Valamennyi jogászhallgató előtt ismert lehet Kiss Daisy „A polgári per titkai” című tankönyve, amelynek címét a szerző bizonyára a polgári eljárásjog iránti érdeklődés felkeltése céljából adta. Más szemszögből nézve viszont a cím megtévesztő, mivel abból arra gondolhat az olvasó, hogy ami a bíróság falai között zajlik, automatikus titokvédelem alatt áll. Ez azonban korántsem igaz. Az üzleti titok szempontjából ezért mindenképpen felülvizsgálandó a misztikumra utaló címadás.
Kétrészes cikkünk második részében bemutatjuk azokat a titokvédelmi szabályokat, amelyekkel a fél a per során biztosíthatja üzleti titkainak védelmét.
Mint azt a cikk első részében írtuk, a polgári perek – csakúgy, mint a büntetőperek – főszabály szerint nyilvánosak. A különbség mindössze annyi, hogy míg a büntetőeljárásokban a tisztességes eljárás szempontjából sokkal jelentősebb garanciális szerepe van annak, hogy a nyilvánosság belátást nyerjen az ítélkezés folyamatába, addig a polgári perekben nagyobb súllyal esik latba a magánérdek. Így szélesebb körben korlátozható a nyilvánosság az üzleti titok védelmének érdekében is.
Arra is kitértünk, hogy míg a peres eljárás ténye nem minősül üzleti titoknak, addig a peranyagban szereplő egyes titkok tekintetében van mód a nyilvánosság korlátozására. Ezekről a titokvédelmi eszközökről a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény („Pp.”) rendelkezik. Ezen peres szabályok vagy kérelemre, vagy hivatalból kerülnek alkalmazásra, attól függően, hogy a bíróság észleli-e a titokvédelmi kötelezettségét vagy arra a fél hívja fel a figyelmet.
Tekintettel azonban az üzleti titok természetére a fél (illetve jogi képviselője) aktív közrehatása szükséges ahhoz, hogy a perben az üzleti titok azonosításra és a megfelelő intézkedésre sor kerüljön. Ez a közbenjárás a fél részéről egyébként mintegy kötelezettségként jelentkezik az üzleti titok korábban ismertetett fogalmából következően, miszerint a jogosultnak minden ésszerű intézkedést meg kell tennie az információ titokban tartása érdekében. Ez a magatartás peres körülmények között is értelemszerűen elvárható, mivel titokvédelmi intézkedésekre a perben is lehetőség van.
De még mielőtt rátérnénk arra, hogy milyen megoldások vannak arra, hogy fél kizárja a nyilvánosságot a perben felfedett titkai tekintetében, mindenekelőtt érdemes mérlegelni, hogy egyáltalán megéri-e az üzleti titkot tartalmazó információt a peranyag részévé tenni, és ezáltal felfedni nem csak a bíróság, de az ellenfél előtt is. Ennek mérlegeléséhez az alábbi kérdések segíthetnek:
- Kinek az üzleti titkát érinti/érintheti az adott információ?
- Releváns-e a titkos információ a per szempontjából?
- Szükséges-e a titkos információ perben való felfedése a pernyertesség esélyének növeléséhez?
- Fűződik-e nagyobb érdek a per megnyeréséhez, mint az üzleti titok megtartásához?
Ha az eldöntendő kérdésekre igen a válasz és a lehetséges érintettekkel is számoltunk, csakis akkor van értelme az üzleti titok perben való felfedéséről és a megfelelő titokvédelmi intézkedésekről beszélni. De lássuk, melyek ezek a gyakorlatban bevett titokvédelmi megoldások.
