Próbatétel előtt a Sunset Klauzulák: Feltámadhatnak-e az Unión belüli BIT-ek a halálból?

A 2020. év májusa jelentős változást hozott a beruházásvédelmi választottbíráskodás területén. Az Európai Unió 23 tagállama ugyanis 2020. május 5-én többoldalú (ún. plurilaterális) nemzetközi szerződést kötött egymással (a továbbiakban: „Megszüntető Megállapodás”), amellyel megszüntették a közöttük hatályban lévő közel 130 kétoldalú beruházásvédelmi egyezményt (a továbbiakban: „Unión-belüli BIT”). [1]

A Megszüntető Megállapodás megkötését az Európai Unió Bírósága mérföldkőnek számító 2018. évi Achmea-ítélete (C-284/16) ösztönözte, amely az uniós jogba ütközőnek nyilvánította az Unión belüli BIT-ekben foglalt választottbírósági kikötéseket.

A Megszüntető Megállapodás nemcsak az Unión belüli beruházásvédelmi választottbírósági eljárások megindításának lehetőségét szüntette meg, hanem hatályon kívül helyezte az Unión belüli BIT-ekben megtalálható megszüntetési záradékokat is (ú.n. „sunset clause” vagy „survival clause” – a továbbiakban a tartalmi hűség érdekében „sunset klauzulaként” hivatkozzuk). A sunset klauzula funkciója az lenne, hogy az Unión belüli BIT-ek megszűnését követően is 5, 10 vagy akár 20 évvel meghosszabbítsa a már megvalósult beruházások védelmét.

Sokak szemében a 2020. augusztus 29-én hatályba lépő Megszüntető Megállapodás – amelyet 2022. augusztusáig valamennyi szerződő állam ratifikált[2] – az utolsó szöget jelentette az Unión belüli BIT-ek koporsójában. Mindeddig legalábbis így tűnt.

A közelmúltban azonban napvilágot látott a hír, hogy az Eurohold bolgár pénzügyi szolgáltató csoport és leányvállalata, az Euroins Insurance Group (EIG) biztosító társaság 2024. május 21-én keresetet nyújtott be Románia ellen a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID).[3] A felperesek állítólag a Bulgária-Románia BIT-ben foglalt sunset klauzulára hivatkoznak, hogy a Megszüntető Megállapodás ellenére kiterjeszthessék a már felmondott BIT hatályát a jogvitára. A jogvita akkor keletkezett, amikor 2023. márciusában a román pénzügyi szabályozó hatóság (ASF) visszavonta az EIG leányvállalatának – az Euroins Románia gépjármű-biztosítónak – a működési engedélyét az utóbbi állítólagos fizetésképtelenségére tekintettel.[4] Az ASF emellett felszámolási eljárást indított a gépjármű-biztosító társasággal szemben a román bíróságok előtt. Sajtóértesülések szerint az Eurohold és az EIG már 2023. októberében hivatalosan értesítették Romániát a közöttük fennálló vitás kérdésekről,[5] és most egyértelműen beváltották korábbi fenyegetésüket, hogy a vitát az ICSID elé terjesztik.

Az ügy kétségtelenül nagy érdeklődésnek örvend, hiszen a középpontjában az a kérdés áll, hogy az Európai Unió tagállamai által állítólagosan hatályon kívül helyezett sunset klauzulák valóban hatályukat vesztették-e vagy sem. Már a Megszüntető Megállapodás elfogadása előtt is vita tárgyát képezte, hogy az államok egy tollvonással eltörölhetik-e a sunset klauzulák hatályát az Unión belüli BIT-ek közös megegyezéssel történő megszüntetésével.

A sunset klauzulák azonnali hatályú megszüntethetőségét támogató elméletek a nemzetközi szerződések jogának egyik alapelvében gyökereznek, amely szerint a szerződő államok az „urai” saját szerződéseiknek. Ez az elv A szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 54. cikkének b) pontjában is megjelenik, amely kimondja, hogy a szerződés megszűnése „bármikor, valamennyi részes fél egyetértésével, a többi szerződő állammal történt tanácskozás után” bekövetkezhet.[6] Ebből következik, hogy a szerződő államok az általuk kötött szerződést szabadon módosíthatják, felfüggeszthetik vagy akár azonnali hatállyal részben vagy egészben megszüntethetik (ideértve a szerződésben foglalt sunset klauzulát is), ha ebben megállapodnak. Egyes választottbírói tanácsok döntései is arra engednek következtetni, hogy a sunset klauzulák ugyanúgy viselkednek, mint a BIT-ek bármely más rendelkezései, és ekként a szerződő felek által újra tárgyalhatók, módosíthatók vagy megszüntethetők.[7]

