DLA Piper

Digitalizáció az energetikában: Az energiaszektor közvetlen digitalizációja

A digitális átalakulás napjainkban meghatározó szerepet játszik a gazdaság valamennyi ágazatában. Ez alól az energiaszektor sem kivétel, még akkor sem, ha egyáltalán nem számít éllovasnak, sőt, kifejezetten lassan alkalmazkodik a változásokhoz. Cikksorozatunk első részében Rostás Péter, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje azokat a technológiai újításokat tekintette át, amelyek elsőként valamely más ágazatban vagy ágazathoz kapcsolódóan jelentek meg, de idővel begyűrűztek az energetika területére is. Most azok a sajátos innovatív megoldások kerülnek előtérbe, amelyek a digitalizációnak köszönhetően közvetlenül az energiaszektorban jelennek meg, úgy mint az okoshálózatok és az okosotthonok energiamenedzsment-rendszerei. Okoshálózatok A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának növelése fontos részét …

Digitalizáció az energetikában: Az energiaszektor közvetlen digitalizációja Read More »

Digitalizáció az energetikában: Más szektorból begyűrűző digitalizáció

A digitális átalakulás napjainkban meghatározó szerepet játszik a gazdaság valamennyi ágazatában. Ez alól az energiaszektor sem kivétel, még akkor sem, ha egyáltalán nem számít éllovasnak, sőt, kifejezetten lassan alkalmazkodik a változásokhoz. Az energiaszektor digitalizációjának elősegítése iránti törekvés kiolvasható mind az Európai Bizottság digitális egységes piaci stratégiájából, mind a “Tiszta Energia Minden Európainak” című – röviden csak „Téli Csomag”-nak nevezett – átfogó energiapiaci szabályozási csomagjából. Hasonló stratégiai irányok figyelhetők meg a Kormány Nemzeti Energiastratégiájában is hivatkozott Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervben, ami hangsúlyozza az informatikai és telekommunikációs ipar, valamint az infokommunikációs technológiák meghatározó szerepét a modernkor energiaiparában – többek között …

Digitalizáció az energetikában: Más szektorból begyűrűző digitalizáció Read More »

Miért érdemes akkreditívet alkalmazni a kereskedelmi ügyletek során?

A kereskedelmi ügyletek esetében az áruk gyakran jelentős földrajzi távolságot tesznek meg, ennek következtében térben és időben elválik egymástól az áru átvétele, illetve a vételár megfizetése. A kockázat minimalizálására az akkreditív biztonságos megoldást nyújt mind az eladó, mind a vevő részére. Az akkreditív olyan, bank által kibocsátott okmány, melyben a bank a vevőtől kapott megbízás alapján saját nevében arra vállal kötelezettséget, hogy fizet az eladónak, amennyiben az eladó az akkreditívben meghatározott dokumentumokat a banknak határidőben benyújtja, illetve az akkreditívben előírt egyéb feltételeket teljesíti. Az akkreditív képes kölcsönös biztosítékokkal minimálisra csökkenteni az országhatáron átnyúló szállításból, politikai és kulturális különbségekből, gazdasági érdekekből, …

Miért érdemes akkreditívet alkalmazni a kereskedelmi ügyletek során? Read More »

Mire építsünk idén? – A kereskedelmi ingatlanpiac várható trendjei a 2019-es évben

A DLA Piper Hungary szakértői a legjelentősebb tranzakciók alapján összegyűjtötték azokat a számokat, amelyek a vevői, eladói, befektetői vagy biztosítási szempontok szerint jól tükrözik a ingatlanpiaci trendeket. Ezek alapján elmondható, hogy a hozamok csökkentek az elmúlt évekhez képest, bár a nyugat-európai arányokhoz képest még mindig kiemelkedőnek számítanak.

Read more »

Jelentősen változnak a munkahelyi adatkezelésekre vonatkozó előírások

Az Országgyűlés 2019. április 1-én elfogadta az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A módosítás mintegy 86 ágazati törvény adatvédelmi rendelkezéseit módosítja a tavaly életbe lépett GDPR végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében. Az új szabályok – néhány kivétellel – a Magyar Közlönyben történő kihirdetést követő 15. napon lépnek majd hatályba.

