A védelmi szektorban működő társaságok egyik legfontosabb hatósági engedélye az ún. haditechnikai tevékenységi engedély. A társaság ugyanis ennek birtokában végezhet gyártási és kereskedelmi tevékenységet és erre az engedélyre épül a többi haditechnikai engedély. A szektort érintő M&A ügyletek során így alapvető vevői elvárás, hogy a céltáraság a tranzakció zárását követően is rendelkezzen tevékenységi engedéllyel. Ezzel szemben az alkalmazandó jogszabály alapján a 25%-ot elérő befolyásszerzés esetén automatikusan megszűnik a tevékenységi engedély, így a legtöbb M&A ügyletben azzal szembesülnek a felek, hogy a zárással a céltáraság szükségszerűen elveszti a legfontosabb engedélyét. Az alábbiakban a fentiek szabályozási hátterét és a lehetséges tranzakciós kezelési technikákat mutatjuk be a DLA Piper szakértő ügyvédei, Szkiba Tamás és Almásy Márk közreműködésével.
I. Haditechnikai tevékenységi engedély
A haditechnikai tevékenységek végzése szigorú szabályozás alá esik Magyarországon is, a legfontosabb kapcsolódó engedély az ún. haditechnikai tevékenységi engedély, amelyet Budapest Főváros Kormányhivatala ad ki. Az engedéllyel kapcsolatos legfontosabb szabályokat a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16.) Kormányrendelet (Kormányrendelet) határozza meg.
Tartalmát tekintve a haditechnikai tevékenységi engedély egyrészt az engedélyköteles haditechnikai eszközök és szolgáltatások jegyzékében szereplő haditechnikai eszközök gyártására, illetve haditechnikai szolgáltatások nyújtására jogosíthat, másrészt az engedély birtokában haditechnikai külkereskedelemmel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzésére is jogosultságot szerezhet az engedélyes.
A haditechnikai tevékenységi engedély megszerzése továbbá előfeltétele a haditechnikai eszközökkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos további tevékenységek végzésének, illetve további haditechnikai engedélyek megszerzésének.
A hatályos jogszabályok – a tevékenységi engedélyre épülő – alábbi engedélytípusokat határozzák meg, amelyek a haditechnikai eszközökkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes speciális tevékenységek végzését teszik lehetővé.
- Tárgyalási engedély: haditechnikai eszköz kivitelére, újrakivitelére, valamint harmadik országban letelepedett szerződő részére történő szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés megkötéséhez szükséges engedély.
- Forgalmi engedély: haditechnikai eszköz kivitelére, újrakivitelére, behozatalára, transzferére és haditechnikai szolgáltatás nyújtására és igénybevételére vonatkozó szerződés teljesítéséhez szükséges engedély.
- Brókerengedély: egy európai uniós tagállam és egy harmadik ország, illetve két harmadik ország vállalkozásai vagy szervei között haditechnikai eszköz vagy szolgáltatás adásvétele céljából végzett tevékenység (ideértve az üzlet megszervezését, a szerződő felek közötti közvetítést, az üzleti lehetőség jelzését a vevő vagy az eladó részére, valamint a saját jogon történő vételt és eladást) végzéséhez szükséges, feltéve, hogy az eszközök nem kerülnek Magyarország területére.
- Tranzitengedély: meghatározott haditechnikai eszközök tranzitjához (azaz olyan szállítási folyamat végzéséhez, amelynek során haditechnikai eszközt Magyarország területén keresztül úgy szállítanak át, hogy annak vámjogi helyzetében változás nem történik, ideértve az olyan átrakodásos tranzitügyletet is, amely szállítási folyamat során a haditechnikai eszköz nem ugyanazon szállítóeszközön hagyja el Magyarország területét, amelyen Magyarország területére érkezett) szükséges engedély.
A fenti “egyedi” engedélyek mindegyike kizárólag tevékenységi engedély birtokában, azzal összhangban kérelmezhető, illetve vehető igénybe.
II. A haditechnikai tevékenységi engedély megszűnése befolyásszerzés esetén
Egy védelmi szektort érintő M&A ügylet során a haditechnikai tevékenységi engedéllyel kapcsolatos kérdések a tranzakció kiemelt fontosságú részét képezik. Ezekben az ügyletekben ugyanis a céltársaság árbevételének egy jelentős része jellemzően a haditechnikai tevékenységi engedély által lefedett tevékenységekből származik és/vagy a vevő célja a céltársaság engedély által érintett üzletágának, kapacitásainak megszerzése. Erre tekintettel ezen tranzakciók során a vevő a haditechnikai tevékenységi engedélyt rendszerint olyan lényeges engedélynek tekinti, amelynek hiányában vagy elvesztése esetén nem kívánja zárni (teljesíteni) az ügyletet.
