A versenytilalmi korlátozások fontos szerepet játszanak a munkáltató üzleti érdekeinek védelmében. Az ilyen korlátozó megállapodások célja annak megakadályozása, hogy a korábbi munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonya megszűnését követően azonnal a versenytárssal létesítsen munkaviszonyt vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Ennek kivédésére írhatnak elő a felek a versenytilalmi megállapodásban egyfajta “várakozási időt” a munkavállaló számára, mielőtt csatlakozik egy versenytárshoz.
Ha a munkavállaló figyelmen kívül hagyja ezeket a korlátozásokat, a volt munkáltató perben érvényesítheti a korlátozások megsértéséből eredő kárát, illetve, amennyiben a felek kötbérben állapodtak meg, a kötbérre vonatkozó igényét. Az ilyen perekben döntő szempont, hogy az új munkáltató valóban versenytársnak tekinthető-e.
A Kúria nemrégiben hozott döntést ennek a kérdésnek egy fontos szempontjáról, amelyben megerősítette, hogy adott esetben az új munkáltató jövőbeni, potenciális tevékenységét is figyelembe kell és lehet venni a versenytársi minőség vizsgálatakor. A munkavállaló ugyanis azzal is megszegheti a versenytilalmi kötelezettséget, ha olyan vállalkozáshoz csatlakozik, amely a volt munkáltató termékeivel és szolgáltatásaival versenyző termékek vagy szolgáltatások bevezetésére vonatkozóan eszközöl beruházásokat.
Az a tény tehát, hogy az új munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor még nem lépett piacra a konkurens termékekkel vagy szolgáltatásokkal, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem esik a versenytilalmi korlátozás hatálya alá. Ezt mindig az eset összes körülménye alapján kell vizsgálni és mérlegelni, és a mérlegelés eredményeként a munkavállaló kötbérfizetésre vagy kártérítésre kötelezhető a volt munkáltatóval szemben a versenytilalmi kötelezettségek megsértése miatt.
Szerző: Fehér Helga
Fehér Helga
Munkajogi Csoportvezető
Fehér Helga
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb tartalmaink
Egy integrált erőművi engedélyezés lehetőségei Magyarországon
A 2026. április 12. napján 16 év után kormányváltás következett be Magyarországon. Az ország irányítását az energiaszektor szempontjából kritikus helyzetben kellett átvennie az új kormánynak, tekintettel a világ energiaellátásának és ellátásbiztonságának folyamatos kitettségére a nemzetközi konfliktusok és válságok kapcsán.
PV és BESS projektek finanszírozhatósága: miért lehet a kolokáció az optimális megoldás?
A naperőművi (PV) kapacitások az elmúlt évtizedben nagyléptékben épültek ki Magyarországon és a 2030-ra kitűzött energia stratégiai cél alapján további bővülés várható. A naperőművek térnyerése jelentős mértékben támogatja az energiaátmenetet, ugyanakkor új rendszerirányítási és pénzügyi kihívásokat is teremt.
A kiszámítható szabályozás és a stabil bevételi modellek vonzzák az energiatárolói beruházásokat
A DLA Piper „Capital Unlocks Capacity” című nemzetközi kutatása szerint az energiatárolási piac néhány év alatt a korai fejlődési szakaszból érett, intézményesült befektetési kategóriává fejlődött. A felmérés alapján a befektetők ma már nem elsősorban önálló tárolókapacitásokat keresnek, hanem olyan hibrid vagy kolokált projekteket, ahol kiegyensúlyozottabb a kockázati profil, kiszámítható a szabályozási környezet, és stabil bevételi struktúrák állnak rendelkezésre.