Korábbi cikkeinkben bemutattuk, hogy a NATO emelkedő védelmi költségvetési elvárásaival párhuzamosan milyen lehetőségek rejlenek a kettős felhasználású infrastruktúra-beruházásokban, valamint, hogy az Európai Unióban az elmúlt évek fejlesztési példái hogyan szolgálhatnak iránymutatásul a magyar védelmi-politikai és beruházási döntésekhez.
Sorozatunk újabb részében olyan jogi-szabályozási lehetőségeket és szempontokat ismertetünk, amelyek hozzájárulhatnak a Security Action for Europe (SAFE) keretében benyújtandó, illetve benyújtott hiteligénylések Európai Bizottság általi elfogadásához, illetve a nemzeti védelmi terv szakpolitikai felülvizsgálatához és finomhangolásához — ideértve a kettős felhasználású projektek arányának növelését is.
A SAFE-hitel konstrukciója rendkívül kedvező: a maximális futamidő 45 év, a tőketörlesztésre pedig akár 10 éves türelmi idő kérhető — ami, bár hitelről és nem vissza nem térítendő támogatásról van szó, különösen értékes lehet a jelenlegi gazdasági környezetben, amikor a nagy volumenű beruházásokhoz stabil, kiszámítható finanszírozás szükséges. Az alábbiakban hat olyan szabályozási szempont alkalmazását javasoljuk megfontolásra, amelyek elősegíthetik a hitelcsomag elfogadását.
Bár a lehetséges szabályozási és intézményi megoldások köre ennél jóval szélesebb, az alábbiakban azokat a szempontokat emeljük ki, amelyek álláspontunk szerint különösen jelentősek lehetnek a SAFE-források eredményes lehívása és felhasználása szempontjából.
1. Intézményi és elszámoltathatósági garanciák
A SAFE-források felhasználása során az uniós pénzügyi érdekek védelmét ténylegesen érvényesíteni kell (SAFE-rendelet, (35) preambulumbekezdés). Ez nem pusztán formális megfelelést jelent: a döntéshozatal, a projekt kiválasztása és a végrehajtás teljes folyamatának dokumentáltnak, visszakövethetőnek és ellenőrizhetőnek kell lennie, egyértelmű felelősségi szintekkel és rögzített döntési indokolással.
2. Pénzügyi és végrehajtási kontroll
A SAFE-rendelet értelmében a tagállami terv végrehajtása és a pénzügyi támogatás között kifejezett kapcsolatot kell teremteni: a Bizottság és a tagállam operatív megállapodásban rögzíti a folyósítás részleteit, ideértve a lehívások ütemtervét és a kontrollszabályokat ((9) és (27) preambulumbekezdések). A gyors indulást 15%-os előfinanszírozás segítheti (SAFE-rendelet 11. cikk). A hitelcsomag elfogadása szempontjából alapvető, hogy a terv ne csupán formális és összegszerű forrásallokáció legyen, hanem végrehajtható, mérhető és ellenőrizhető projektek köré szervezett, megfelelő technikai és pénzügyi mérföldkövekkel alátámasztott felhasználási struktúrát mutasson fel.
3. Védelmi közbeszerzések felülvizsgálata, keretmegállapodások megnyitása
A SAFE‑projektek egyik kritikus pontja nem szükségszerűen az, hogy megfelelő források állnak-e rendelkezésre, hanem hogy a meglévő jogi keretek alkalmasak‑e a hatékony végrehajtásra úgy, hogy a döntések utólag is megvédhetők maradjanak (SAFE-rendelet, (31)–(32) preambulumbekezdések).
A rugalmasság előmozdítása jegyében a SAFE-rendelet adott esetben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazását is lehetségesnek tartja, ahogy annak biztosítását is, hogy egy meglévő keretmegállapodást vagy -szerződést megnyissanak azon tagállamok ajánlatkérő szervei számára is, amelyek eredetileg nem voltak részesei e keretmegállapodásnak vagy szerződésnek, még akkor is, ha az említett keretmegállapodás vagy szerződés eredetileg nem rendelkezett ilyen lehetőségről, feltéve, hogy a keretmegállapodást vagy szerződést megkötő vállalkozás előzetes hozzájárulását megszerezték.