A fentiekre tekintettel nem meglepő, hogy a tranzakcióval kapcsolatos üzletrész/részvény adásvételi szerződésben (SPA) a haditechnikai tevékenységi engedély megléte rendszerint zárási feltételként, annak hiánya pedig elállási okként kerül meghatározásra. A Kormányrendelet azonban tartalmaz egy speciális rendelkezést, amely ezen eszközök mellett további kockázatkezelési technikákat tesz indokolttá:
“A tevékenységi engedéllyel rendelkező gazdasági társaság a szavazatok huszonöt százalékát elérő vagy meghaladó mértékű befolyás szerzése esetén haditechnikai tevékenységet új engedély birtokában folytathat.” [1]
Némileg leegyszerűsítve tehát a haditechnikai tevékenységi engedély a tranzakció zárásakor a jogszabály erejénél fogva szükségszerűen és automatikusan (azaz további hatósági aktus nélkül) megszűnik, ezáltal a céltársaság elveszti a legfontosabb engedélyét és az arra épülő további engedélyeket!
Mivel az M&A ügyletek jelentős részében a vevő 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést (és ezzel együtt befolyást) kíván szerezni a céltáraságban, így a védelmi szektorban történő tranzakciók esetén a fenti szabály általános jelleggel nehezíti meg a tranzakciók létrejöttét, hiszen a legtöbb befektető számára túl nagy kockázatot jelent a céltáraság legfontosabb engedélyének biztos elvesztése és az új engedély megszerzésével kapcsolatos bizonytalanság.
További nehézséget okoz, hogy a szabály számos tekintetben nem egyértelmű, így (i) nem határozza meg a “befolyás” fogalmát, sem közvetlenül, sem utaló szabállyal (pl.: Ptk. vagy Tpt. szerinti befolyásszerzés átemelésével), (ii) nem teszi egyértelművé, hogy a szabály kiterjed-e a közvetett befolyásszerzésre is, (iii) nem mondja ki egyértelműen a meglévő engedély megszűnésének bekövetkezését, továbbá (iv) nem tisztázza, hogy minden 25%-os küszöbátlépésnél szükség van-e új engedélyre vagy csak az elsőnél.
Egy észszerűen eljáró vevő a fenti kérdések tekintetében szükségszerűen a lehető legkonzervatívabb értelmezést fogja követni és így minden (közvetlen és közvetett) 25%-ot meghaladó befolyásszerzés esetén a zárással automatikusan megszűntnek fogja tekinteni az engedélyt, és eszerint fog szerződéses védelmet kérni az eladótól. A vevőnek két fontos kockázatot kell kezelnie az SPA-ban: (i) a hatóság nem adja ki a zárást követően az új tevékenységi engedélyt, illetve (ii) az új engedély kiadásáig a céltársaság nem folytathat engedélyköteles tevékenységet.
III. Új haditechnikai engedély kiadásának meghiúsulásával kapcsolatos kockázat és kezelési módjai
Az első kockázatot az jelenti, hogy a vevő számára nem garantált, hogy a céltársaság a zárást követően meg fogja szerezni az új haditechnikai tevékenységi engedélyt. Az új engedélyezési eljárás során ugyanis a hatóság elsősorban a vevőt és az általa az engedélyezési eljárásban megjelölt munkavállalók megfelelőségét vizsgálja, erre azonban csak a zárást követően, az új engedély iránti kérelem benyújtását követően kerülhet sor, ugyanis a jogszabály nem ad lehetőséget a hatóság számára előzetes állásfoglalás kiadására.
A fenti kockázat kezelésének lehetséges eszköze a vevő által a zárást követően gyakorolható eladási jog kikötése az SPA-ban a vételár záráskori visszatartása vagy letétbe helyezése mellett. Azaz, ha a hatóság zárást követően az SPA-ban meghatározott időpontig nem adja ki az új engedélyt vagy azt megtagadja, úgy a vevő egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (“visszaadhatja”) az eladó részére a céltársaságot a letétbe helyezett vételár pedig visszafizetésre kerül a vevő részére. Az új engedély megadásával az eladási jog megszűnik, a letétbe helyezett vételár pedig kiengedésre kerül az eladó részére.
