A Kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja alapján úgy tűnik, hogy újabb fordulóponthoz érkezett a jogi személyek egységes nyilvántartásának reformja. Egyelőre nincs információ arról, hogy milyen halasztás várható, és arról sem, hogy az új alapokra helyezett koncepció marad-e. Az is kérdéses, hogy a jelenlegi kormány támogatja-e egyáltalán a törvényjavaslatot, vagy az egész reform ismét lekerül a napirendről. A programban szerepel a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvény halasztására vonatkozó törvényjavaslat is. A halasztás hátteréről Török Balázs, a DLA Piper Hungary Társasági jogi és M&A csoportjának ügyvédje készített összefoglalót.
A két törvényt az Országgyűlés már 2025-ben elfogadta, és azok hatálybalépése eredetileg 2027. január 1-jével történt volna. A törvényalkotási program indokolása szerint azonban a hatálybalépésig az informatikai felkészülés nem biztosítható és a kapcsolódó jogalkotási feladatok is csak kis részben előkészítettek.
A reform a jelenlegi, külön eljáráson alapuló megoldások helyett a cégek, civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeti formák esetén egységes nyilvántartási rendszer létrehozását célozza. Már nem ez az első ilyen irányú próbálkozás, hiszen korábban már elfogadásra került a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény is, amely végül nem lépett hatályba.
Hatósági nyilvántartás, bírósági kontroll: az átalakuló szerepkörök rendszere
Az új szabályozás egyik legfontosabb újdonságaként a nyilvántartási ügyek a jelenlegi bírósági eljárás helyett közigazgatási hatósági eljárássá alakulnának. Az egységes nyilvántartást egy erre kijelölt hatóság vezetné és az eljárásban az általános közigazgatási rendtartás lenne háttérszabályként alkalmazandó. Ezzel a nyilvántartás regisztratív jellege kerülne előtérbe, a döntéshozatal pedig főszabály szerint automatikusan zajlana. Ezáltal az egyes eljárások rendkívül rövid időn belül, emberi közreműködés nélkül, informatikai és formai ellenőrzéssel történhetnének. Különösen az automatikus döntéshozatalra tekintettel, az eljárásban a jogi képviselők törvényességi szempontú ellenőrzésének jelentősége kifejezetten felértékelődik. A nyilvántartáshoz kapcsolódóan új nyilvántartási portál létrehozása is szerepelt a halasztásra kerülő nyilvántartási törvényben.
A reform másik fontos eleme a bírósági feladatkörök újragondolása. A nyilvántartási feladatok és a bírósági jogkörbe illeszkedő törvényességi kontroll feladatok szétválasztása kifejezett célként jelent meg. Ennek megfelelően a bíróságok szerepe elsősorban a bejegyzést követő törvényességi felügyeletben, a kényszertörlési eljárásokban és a végelszámolással összefüggő eljárásokban maradna meghatározó.
A halasztás háttere
A mostani törvényalkotási program alapján nem pusztán egy technikai halasztásról lehet szó, hanem arról is, hogy az egységes jogi személy nyilvántartás bevezetése továbbra is jelentős informatikai, intézményi és jogalkotási előkészítést igényel.
Az egységes nyilvántartási koncepció továbbra is előremutató cél, azonban a jogalkotóra jelentős teher fog hárulni, mert a halasztásra került egységes jogi személy nyilvántartáshoz kapcsolódó törvény több kiemelt kérdésben is további jogszabályok megalkotását feltételezi.
A csúszás mellett is érvényesülő reformelemek
A törvényalkotási program érinti a jelenlegi cégeljárásokra vonatkozó szabályokat is. A tervezett módosítások között szerepel az egységes jogi személy nyilvántartás egyes újításainak átvétele, ezáltal rövidebb határidők várhatóak: a cégeknek 15 munkanapon belül kell bejelenteniük a változásokat, a cégbírósági bejegyzésre pedig 10 munkanap fog rendelkezésre állni, ami kivételes esetben további 5 munkanappal meghosszabbodhat. Az adminisztratív terheket csökkentő újítás továbbá, hogy az Európai Unión belül az iratok mentesülnek az apostille (azaz nemzetközi hitelesítési tanúsítvány) alól a cégeljáráshoz kapcsolódóan.
Szerző: Török Balázs
Török Balázs*
Társasági Jogi és M&A csoport
Török Balázs
További tartalmaink
Brexit Alkalmazkodási Tartalék (BAR) – Viselhetik-e a kedvezményezettek az irányító hatóság hibáinak következményeit?
Az Európai Unió a Brexit átmeneti időszakának 2020. december 31-i lezárultát követően egy 5 milliárd eurós Brexit-kiigazítási tartalékot (Brexit Adjustment Reserve vagy Brexit Alkalmazkodási Tartalék; BAR) hozott létre, amelynek célja a tagállamok és az érintett gazdasági szereplők támogatása az Egyesült Királyság kilépéséből fakadó negatív gazdasági hatások enyhítésére.
Az EU Inc. – egy társasági forma mind fölött?
Az Európai Tanács 2025-ben felszólította a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a 28. társasági jogi rezsimre, azaz egy új, uniós szinten harmonizált társasági formára, amely előmozdítja az innovációt az Európai Unióban.
A védelmi beszerzések SAFE-hitelprogramjának strukturális kérdései
Sorozatunk újabb részében olyan jogi-szabályozási lehetőségeket és szempontokat ismertetünk, amelyek hozzájárulhatnak a Security Action for Europe (SAFE) keretében benyújtandó, illetve benyújtott hiteligénylések Európai Bizottság általi elfogadásához, illetve a nemzeti védelmi terv szakpolitikai felülvizsgálatához és finomhangolásához — ideértve a kettős felhasználású projektek arányának növelését is.