Az infrastrukturális beruházások új korszaka

Az új kormány programjával összhangban Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy 2035-ig teljesíti a NATO által előírt, a GDP 5%-át elérő védelmi kiadási követelményt. Ez az elköteleződés nem pusztán a szövetségi elvárások teljesítéséről szól, hanem arról is, hogy Magyarország kihasználja az egészségügy, a közlekedés, az ipar és a vasúti infrastruktúra területén megjelenő, a védelemhez szorosan kapcsolódó kettős (civil és katonai) felhasználású megoldásokban rejlő lehetőségeket.

Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy a magyar piaci szereplők olyan beruházásokból vehetnek részt, amelyek egyaránt erősítik a polgári és a katonai képességeket, és Magyarországot egy új, stratégiai és átalakító erejű infrastrukturális fejlesztési hullám középpontjába helyezik.

Mit jelent a NATO 1,5%-os célkitűzése?

A védelmi beszerzéseken túl a NATO frissített célrendszere egyre nagyobb hangsúlyt helyez a polgári infrastruktúra védelmére és ellenálló képességére. Az irányadó, új NATO‑ célérték értelmében az egyes tagállamok GDP-jének legfeljebb 1,5%-a fordítható kifejezetten kritikus infrastruktúra védelmére, a hálózatbiztonság erősítésére, a civil felkészültség és ellenálló képesség növelésére, az innováció támogatására, valamint a védelmi ipari bázis megerősítésére.

Ugyanakkor ezen a kategórián belül az előírt követelmények és az elszámolható kiadások pontos köre jelenleg még nem került egyértelműen meghatározásra a NATO részéről, ezért az infrastrukturális fejlesztésekben érintett felek számára ezen részletek további pontosítása kulcsfontosságú lesz.

Magyarország az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtott végre korszerű védelmi rendszerekbe – többek között a NASAMS légvédelmi rendszerbe, a Lynx KF41 gyalogsági harcjárművekbe és Leopard harckocsikba –, ezzel teljesítve, sőt több esetben meg is haladva a korábbi NATO‑kötelezettségvállalásokat. A jövőben azonban a hangsúly várhatóan a hagyományos védelmi kiadásokról a kettős felhasználású megoldások felé tolódik el, amelyben az infrastruktúra-fejlesztés központi szerepet kaphat. Ez a változás széles körű lehetőségeket teremt a magyar infrastruktúra fejlesztési ágazat számára, mivel az új beruházások egyszerre szolgálják a nemzetbiztonsági és a civil igényeket.

Magyarország szerepe a NATO kompatibilis, un. kettős felhasználású infrastruktúra alakításában

Magyarország várhatóan előnyben részesíti majd a kettős felhasználású infrastruktúra‑beruházásokat, amelyek az alábbi kiemelt területekhez kapcsolódhatnak:

• Vasúti infrastruktúra, amely alkalmas nehéz páncélozott járművek szállítására és általános áruszállításra egyaránt, uniós források és a hazai költségvetési eszközök kombinált felhasználásával. Ezen projektek célja a katonai logisztika erősítése mellett a polgári összeköttetések javítása is, követve a lengyel (CPK) és a balti államokban megvalósuló (Rail Baltica) kezdeményezések példáját, amelyek egyaránt megerősítették a védelmi és a közforgalmi vasúti hálózatokat.
• Utak, hidak, alagutak és autópályák, amelyeket katonai járművek és rendkívüli terhelések elviselésére terveznek, vészhelyzeti telepítésre tekintettel kettős felhasználású képességekkel és polgári közlekedés céljára. Egyes autópálya‑szakaszok ideiglenesen repülőtérként is használhatók lehetnek, támogatva a katonai mozgékonyságot és a kereskedelmi közlekedést. Erre példa a német autópálya‑hálózat, amelyet gyors katonai mozgósításra terveztek, és amelynek egyes szakaszai vészhelyzeti kifutópályaként használhatók; Lengyelország S3 és S8 gyorsforgalmi útjai, amelyek megerősített hidakkal rendelkeznek páncélozott járművek számára; valamint Svédország úthálózata, amelyet rendszeresen katonai logisztikai gyakorlatokra vesznek igénybe.
• Repülőterek, amelyek biztosítják a katonai és polgári felhasználás közötti rugalmas átjárhatóságot, lehetővé téve a NATO‑tranzit lebonyolítását a kereskedelmi légiközlekedés és a katasztrófavédelmi, vészhelyzeti funkciók fenntartása mellett. Példaként említhető a németországi Leipzig/Halle repülőtér, amely polgári és katonai szállítási feladatokat egyaránt ellát, továbbá az észtországi Tallinn repülőtér, amely NATO‑logisztika és menetrend szerinti járatok céljára is szolgál, valamint a lengyelországi Rzeszów-Jasionka repülőtér, amely meghatározó szerepet játszott NATO‑logisztikai és humanitárius műveletekben.

Megerősített energia- és távközlési hálózatok, amelyek a honvédelmi műveletek és a lakossági ellátás számára egyaránt biztosítják a folyamatos működést és ellenállóképességet. Ilyen például Finnország Fingrid villamosenergia‑hálózata, amelyet kifejezetten redundanciára és kiberellenálló képességre terveztek, továbbá Litvánia NATO‑gyakorlatok támogatására megerősített energetikai infrastruktúrája, valamint Észtország biztonságos nemzeti kommunikációs hálózatai, amelyek polgári és védelmi célokat is kiszolgálnak.