Az egészségügyi szektor döntéshozóinak 95 százaléka a bevételek növekedésére számít 2024-re vonatkozóan, ugyanakkor olyan, más ágazatokban domináns trendek, mint az ESG és az AI egyelőre nem szerepelnek a prioritási listák élén – derül ki a DLA Piper által publikált globális riportból. A DLA Piper Hungary szakértői jogi és pénzügyi szempontból azonosították az egészségipar fejlődésének mozgatórugóit, valamint aktuális kihívásait a Life Sciences Index 2024* felmérés alapján.
Az ágazat növekedésével számolnak
A riport alapján a megkérdezett döntéshozók 95%-a bevételi növekedésre számít az előző üzleti évhez képest, amely elsősorban a makrogazdasági körülmények idei javulására vezethető vissza. A válaszadók mintegy kétharmada 5-20%-os növekedést prognosztizál, jelentős innovációval és beruházásokkal. Az innováció és a növekedés felé elsősorban a portfolióbővítést látják a követendő útnak a földrajzi terjeszkedéssel szemben, emellett meglátásuk szerint az AI nagyobb mértékű alkalmazása az üzleti értékláncokban segíteni fogja a digitális átalakulást, ezzel szintén hozzájárulva az ágazat növekedéséhez.
A szektort befektetői szempontok alapján is vonzónak látja a döntéshozók többsége, mintegy 70 százalék. A válaszok szerint a legvonzóbb piacnak az Egyesült Államok tekinthető, amelyet az Európai Unió és Kína követ holtversenyben.
Az innovációra és az iparág növekedésére az árképzési és visszatérítési folyamatok gyakorolják a legnagyobb hatást, pozitív és negatív értelemben egyaránt. Ugyanakkor a klinikai vizsgálatokra vonatkozó előírásokat, valamint az adatvédelemre és a kiberbiztonságra vonatkozó szabályozást inkább akadályozó, mint ösztönző tényezőnek tartják a válaszadók.
A tranzakciók száma is nőhet
Az egészségügyi ágazatot érintő tranzakciókat tekintve, az elmúlt évek hullámvölgyeit követően ezúttal optimisták a döntéshozók: a válaszadók közel fele (49%) a tranzakciók számának növekedésére számít. Ezt az a trend is segíti, miszerint a kisebb szereplők nehezen jutnak tőkéhez, ezzel lehetőséget teremtve a nagyobb szereplők számára a kedvezőbb áron történő felvásárlásra. Az egészségügyi szektoron belül a biopharma jár élen a tranzakciók terén, mind volumen, mind érték tekintetében, a tranzakciók típusát tekintve pedig a stratégiai együttműködések a legjellemzőbbek a vállalatok között.
Az európai és azon belül a közép-kelet európai régiós trend is növekedést mutat az egészségipari tranzakciók számának tekintetében. Egyrészt az elkövetkező két évben várható a magántőke társaságok (Private Equity) egészségügyi befektetéseikből való kilépési hulláma, mivel a 2017-2019 közötti időszakban létrehozott befektetési alapjaik a lejárati idejük végéhez közelednek. Másrészt a jegybank alapkamatok csökkenése is valószínűsíthető, ami segíti a tranzakciók finanszírozását.
Egyelőre nincs fókuszban az ESG és az AI
Az egészségügyi szektorban tevékenykedő vállalatok működési engedélye szempontjából is elengedhetetlen az ESG szempontok üzleti tevékenységbe történő beágyazása, amelynek tükrében különösen meglepő, hogy a válaszadók csupán 13%-a szerint élvez jelenleg prioritást a fenntarthatóság és az ESG a vállalata életében.
Az AI és a gépi tanulás (machine learning, ML) terén jelentős fejlődés tapasztalható, azonban jelenleg a válaszadók alig több mint egyharmada tekinti csak stratégiai prioritásként az AI és az ML alkalmazását. Megfelelő infrastruktúra hiányában nem képesek maximalizálni az előnyöket, így az AI használata még várat magára, illetve klinikai környezetben kiemelkedő fontosságú a biztonság és a pontosság, amely kapcsán az AI vonatkozásában egyelőre szkeptikusak a válaszadók.
A meglévő infrastrukturális háttér fejlesztése kiemelkedő fontossággal kell, hogy bírjon a hazai környezetben is. A kórházi technológiai felszereltség modernizációja jelentős beruházás igényt képvisel, ám e beruházások hiányában nem biztosíthatóak az intelligens technológiák használatának elterjedéséhez szükséges alapok, ami középtávon is növeli az orvostechnológiai lemaradásokat. A finanszírozási háttér megteremtése ezért jelentős prioritást kellene, hogy élvezzen az egészségügyi kormányzat részéről.