Másfelől, a sunset klauzulák azonnali hatályú megszüntethetőségét ellenző elméletek akként vélekednek, hogy a sunset klauzulák megszüntethetőségének lehetősége éppen a klauzulák célját hiúsítaná meg, vagyis azt, hogy biztosítsák a stabilitást és a beruházók védelmét a BIT azonnali hatályú megszűnésével szemben. Ráadásul, egyes elméletek szerint a BIT-ek a beruházók számára közvetlenül is jogokat keletkeztetnek a beruházásuk megvalósulásának pillanatában. Ebből az elméletből következik, hogy a beruházókat még a beruházásvédelmi egyezmény megkötő szerződő államok közös megegyezésével sem lehet visszaható hatállyal megfosztani a BIT alapján „szerzett jogaiktól”. A „szerzett jogok” elméletét egy a közelmúltban hozott választottbírósági döntés is elismerte (az Adria Group kontra Horvátország ügyben).[8]

Ha és amennyiben végül megalakul a választottbírósági tanács az Eurohold és EIG kontra Románia ügyben, a tanácsnak mérlegelnie kell majd a fenti kérdéseket, hogy megállapíthassa, a Bulgária-Románia BIT-ban található sunset klauzula alapján rendelkezik-e joghatósággal a jogvita elbírálására, a Megszüntető Megállapodás rendelkezései ellenére.

A tanács döntésében természetesen nagy szerepet játszhat a Bulgária-Románia BIT-ben foglalt sunset klauzula értelmezése is. Érvelhető ugyanis, hogy a Bulgária-Románia BIT 12. cikke – amely a sunset klauzulák többségéhez hasonlóan az egyik szerződő fél által a másiknak küldött „felmondási nyilatkozat” szófordulattal él[9] – kizárólag egyoldalú felmondás esetén alkalmazható.  E szerint az értelmezés szerint a sunset klauzula nem „aktiválódna” a BIT közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén, így tehát a beruházók sem részesülnének a Bulgária-Románia BIT által biztosított (további) védelemben a BIT megszüntetését követően.

Egyelőre nem tudjuk, hogy az Eurohold és az EIG kereseti kérelme átjut-e az első rostán, és az ICSID főtitkára nyilvántartásba veszi-e azt, vagy sem.[10] A főtitkár a kereset előzetes vizsgálata körében köteles a kérelem nyilvántartásba vételére, „kivéve, ha a kérelemben foglalt információ alapján megállapítja, hogy a vita nyilvánvalóan nem tartozik a Központ [vagyis az ICSID] joghatósága alá”.[11]

Amennyiben az ICSID regisztrálja a kérelmet, ez más beruházókat is felbátoríthat arra, hogy szerencsét próbáljanak más Unión belüli BIT-ekben foglalt sunset klauzulákra hivatkozással. Mivel a Megszüntető Megállapodás hatálybalépése óta meglehetősen korlátozottak az Unión belüli beruházók egyéb igényérvényesítési lehetőségei, a választottbírósági út esetleges elérhetőségének puszta lehetősége is reménysugarat jelenthet egyesek számára. Mindenesetre, a sunset klauzulák legfeljebb 5, 10 vagy 20 évvel odázhatják el az Unión belüli BIT-eken alapuló választottbírósági eljárások korának végét, az adott sunset klauzula szövegétől függően. Következésképpen, miközben az Eurohold és az EIG kérelmének sorsát minden bizonnyal nagy figyelem övezi majd, a beruházók részéről továbbra is egyre nagyobb igény mutatkozik egy új, európai szintű beruházásvédelmi vitarendezési rendszer felállítására, amely állandó, semleges fórumot biztosítana Unión belüli kérelmeik elbírálásához

Szerzők: Kőhegyi Dávid, Nemescsói András, Deli Zsófia

Nemescsói András

Nemescsói András

Partner,

Jogvitarendezési és Szabályozási Csoportvezető

Nemescsói András

András a DLA Piper Hungary jogvitarendezési és szabályozási csoportjának vezetője. Kiemelkedő szaktudással rendelkezik mind a regulatory, mind a közigazgatási jogban, továbbá magas presztízzsel rendelkező peres ügyekben. Szakterületei közé tartoznak a pénzügyi és társasági jogi peres ügyek, pénzügyi-igazgatási ügyek, valamint az európai uniós támogatások.
E-mailt küldök
Deli Zsófia

Deli Zsófia, LL. M.*

Ügyvéd,

Senior Associate

Deli Zsófia, LL. M.

