria nemrégiben hozott döntést ennek a kérdésnek egy fontos szempontjáról, amelyben megerősítette, hogy adott esetben az új munkáltató jövőbeni, potenciális tevékenységét is figyelembe kell és lehet venni a versenytársi minőség vizsgálatakor. A munkavállaló ugyanis azzal is megszegheti a versenytilalmi kötelezettséget, ha olyan vállalkozáshoz csatlakozik, amely a volt munkáltató termékeivel és szolgáltatásaival versenyző termékek vagy szolgáltatások bevezetésére vonatkozóan eszközöl beruházásokat.
Az a tény tehát, hogy az új munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor még nem lépett piacra a konkurens termékekkel vagy szolgáltatásokkal, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem esik a versenytilalmi korlátozás hatálya alá. Ezt mindig az eset összes körülménye alapján kell vizsgálni és mérlegelni, és a mérlegelés eredményeként a munkavállaló kötbérfizetésre vagy kártérítésre kötelezhető a volt munkáltatóval szemben a versenytilalmi kötelezettségek megsértése miatt.
Szerző: Fehér Helga

Fehér Helga
Munkajogi Csoportvezető
Fehér Helga
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb tartalmaink

Navigating shrinkflation: Hungary leads the way in shrinkflation regulation
DLA Piper’s International Shrinkflation Guide provides a comprehensive overview of how different countries around the world are responding to the phenomenon of “shrinkflation”

Újabb könnyítések a cégek fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeiben – elfogadták az ESG törvény és a számviteli törvény módosítását
Megjelent a 2023. évi CVIII. törvény, azaz az ESG törvény és a számviteli törvény újabb módosítása, ami újabb könnyítéseket hoz a hazai vállalkozások fenntarthatósági és kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségeiben.

Multifunctional spaces, customer experience and green technologies: How the real estate market is responding to challenges
Diverse trends, selective focuses and energy-efficient solutions will define the real estate market in 2025, according to DLA Piper Hungary’s annual real estate intelligence report.