Read more »

Lejárt a mémek kora? Az új európai szerzői jogi reform és a vitatott rendelkezései

Az Európai Parlament március 26-án annak ellenére fogatta el a szerzői jogi reformot, hogy annak számos ellenzője akadt és főként Nyugat-Európában nagy felzúdulást keltett az internethasználók körében. Március 21-én még a Wikipédia német nyelvű oldala is elsötétült tiltakozásul, az azt követő napokban pedig tízezrek tüntettek Németország-szerte az új irányelv ellen, ami szerintük veszélyt jelent a szabad internetre nézve és hátrányosan befolyásolhatja a véleménynyilvánítási, művészi és a sajtószabadságot. A következő bejegyzésben megvizsgáljuk, hogy valóban erre kell-e készülnünk.

Read more »

Az e-könyvek és a digitális jogkezelés

Az első e-könyvek megjelenésekor többen gondolhatták, hogy leáldozott a hagyományos, papír alapú könyvek világa, mert a jövőben majd mindenki csak egyszerűen beszerezhető és könnyen tárolható elektronikus köteteket vásárol a nyomtatott példányok árának töredékéért. Azóta jó pár év eltelt, de az e-könyvek még mindig nem tudták átvenni a nekik kijáró helyet annak ellenére, hogy az értékesítésük mértéke az utóbbi időben folyamatosan növekedett.

Read more »

50 millió eurós adatvédelmi bírság a GOOGLE-lel szemben

A francia adatvédelmi hatóság (“CNIL”) 2019. január 21-én 50 millió eurós (kb. 16 milliárd Ft) bírsággal sújtotta a GOOGLE LLC-t, az általános adatvédelmi rendelet (“GDPR”) szabályainak megsértése miatt. A bírság nagysága az eddigi legnagyobb a GDPR 2018. május 25-i hatályba lépése óta, és a 20 millió eurós maximum nominális bírság helyett a hatóság az adatkezelő GOOGLE LLC éves árbevétele alapján határozta meg a bírság összegét.

Read more »

Bejelentéskötelezett befektetések

Januártól új bejelentési kötelezettség vonatkozik a stratégiailag fontos iparágakban történő külföldi befektetésekre. 2019. január 1-jén lép hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló új törvény, amely előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő a törvényben nevesített szenzitív szektorbeli tevékenységet folytató magyar társaságokban történő külföldi befektetésekre. A bejelentés alapján eljáró miniszter azt vizsgálja, hogy „a befektetés sérti-e Magyarország biztonsági érdekét.” A bejelentés-köteles körbe tartozó befektetések csak miniszteri tudomásulvétel esetén valósulhatnak meg.

Read more »

No deal Brexit – Mi lesz az IP jogokkal?

Ahogy közeledik a Brexit időpontja, egyre feszültebb érdeklődés övezi az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalássorozat folyamatát. A legutóbbi fejlemények szerint a 2018 szeptember 20-i salzburgi informális találkozón az Európai Tanács elutasította az Egyesült Királyság által kidolgozott javaslatcsomagot, melynek következtében Theresa May brit miniszterelnök kijelentette: a tárgyalások holtpontra jutottak. Mindezek alapján pedig egyre inkább nő a valószínűsége annak, hogy 2019 márciusában az Egyesült Királyság megegyezés nélkül fog kilépni az Európai Unióból (ún. “no deal Brexit“). Vélhetően a fenti fejleményekre tekintettel az Egyesült Királyság kormánya 2018. szeptember 24-én számos különböző tájékoztatót tett közzé a honlapján, amelyek az esetleges “no deal Brexit” esetén életbe lépő változásokról nyújtanak információkat. A tájékoztatók között a szerzői joggal, szabadalmakkal, védjegyekkel és formatervezési mintákkal, valamint jogkimerüléssel kapcsolatos tájékoztatók is szerepelnek. Cikkünkben az utóbbi két tájékoztató legfontosabb pontjait mutatjuk be.

Read more »

Csodafegyver az adatkezeléshez? Mire elég az adatkezeléshez való hozzájárulás?

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 6. cikke határozza meg azokat a jogalapokat, amelyek alapján jogszerű adatkezelés végezhető. A jogalapok között a jogalkotó elsőként az érintett hozzájárulását jelöli meg, mely alapján az adatkezelő egy vagy több konkrét célból jogszerűen végezhet adatkezelést. Bár az adatkezelők számára elsőre talán a legkézenfekvőbbnek az érintett hozzájárulásának beszerzése tűnhet, de felmerül a kérdés: tényleg ilyen egyszerű lenne? Cikkünkben a “29. cikk szerinti Munkacsoport” iránymutatásának legérdekesebb megállapításait gyűjtöttük össze.

Read more »