Zsófia a DLA Piper Hungary jogvitarendezési és szabályozási csoportjának szenior ügyvédje. Elsősorban nemzetközi beruházásvédelmi jogvitákra specializálódott, széles körű tapasztalattal rendelkezik nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárásokban, compliance és belső vizsgálatok területén, valamint emberi jogokkal foglalkozó eljárásokban az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
E-mailt küldök

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kövesse LinkedIn oldalunkat!

Legfrissebb tartalmaink

Ingatlan | Real Estate

Merre tart a hazai ingatlanpiac?

Az ingatlanpiac egyes szegmenseiben lassú javulás várható, miközben az ESG szempontok egyre hangsúlyosabbak – derül ki a DLA Piper Hungary Real Estate Intelligence Report 2024 kiadványából. Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási és ingatlanjogi csoportvezetője és Balogh Tamás a DLA Piper Hungary vezető ügyvédje, Real Estate Service Stream Leader ismertetik a hazai ingatlanpiacot meghatározó legfontosabb trendeket.

Tovább »
Energetika | Energy

Energiaszektor az átalakulás útján: hol tart most a hazai piac?

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

Tovább »

[1] Az Európai Unió Tagállamai Közötti Kétoldalú Beruházási Megállapodások Megszűnéséről Szóló Megállapodás, 2020. május 29., L 169/1, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:22020A0529(01) (utolsó megtekintés: 2023. május 23.).

[2] Európai Tanács: Az Európai Unió Tagállamai Közötti Kétoldalú Beruházási Megállapodások Megszűnéséről Szóló Megállapodás, https://www.consilium.europa.eu/en/documents-publications/treaties-agreements/agreement/?id=2019049&DocLanguage=en (utolsó megtekintés: 2023. május 23.).

[3] Global Arbitration Review, ’Bulgarian Insurer Relies on Sunset Clause for Intra-EU Claim’, 22 May 2024, at: Bulgarian insurer relies on sunset clause for intra-EU claim – Global Arbitration Review (utolsó megtekintés: 2023. május 23.).

[4] Global Arbitration Review, ’Bulgarian Insurance Investor Threatens Claim Against Romania’, 26 October 2023, at: Bulgarian insurance investor threatens claim against Romania – Global Arbitration Review (utolsó megtekintés: 2023. május 23.).

[5] Global Arbitration Review, ’Bulgarian Insurance Investor Threatens Claim Against Romania’, 26 October 2023, at: Bulgarian insurance investor threatens claim against Romania – Global Arbitration Review (utolsó megtekintés: 2023. május 23.).

[6] A szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény, 1969. május. 23., 1155 UNTS 331, 54. cikk, b) pont. Lásd, 1987. évi 12. törvényerejű rendelet a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=98700012.tvr (utolsó megtekintés: 2023. május 23.).

[7] Lásd, UP (formerly Le Chèque Déjeuner) and C.D Holding Internationale v. Hungary, ICSID Case No. ARB/13/35, Award, 9 October 2018, https://www.italaw.com/sites/default/files/case-documents/italaw10075.pdf (utolsó megtekintés: 2023. május 23.), § 265: „neither Hungary nor France has made any attempt to renegotiate, modify, or shorten the relevant “survival” period”.

[8] Lásd, Adria Group B.V. and Adria Group Holding B.V. v. Republic of Croatia, ICSID Case No. ARB/20/6, Decision on Intra-EU Jurisdictional Objection, 31 October 2023, https://www.italaw.com/sites/default/files/case-documents/180411.pdf (utolsó megtekintés: 2023. május 23.), § 240: „The BIT was, therefore, far more than just an exchange of rights and obligations at the inter-State level. It conferred rights directly upon those who qualified as investors of one of the BIT States with investments in the territory of the other. The Tribunal does not agree with the notion that investors were merely the recipients of benefits, control of which remained with the BIT States. That approach belongs to an earlier era of international law in which States were considered to be the only “subjects” of international law. […]”.

[9] Megállapodás a Bolgár Köztársaság kormánya és Románia kormánya között a beruházások kölcsönös előmozdításáról és védelméről, 1994. június 1, https://investmentpolicy.unctad.org/international-investment-agreements/treaty-files/545/download (utolsó megtekintés: 2023. május 23.), 12(2)-(3) cikk: “2. The present Agreement shall be in force for a period of fifteen years. Its validity shall be extended automatically for every following period of five years unless either Contracting Party notifies in writing at least 6 months prior to its expiry the other Contracting Party of its decision to terminate the Agreement.

3. With respect to investments made prior to the date when the notice of denunciation of this Agreement is received by the other Contracting Party, the provisions of Articles 1 to 11 shall remain in force for a further period of fifteen years from that date.

[11] ICSID Intézményi Szabályzat (2022), 6. szabály.

[12] ICSID Egyezmény, 36(3) cikk.