Az utóbbi években jelentősen megnőtt az irányító hatóság és a kedvezményezettek közötti, támogatási szerződéssel kapcsolatos jogviták száma. Iparági források szerint jelenleg is több mint száz per és közel ezer szabálytalansági eljárás van folyamatban. A hatóság elállásának jogszerűségét és a támogatási összeg visszafizetését a kedvezményezettek polgári perben vitathatják, e jogviták polgári, nem pedig közigazgatási ügyben eljáró bíróságok hatáskörébe tartoznak.

A polgári perek a gyakorlatban igen változatosan alakulnak, bizonyos esetekben az elállás jogellenességének (a támogatási szerződés fennállásának), más esetekben az elállás jogszerűgének megállapításával zárulnak. Ennek oka a széttartó joggyakorlat, a szabálytalanságok változatossága és mindezeknek köszönhetően az NFK oldalán is fennálló értelmezési bizonytalanság. Léteznek olyan, szintén változatos kimenetelű, támogatási szerződéssel összefüggő polgári perek is, amelyeknek tárgya nem az elállás jogellenessége, hanem az irányító hatóság teljesítésre kötelezése. Ebből következik, hogy a tapasztalatok szerint a kedvezményezetteknek sok esetben valós lehetőségük van az NFK-val szemben polgári peres úton sikeresen igényt érvényesíteni.

A támogatási összeg azonnali visszafizetése számos vállalkozást működésképtelen – akár fizetésképtelen – helyzetbe sodorhat. Ezért kulcsfontosságú, hogy a kedvezményezetteknek, vagyis a polgári perek felpereseinek hatékony jogvédelmi eszközei álljanak rendelkezésre ennek megakadályozása érdekében, akár perbeli ideiglenes intézkedés, akár végrehajtási könnyítések formájában, amelyekkel a kedvezményezetteknek lehetőségük nyílik, hogy a per idejére mentesüljenek a támogatási összeg tényleges visszafizetése alól.

A bíróságok által elrendelhető ideiglenes intézkedések kapcsán a joggyakorlatot megosztja a kérdés, hogy vajon a kedvezményezettek kérhetik-e a polgári perben, hogy az NFK tartózkodjon a támogatási összeg visszafizetésének érvényesítésétől, amely a sajátos magyar támogatási és államháztartási jogszabályi környezetben az adóhatóság megkeresését jelenti a vissza nem fizetett támogatási összeg adók módjára történő behajtása érdekében. Néhány kulcsfontosságú ügyben már született – egymással nem feltétlenül összhangban álló – kúriai, illetve EUB-döntés.

A Kúria Gf.III.30.077/2025/2. (BH 2025.10.234) számú precedensképes határozatában kimondta, hogy az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárás felfüggesztésére a polgári ügyben eljáró bíróságnak nincs hatásköre, az adós az adóhatóságtól kérheti annak felfüggesztését.

Ezzel szemben az EUB a C‑510/24. sz. ügyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az európai uniós támogatások kedvezményezettjeinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy polgári per keretében a támogatás visszafizetésére kötelező határozat végrehajtásának felfüggesztése érdekében ideiglenes intézkedés meghozatalát kérhessék. Bár egyelőre kérdéses az EUB-ítélet hatása a kúriai precedensképes határozatra és a magyar bíróságok ideiglenes intézkedés elrendelésével kapcsolatos gyakorlatára, az már most kijelenthető, hogy az ítélet az uniós támogatások kedvezményezettjeinek hatékonyabb bírói jogvédelmét szolgálja.

Összességépen megállapítható, hogy a támogatási perek egyszerre érintik a közpénzek felhasználásának jogszerűségét, a vállalkozások gazdasági működőképességét és a hatékony bírói jogvédelem érvényesülésének kérdését. Ebből következően a támogatási perek a jelenlegi magyar polgári peres eljárási trendek között növekvő jelentőséggel bírnak. Számuk az előrejelzések szerint a közeljövőben is csak emelkedni fog, lévén az NFK-nak mint tagállami irányító hatóságnak 2026. február 15. napjáig kell benyújtania az Európai Bizottság részére a 2014-2020 között uniós forrásból finanszírozott operatív programok lezárásához szükséges, az utolsó számviteli évre vonatkozó zárási dokumentumokat.[1]