1. Titkos perirat megtekintésének korlátozása
Az üzleti titkot tartalmazó irat megismerését több módon is lehet egy perben korlátozni. Ezen lehetőségeket célszerűségi sorrendben vesszük sorra:
A) Redaktálás
A legkézenfekvőbb és egyben a legbiztosabb megoldás üzleti titok esetén az, ha a titokgazda a perben szolgáltatott okirat titkos részeit a benyújtást megelőzően kitakarja. Ehhez például praktikus és biztos megoldást nyújt a Nuance PDF „Redaction” nevű alkalmazása, amellyel kijelölhetők azok a részek, amelyet a fél a PDF dokumentumban láthatatlanná akar tenni, és azt véglegesen törli a szerkesztett dokumentumból beadás előtt.
B. Iratbetekintés engedélyhez kötése (Pp. 163. §)
Ha az üzleti titok kitakarás nélkül benyújtásra került, a bíróság titoktartási nyilatkozat aláírásához köti annak a bíróságon történő megismerését vagy az arról való másolatkészítés lehetőségét, valamint meghatározhat egyéb feltételeket is a megtekintéséhez és az arról való másolat- és kivonatkészítéshez. Ezt a korlátozást üzleti titok észlelése esetén a bíróság hivatalból is alkalmazhatja, azonban ennek hiányában a fél is kérelmezheti.
Hozzátesszük, hogy mivel az iratbetekintésre csak a felek, képviselőik, a szakértő, az eljáró ügyész, a Pp. szerinti beavatkozó és képviselője lehetnek jogosultak, ez az eszköz csupán azt segíti, hogy az egyébként is korlátozott jogosulti kör a titoktartási kötelezettségének tudatában tekinthesse meg vagy készíthessen másolatot a peres iratról. Az aláírt titoktartási nyilatkozat birtokában azonban a jogosult biztos lehet abban, hogy a tőle elvárható gondosság követelményét teljesítette bizalmas információinak titokban tartása érdekében.
C. Titokgazda megjelölése (Pp. 322. §)
Ha titoknak nem – vagy nem kizárólag – a beküldő fél a jogosultja és a perben történő felfedéséhez e személy előzetesen nem járult hozzá, lehetőség van az azt tartalmazó okiratot azzal a fenntartással benyújtani, hogy a bíróság keresse meg a titokgazdát a benne foglalt titok megismerésének engedélyezése céljából.
Ha a titokgazda a megkeresés átvételétől számított 8 napon belül nem nyilatkozik, megadottnak kell tekinteni a megismerési engedélyt; erre a titokgazdát figyelmeztetni kell. A bíróság ilyenkor egy előzetes minősítést is végez az információ tekintetében, vagyis, ha az okiratban foglaltakat nem tekinti üzleti titoknak, a megkereséstől eltekinthet, és a vélt titkos információ felhasználható lesz a perben.
Viszont, ha a megkeresett titokgazda határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá az üzleti, hivatásbeli vagy törvényben meghatározott más titok felek általi megismeréséhez, az okiratnak ez a része nem használható fel bizonyítékként.
Ezt a kört érdemes megfutni még akkor is, ha nem egyértelmű az üzleti titoktartalom, mivel a titokgazda megjelölése nélkül a beküldő fél azt kockáztatja, hogy a hozzájárulás nélkül felhasznált okirat jogsértő bizonyítási eszköz lévén kirekesztésre kerül a perből. Nem beszélve az üzleti titoksértés esetleges további jogkövetkezményeiről, amelyet a titok jogosultja a perben benyújtó féllel szemben érvényesíthet az Üttv. alapján (objektív szankciók, vagyoni elégtétel, kártérítés stb.).
2. Üzleti titokvédelmi lehetőségek a tárgyaláson
A) Zárt tárgyalás
Célszerű a nyilvánosság kizárása a tárgyalásról az üzleti titok védelme érdekében. Főszabály szerint ugyanis a tárgyalások nyilvánosak, azokon hallgatóságként bárki, így akár a sajtó is részt vehet. Azonban a fél üzleti titokra való hivatkozással előadott, indokolt kérelmére a bíróság a nyilvánosságot a tárgyalás egy részéről, vagy akár annak egészéről is kizárja.
