Megfojthatja a magyar innovációt az amerikai kettős adóegyezmény felmondása?
Vajon mi az összefüggés az amerikai-magyar kettős adóegyezmény megszűnése és a magyar vállalkozások technológia-fejlesztési képessége (és így a magyar gazdaság fejlődési potenciálja) között? Ha az egyezmény megszűnése miatt bizonyos típusú magyarországi innováció hátrányt szenvedhet, akkor ezt a hátrányos helyzetet vajon hogyan lehet feloldani? Milyen stratégiát kell kialakítani a magyar vállalkozásoknak a megváltozott környezetben?
Termőföld más célú hasznosításának engedélyeztetése – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 2. rész
A napelemek esetében számos kérdés merül fel a hatályos jogszabályi környezet és a joggyakorlat kapcsán, amelyek közül ebben a cikkben Szűcs Anikó Edit az átminősítés kérdéseit járja körül.
Származási garanciák on-site erőművek esetén
A hivatkozott, üdvözlendő változásokon túl a szabályozási környezetben azonban továbbra is azonosíthatóak olyan jogszabályi akadályok, amelyek álláspontunk szerint indokolatlan korlátokat képeznek a megújuló beruházások fejlesztésének útjában, például ilyenek az ún. származási garanciákra (GO / guarantee of origin) vonatkozó előírások is.
Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: az új hazai ESG szabályozás lényeges szereplői
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.
Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.
Ismét megugrott a GDPR-bírságok mértéke Európában
2023-ban rekordösszegű GDPR-bírságot szabtak ki Európában, a kiszabott bírságok összértéke a tavalyi évben elérte a 1,78 milliárd eurót – derül ki a DLA Piper által publikált nemzetközi tanulmányból*. A riport az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) hatályba lépése óta vizsgálja Magyarországon, valamint további 30 európai államban az adatvédelmi bírságok és adatvédelmi incidensek alakulását.
Legislative changes supporting the restart of wind power development
Since the beginning of the year, the Government has modified the previous legal environment concerning the development of wind power plants in several areas in order to increase wind power capacity. According to the Ministry of Energy’s communication so far, wind power capacity is expected to increase to around 1,000 MW by 2030.
Jogszabályváltozások a szélerőmű fejlesztések újraindítása érdekében
A Kormány az év elejétől a szélerőművek fejlesztését érintő korábbi jogszabályi környezetet több ponton is átalakította a szélerőmű-kapacitások bővítése érdekében. Az Energiaügyi Minisztérium eddigi kommunikációja alapján a szélerőművi kapacitások mintegy 1.000 MW-ra történő bővülése várható 2030-ig.
Az előreláthatóság jelentősége és sajátos szabályai az állami építési beruházások körében
Az előre nem látható körülményekkel kapcsolatos rendelkezések kiemelt jelentőségűek az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó kivitelezési szerződések esetén.
Ösztönző szabályozás és potenciális adómentesség segítheti az on-site erőművek fejlesztését
A globális kihívások, így kiemelten a klímaváltozás és az orosz-ukrán konfliktus okozta energiaválság a 2023. évre vonatkozóan is azt eredményezte, hogy az energetikai szabályozás a magyar jogalkotó által kiemelten kezelt terület maradt.
Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság, hatályba lépett az új ESG törvény
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.
Fenntartható vállalatirányítás: Hogyan tarthatnak lépést a döntéshozók a bizonytalan környezettel és a változó trendekkel?
Fenntartható vállalatirányítás: Hogyan tarthatnak lépést a döntéshozók a bizonytalan környezettel és a változó trendekkel? A Cambridge Egyetem és a DLA Piper közös kutatása alapján Györfi-Tóth Péter összegezte a várható fejlődési irányokat.