A versenytilalmi korlátozások fontos szerepet játszanak a munkáltató üzleti érdekeinek védelmében. Az ilyen korlátozó megállapodások célja annak megakadályozása, hogy a korábbi munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonya megszűnését követően azonnal a versenytárssal létesítsen munkaviszonyt vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Ennek kivédésére írhatnak elő a felek a versenytilalmi megállapodásban egyfajta “várakozási időt” a munkavállaló számára, mielőtt csatlakozik egy versenytárshoz.
Ha a munkavállaló figyelmen kívül hagyja ezeket a korlátozásokat, a volt munkáltató perben érvényesítheti a korlátozások megsértéséből eredő kárát, illetve, amennyiben a felek kötbérben állapodtak meg, a kötbérre vonatkozó igényét. Az ilyen perekben döntő szempont, hogy az új munkáltató valóban versenytársnak tekinthető-e.
A Kúria nemrégiben hozott döntést ennek a kérdésnek egy fontos szempontjáról, amelyben megerősítette, hogy adott esetben az új munkáltató jövőbeni, potenciális tevékenységét is figyelembe kell és lehet venni a versenytársi minőség vizsgálatakor. A munkavállaló ugyanis azzal is megszegheti a versenytilalmi kötelezettséget, ha olyan vállalkozáshoz csatlakozik, amely a volt munkáltató termékeivel és szolgáltatásaival versenyző termékek vagy szolgáltatások bevezetésére vonatkozóan eszközöl beruházásokat.
Az a tény tehát, hogy az új munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor még nem lépett piacra a konkurens termékekkel vagy szolgáltatásokkal, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem esik a versenytilalmi korlátozás hatálya alá. Ezt mindig az eset összes körülménye alapján kell vizsgálni és mérlegelni, és a mérlegelés eredményeként a munkavállaló kötbérfizetésre vagy kártérítésre kötelezhető a volt munkáltatóval szemben a versenytilalmi kötelezettségek megsértése miatt.
Szerző: Fehér Helga
Fehér Helga
Munkajogi Csoportvezető
Fehér Helga
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb tartalmaink
Milyen jogok védhetik a beruházót más tulajdonában álló földterületen végzett beruházás során? – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 3. rész
A termőföldön történő beruházás sok szempontból kihívásokat jelent: korábbi cikkeinkben foglaltakon túl, problémát jelent a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó hatályos jogszabályi korlátozás is. Cikksorozatunk következő részében Szűcs Anikó Edit azt a témát járja körül, hogy miként kell a tervezés és kivitelezés szakasza alatt megfelelően biztosítani a beruházást.
Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény
Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket.
Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.