Megjegyzendő, hogy zárt tárgyalást ítélethirdetésre nem lehet kérni, így a perben született érdemi határozat és az ítéleti indokolás szóbeli összefoglalása üzleti titok érintettségtől függetlenül nyilvános.
B. Tanúvallomás megtagadása (Pp. 290. §)
A Pp. lehetőséget ad az üzleti titok megtartására köteles személynek, hogy olyan kérdésben, amely tekintetében a tanúvallomással titoktartási kötelezettségét sértené meg a tanúvallomást megtagadhassa.
Ez a tanúzási akadály gyakran nyer relevanciát gazdasági társaságok közötti perekben, amikor a bíróság a fél valamely munkavállalóját hallgatja ki tanúként. A munkavállalók ugyanis a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) alapján ex lege kötelesek a munkájuk során tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizni. De a munkavállalókon kívül bárki más is válhat titoktartásra kötelezetté, ha ezt a jogosulttal kötött titoktartási megállapodásban (angol rövidítéssel: „NDA”) vállalja.
Ilyen esetekben érdemes felkészíteni a tanút, hogy mely információk vonatkozásában tagadhatja meg jogszerűen a tanúvallomást üzleti titokra való hivatkozással. A vallomástétel megtagadását a tanú már a tárgyalást megelőzően is bejelentheti az üzleti titok valószínűsítésével. Abban a kérdésben, hogy a tanúvallomás megtagadásának helye van-e a bíróság a jelenlévő felek meghallgatásával határoz. E határozat ellen fellebbezésnek helye van.
3. Üzleti titok vs. bizonyítási szükséghelyzet
Bizonyításban ellenérdekű félként arra is figyelemmel kell lenni, hogy a Pp. egyes helyzetekben a titoktartás alól felmentést megtagadó fél álláspontjával szemben a bizonyító fél bizonyítási érdekét részesítheti előnyben. Ha ugyanis a bizonyításban olyan, a perben jelentős tényről van szó, amelyet a bizonyító fél más módon nem képes bizonyítani, a bíróság az ún. bizonyítási szükséghelyzet szabályait alkalmazhatja.
Bizonyítási szükséghelyzetben van a fél, ha a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg. Ha tehát a bizonyító fél valószínűsíteni tudja, hogy az ellenérdekű féltől általában elvárható lenne, hogy az üzleti titok jogosultja a bizonyítás érdekében megadja az elismerési engedélyt hivatkozva arra, hogy más módja a bizonyításra nincsen és ennek ellenkezőjét a titokgazda ellenfél nem tudja valószínűsíteni, a bíróság a bizonyítandó tényt valónak fogadja el anélkül, hogy kiderülne, mit tartalmaz valójában az üzleti titkot képező bizonyíték.
Szemléltetésképp, idézünk egy korábbi jogesetben hozott bírósági döntést. A jogeset szerint a rendelkezésre álló számlák, bizonylatok és a felek ellentmondásos nyilatkozatai alapján nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a megrendelő a vállalkozói díj egy részét kifizette-e a felperes vállalkozónak. Annak tisztázásához a megrendelő bankszámlájának forgalmi adataira lett volna szükség, amelynek kiadására azonban a megrendelő nem adott banktitok alóli felmentést a számlavezető pénzintézetnek. Ebben a helyzetben a Legfelsőbb Bíróság úgy határozott, hogy amennyiben a vállalkozói díj megfizetése tekintetében a tényállás tisztázásához indokolt lenne a kötelezett bankszámláján történt tényleges pénzmozgás felderítése, jogszabálysértés nélkül értékeli a kötelezett terhére a bíróság, ha nem adja meg a titoktartás alóli felmentést a számlát kezelő pénzintézet részére, így a számla forgalma nem válik megismerhetővé.[1]
Vagyis a Legfelsőbb Bíróság lényegében bizonyítási terhet fordított peres felek között, amikor bizonyítás nélkül fogadta el a felperes azon állítását, hogy a vállalkozói díj vitatott része nem került megfizetésre, hivatkozva arra, hogy a megfelelő bizonyítást az alperesnek betudhatóan nem lehetett lefolytatni.