Eladói oldalról nézve kérdéses, hogy ez mennyire elfogadható megoldás, hiszen egy olyan társaságot kellene visszavásárolnia, amely már nem rendelkezik tevékenységi engedéllyel, így értéke jóval kisebb, mint az eredeti tranzakciót megelőzően. Az eladó számára az jelenthet mégis némi komfortot, hogy az új tevékenységi engedély kiadására irányuló eljárás során a hatóság a társaság új tulajdonosát vizsgálja, amely a céltársaság eladónak való visszaadása esetén az az eladó lesz, aki korábban már megkapta az engedélyt, így jó eséllyel újból meg fogja kapni. Kompromisszumos megoldás lehet, hogy az eredetileg a vevő által letétbe helyezett vételárnak csak egy része kerül kiengedésre a vevő részére az eladási jog gyakorlásakor, a fennmaradó rész pedig csak akkor, ha az eladási jog gyakorlását követően a céltáraság ismét megszerzi a tevékenységi engedélyt. Ellenkező esetben (azaz ha nem kap új engedélyt az eladó által “visszavett” társaság) a fennmaradó rész az eladót illeti meg és a részére kerül kiengedésre.
IV. Az új haditechnikai tevékenységi engedély kiadásáig tartó átmeneti időszakkal kapcsolatos kockázat és kezelési módjai
A másik vevői kockázat, hogy az új tevékenységi engedély megszerzéséig a céltáraság nem folytathatja az engedély szerinti tevékenységét, a jogszabály nem teszi lehetővé még az ideiglenes továbbműködést sem (nincs ún. grace period), így kulcsfontosságú kérdés, hogy leghamarabb mikor szerezhető meg az új engedély.
A Kormányrendelet nem ad kifejezett lehetőséget a hatóság számára, hogy még a zárás előtt elbírálja az új engedély iránti kérelmet és (akár a zárás hatályával, feltételesen) megadja az új tevékenységi engedélyt. Így a jogszabály konzervatív olvasatával összhangban az új tevékenységi engedély iránti kérelem leghamarabb a zárást követően nyújtható be, a hatóságnak pedig 45 napos eljárási határidő áll rendelkezésre a döntés meghozatalára.
A fentiekre tekintettel a társaság akár egy hónapot meghaladó ideig köteles lehet szüneteltetni a tevékenységét, azaz nem gyárthat és teljesítheti vevői felé szerződéses kötelezettségeit. Ezért érdemes még a zárást megelőzően felkészülni erre az időszakra, és a társaság szerződéses kötelezettségei által megkövetelt mennyiségben előre legyártani és a társaság vevői részére (előzetes egyeztetést követően) leszállítani az átmeneti időszak alatt esedékessé váló tételeket.
Ellenkező esetben (azaz az engedélyköteles tevékenység bármilyen mértékű folytatása esetén) a társaság hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet bírsággal sújtható, emellett a Btk. szerinti haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés bűncselekmény [2] is megvalósulhat.
V. Jogalkotói lépés szükségessége
A jövőre nézve mindenképp az jelentene megoldást, ha lehetőség nyílna az új tevékenységi engedély zárást megelőző kiadására (akár a zárás hatályával, feltételesen). Ebben az esetben az ezzel kapcsolatos hatósági döntés mint zárási feltétel kerülhetne az SPA-ban meghatározásra. Ezáltal mind az új engedély megtagadásának kockázata, mind az átmeneti időszakkal kapcsolatos kockázat megszüntethető lenne, amely mind a vevő, mind az eladó számára lényegesen előnyösebb megoldás lenne, mint a fent bemutatott kockázatmérséklési technikák.
A kérdés megnyugtató rendezése végső soron nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdek is, tekintettel a védelmi szektor jelentőségének közelmúltbeli megnövekedésére és a közeljövőben várható további felértékelődésére. Egy befektetőbarát szabályozás ugyanis lehetővé tenné, hogy Magyarország vonzóbb befektetési célpont legyen a védelmi ipari befektetők számára, és akár egy regionális szinten meghatározó védelmi ipari szereplővé váljon.
Szakértő: Szkiba Tamás, Almásy Márk
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb tartalmaink
Navigating shrinkflation: Hungary leads the way in shrinkflation regulation
DLA Piper’s International Shrinkflation Guide provides a comprehensive overview of how different countries around the world are responding to the phenomenon of “shrinkflation”
Újabb könnyítések a cégek fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeiben – elfogadták az ESG törvény és a számviteli törvény módosítását
Megjelent a 2023. évi CVIII. törvény, azaz az ESG törvény és a számviteli törvény újabb módosítása, ami újabb könnyítéseket hoz a hazai vállalkozások fenntarthatósági és kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségeiben.
Multifunctional spaces, customer experience and green technologies: How the real estate market is responding to challenges
Diverse trends, selective focuses and energy-efficient solutions will define the real estate market in 2025, according to DLA Piper Hungary’s annual real estate intelligence report.
Hivatkozások
[1] Kormányrendelet 10.§ (7) bekezdés
[2] Btk. 329.§ (1) bekezdés a) pontja