Trendváltás az egészségügyi ellátórendszerben?

Láthatáron a közfinanszírozott ellátást nyújtó magántulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók

Október elején jelent meg a belügyi humán ágazatokat érintő törvények módosításáról szóló jogszabálytervezet, amely számos, a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó területen módosítana törvényeket. A jogszabálytervezet többek között módosítaná a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseit, és bevezetné az ún. hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató fogalmát, amely új távlatokat nyithat meg az egészségügy ellátórendszerben és akár alapjaiban változtathatja meg a hazai egészségügyet.

A tervezett szabályozás célja és hatása

A hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató intézményének   bevezetésével a jogalkotó célja a biztosítottak széles körű ellátásának elősegítése, mégpedig olyan módon, hogy az állam a közfinanszírozott ellátások nyújtásába a magánegészségügyi szolgáltatókat is bevonná. Ez adott esetben növelheti a biztosított páciensek ellátásbiztonságát, illetve az egészségügyi rendszer rugalmasságát, emellett csökkentheti az állami kapacitások leterheltségét, valamint javíthatja is az egészségügyi ellátás színvonalát, hatékonyságát.

Az új fogalom a jogszabálytervezet szerint olyan magántulajdonban álló egészségügyi szolgáltatót takar, amely olyan közfinanszírozott ellátást nyújt a biztosítottak széles köre számára, amelyet állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban vagy fenntartásban álló egészségügyi szolgáltató, vagy az egységes egészségügyi állami irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központ nem, vagy olyan kis mértékben végez csupán, amely nem képes az ellátást igénybe vevő biztosítottak széles körű ellátására.

A tervezett szabályozás kiemelt jelentőséggel bírhat azokon a területeken, ahol az állami egészségügyi intézmények nem, vagy nem megfelelő mértékben képesek ellátni a betegek igényeit. Ez különösen igaz lehet olyan speciális vagy hiányszakmákra, amelyekben az ellátáshoz szükséges kapacitások korlátozottak, vagy ahol az állami rendszer túlterhelt. Az új szabályozás következtében a magántulajdonú egészségügyi szolgáltatók szerepe tovább erősödhet Magyarországon, mivel ezek a szolgáltatók képesek rugalmasabban és hatékonyabban reagálni a lakosság növekvő egészségügyi szükségleteire.

Az egészségügyi ellátórendszer jövője

Az tervezett törvénymódosítás egyfajta paradigmaváltásként értékelhető a hazai egészségügyi ellátórendszerben és jelentős eltérést mutat a korábbi kormányzati megközelítésekhez képest. Eddig ugyanis a közfinanszírozott ellátást az állami, önkormányzati és egyházi fenntartású intézmények biztosították, míg a magántulajdonú egészségügyi szolgáltatók alapvetően a privát ellátás keretében működtek. Az új szabályozás a jövőben lehetővé teheti, hogy a magántulajdonú szolgáltatók közfinanszírozott ellátásokat nyújtsanak, amennyiben az állami rendszer nem tudná azokat kellő módon biztosítani. Ugyan a tervezett szabályozás további részletei – mint például az a finanszírozás pontos mértéke – jelenleg nem ismert, azonban az új rendszer hosszabb távon egyrészt a köz- és magánszektor szorosabb együttműködéséhez, másrészt a közegészségügyi és magánegészségügyi ellátás közötti határvonal elvékonyodásához vezethet.

Következő lépések

A jogszabálytervezet társadalmi egyeztetése 2024. október 9-én zárult, így annak elfogadását és kihirdetését követően az új szabályozás 2025. január 1-jén léphet hatályba. Ezt követően előreláthatóan megalkotásra kerülnek majd az új rendszer részletszabályai is, amelyek pontosabb képet adhatnak majd a hazai egészségügy területén.

Szerző: Herszényi András

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kövesse LinkedIn oldalunkat!

Legfrissebb blogcikkeink