Új korszak jön a klinikai vizsgálatokban?
Az AI alkalmazása kapcsán a megkérdezettek a legnagyobb növekedési potenciált a betegek szűrésének és diagnosztizálásának területén látják, amelyet a kutatás-fejlesztés követ.
Köztudott, hogy a klinikai vizsgálatok lebonyolítása igen költség-, és időigényes feladat, így ezek megtervezése, a betegek felvétele majd a vizsgálat gyakorlati végrehajtása is mind-mind olyan területek, melyekben jelentős fejlődési potenciál rejlik. Az AI segítséget nyújthat a klinikai vizsgálatok mérete, betegfelvételi követelmények tervezésében és akár a betegek várható reakcióinak a feltérképezésében is.
Az AI eszközök flexibilitásuk révén még ún. adaptív klinikai vizsgálatok, azaz a beérkező adatok alapján folyamatosan változó vizsgálatok működtetésében is kulcsszerepet tölthetnek be. Az ilyen felhasználásra jó példa az Eisai, ami ilyen folyamat eredményeképp is fejlesztette ki a 2023-ban engedélyt kapott Leqembi nevű Alzheimer-gyógyszert.
Az egészségügyi ellátás jövője
A jövőt illetően a válaszadók többsége egyetértett abban, hogy tíz éven belül a gyógyszeripari és orvostechnológiai megoldások fejlesztői kulcsfontosságú szerepet játszanak majd a betegek ellátásában.
Ezek a vállalatok várhatóan holisztikus szemlélettel kínálnak majd szolgáltatási csomagokat és eszközöket: az alkalmazások fejlesztésétől a betegtámogató programok létrehozásán át, a betegek diagnosztikai és terápiás útját támogató, személyre szabott programokig.
A várakozások szerint 2034-re az egészségipart egy hatékonyan működő adat- és technológiai infrastruktúra fogja támogatni, amely lehetővé teszi majd a betegellátás valamennyi aspektusának zökkenőmentes lebonyolítását.
Az egyészségügyi ellátások területén a jövőben egyre nagyobb és meghatározó jelentőséggel fognak bírni a különböző precíziós kezelések, illetve eljárások, amelyek elősegíthetik az adott páciens betegségének egyénre szabott és célzott kezelését. Előreláthatóan 2034-re ezt a fajta precíziós technológiát rutinszerűen fogják alkalmazni számos betegség kezelésére, így különösen a daganatos megbetegedések és a ritka autoimmunbetegségek esetében, valamint az olyan vírusos betegségek kezelése során, mint a HIV.
Az iparág szereplői egyetértenek abban, hogy az egészségügyi ellátások jelenlegi, gyógyításra és betegségkezelésre fókuszáló rendszerét egyre inkább az egészségmegőrzés és a prevenció irányába kell eltolni, ugyanakkor az egészségügyben egy ilyen szintű paradigmaváltáshoz radikális gondolkodásmód-váltásra van szükség, a jogalkotóktól, illetve kormányzatoktól kezdve, az egészségügyi ellátórendszereken, kutatókon és gyártókon át, a teljes lakosságig.
Szerzők: Papp Gábor, Herodek Róbert, Csépai Balázs, Élő Dániel, Herszényi András
Papp Gábor*
Papp Gábor
Herodek Róbert
DLA Piper Business Advisory
Herodek Róbert
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Kapcsolódó tartalmaink
Trendváltás az egészségügyi ellátórendszerben?
Október elején jelent meg a belügyi humán ágazatokat érintő törvények módosításáról szóló jogszabálytervezet, amely számos, a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó területen módosítana törvényeket.
Növekedhet a gyógyszercégek által biztosítható vendéglátás maximális összege
Egy friss, 2024. október 15-én benyújtott törvényjavaslat értelmében az ismertetési tevékenységet folytató vállalkozások által szervezett rendezvények keretei között biztosítható vendéglátás egy napra és egy főre eső maximális összege várhatóan felemelésre kerül.
Terápiás kezelések könnyebb hozzáférését segítené egy új EU-s jogszabályjavaslat
Az Európai Bizottság az emberi eredetű anyagok – mint a vér, a szövetek, sejtek és szervek – biztonságos, könnyebb hozzáférhetőségét és felhasználást célzó jogszabályjavaslatot terjesztett elő. A jogszabályjavaslat célja, hogy támogassa az emberi eredetű anyagok terápiás alkalmazását, magasabb szintű biztonsági és minőségi előírások alapján. A transzparencia jegyében a Bizottság EU-s digitális adatközpont létrehozását is javasolja.