A fenti gyakorlat tehát arra inti a titokra hivatkozó felet, hogy mérlegelje, bizonyítási szükséghelyzetbe kényszeríti-e az ellenfelet a megismerési engedély megtagadásával ezáltal kockáztatva azt, hogy az ellenfél által állított tényt valónak fogadja el a bíróság.
4. Választottbírósági út kijelölése
Ha a per titokban történő lefolytatása a cél, javasolt megfontolni a választottbírósági eljárás igénybevételét kereskedelmi jogviták esetében. Ugyanis míg a polgári perek esetében a főszabály a nyilvánosság, addig a választottbírósági eljárási szabályzatok jellemzően az eljárás bizalmas jellegéből indulnak ki, ennek megfelelően minden résztvevő felet és egyéb tudomásszerzőt titoktartási kötelezettség terheli (ld. pl. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett Működő Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata).
E jogvitarendezési mód igénybevételének előfeltétele egy választottbírósági szerződés megléte, amelyhez mindkét peres fél egybehangzó akarata szükséges. Nagyobb üzleti partnerek közötti szerződések esetén a választottbírósági kikötést jellemzően maga a szerződés tartalmazza a jövőben esetlegesen kialakuló jogviták esetére, azonban a választottbíráskodásról szóló törvény értelmében nem kizárt választottbírósági eljárást a már felmerült jogvita rendezésére sem kikötni.
Az üzleti titok nyilvánosságra kerülésének szempontjából a választottbíráskodás mindenképp célszerű választás a jogvita rendezésére. A teljesség kedvéért ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a választottbíráskodás nemzetközi természete miatt azzal az információs kockázattal viszont számolni kell, hogy a választottbírók szélesebb körben rendelhetnek el hivatalbóli bizonyítást és lehetőségük van az ún. dokumentumszolgáltatás (document production) elrendelésére is, amelynek során a bizonyításban ellenérdekelt felet is kötelezhetik bizonyítékok benyújtására a választottbírósági eljárásban. Mivel azonban a választottbíróság eljárásának kereteit a felek határozzák meg, a választottbírók bizonyítási jogköreinek korlátozásáról is megállapodhatnak.
Szerző: Pólya Beatrix
Pólya Beatrix
Associate
Pólya Beatrix
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Olvasd el a cikksorozat első részét!
A polgári per titkai – 1. rész | Titkos-e a polgári per?
Melyek azok az adatok, információk, amelyek üzleti titokként védelmet élvezhetnek és melyek tartoznak a nyilvánosságra egy polgári per során? Olvassa el cikksorozatunk első részét!
Legfrissebb tartalmaink
Új szabályok a forgalomba kerülő termékek fenntarthatóságának növeléséért
Július 18-án hatályba lépett az Ecodesign Keretrendelet , amely lehetővé teszi azon kötelező környezetvédelmi szempontok előírását, amelyeket az uniós piacra kerülő termékek tervezésekor figyelembe kell venni.
New classification required for logistics activities from 2025
A new concept has been added to the regulation on the network of regulated parks: from 1 January 2025, certain companies will only be able to carry out logistics activities on the site if they have obtained the title of “Logistics Park”.
Where is the domestic property market heading?
Some segments of the real estate market are expected to improve slowly, while ESG considerations are becoming increasingly important, according to the DLA Piper Hungary Real Estate Intelligence Report 2024. Gábor Borbély, Partner, Head of the Finance and Real Estate at DLA Piper Hungary and Tamás Balogh, Counsel, Real Estate Service Stream Leader at DLA Piper Hungary present the key trends shaping the Hungarian real estate market.
[1] Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.21.097/2006.