4. Antikorrupciós és integritási garanciák
A forrásfelhasználás során olyan mechanizmusokat kell alkalmazni, amelyek biztosítják az ellenőrizhető és számonkérhető működést (SAFE-rendelet, 14–21. cikkek), így többek között a döntéshozói kör összeférhetetlenségét és a kedvezményezetti kör átláthatóságát
Mit jelent ez röviden? A döntéshozók tekintetében dokumentált összeférhetetlenségi szabályokat kell érvényesíteni, amelyek nemcsak a nyilatkozattételi kötelezettségre, hanem a döntéshozatalból való kizárás eseteire is kiterjednek. A kedvezményezetti kör kijelölése során pedig olyan átláthatósági és integritási szűrők szükségesek, amelyek kizárják, hogy a forráselosztást indokolatlan befolyás érintse, vagy hogy a kedvezményezett személye reputációs kockázatot jelentsen a Bizottság számára.
5. A védelmi ipari beruházásokat támogató közös beszerzések ösztönzése
A SAFE rendelet támogatja, hogy több tagállam közösen valósítson meg védelmi beszerzéseket (SAFE-rendelet, 16. cikk). A közös beszerzésben részt vevő vállalkozások, alvállalkozók ellenőrzése, részvételi lehetősége azonban számos speciális szabályhoz, részesedési és egyéb korláthoz kötött az ilyen, fokozott stratégiai jelentőségű, közös védelmi képességeket építő beszerzések során. A résztvevő vállalkozások átláthatóságának biztosítása pedig akkor jelent valós garanciát, ha a program nemcsak a belépési ponton vizsgálja a tulajdonosi, ügyvezetési struktúrát, részesedési arányokat, hanem annak végrehajtás alatti változásait is nyomon követi, és a változásokhoz következményeket fűz.
Gyakorlati példaként említhető az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) által koordinált közös 155 mm-es lőszerbeszerzési kezdeményezés. Az EDA 2023-ban 18 ország részvételével olyan keretszerződéses rendszert hozott létre, amely lehetővé tette a részt vevő államok számára, hogy közös beszerzési kereten belül szerezzék be a szükséges lőszermennyiségeket. A rendszer elsődleges jelentősége nem önmagában az egyedi beszerzések megvalósulása volt, hanem az, hogy előre kialakította azt a jogi és intézményi keretrendszert, amelyen keresztül a részt vevő államok gyorsabban és koordináltabban tudtak fellépni a piacon. A későbbi végrehajtási szakaszban több részt vevő ország tényleges lehívásokat is indított a keretszerződések alapján. (Forrás: European Defence Agency, “EDA brings together 18 countries for common procurement of ammunition”, 2023. március 20.; valamint “EDA signs framework contracts for joint procurement of 155mm ammunition”, 2023. szeptember 5.)
6. Intézményi irányítás és felügyelet megerősítése
A SAFE‑program végrehajtása több tárcát és kontrollszervet érint (SAFE-rendelet, 10., 14., 15. cikk).
Kormányzati koordinációs testület. Létrehozható egy dedikált SAFE Programbizottság, amelyben minden érintett tárca (pl. honvédelmi, pénzügyi, külügyi, igazságügyi, közlekedési és beruházási) képviselteti magát, és amely rendszeresen értékeli a program előrehaladását — az integritás-ellenőrző szervek küldötteinek bevonásával.
Formális külső ellenőrzés. A hazai ellenőrző intézmények – például az Integritás Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal – hivatalból figyelemmel kísérhetnék a SAFE-projekteket, amit jogalkotói szinten célszerű rögzíteni, akár külön jelentési kötelezettség előírásával az Országgyűlés felé.
Uniós megfigyelő bevonása. A végrehajtás során indokolt a Bizottsággal folytatott rendszeres és strukturált szakmai egyeztetés biztosítása, ami a Bizottság számára előzetes garanciaként szolgálhat.
Szerző: Györfi-Tóth Péter, Romsics Viktor, Hajtó Balázs
Györfi-Tóth Péter
Projekt és Restrukturálási csoportvezető,
ESG szakterületvezető
Györfi-Tóth Péter
Romsics Viktor*
Counsel
Infrastruktúra, Építőipar és Közlekedés szektor vezetője
Romsics Viktor
Hajtó Balázs
Projektfejlesztési és Restrukturálási csoport
Hajtó Balázs
Olvassa el cikksorozatunk korábbi részeit!

Dual-use infrastructure investment implementation models in Europe: Lessons for Hungary
This article shifts focus from the level of possible commitments to their substantive implementation: it examines how NATO allies within the EU have implemented dual-use infrastructure developments in practice, and what realistically transferable solutions Hungary can draw knowledge and practical experience from.

Kettős felhasználású infrastruktúra beruházások európai modellje: Tanulságok Magyarország számára
Jelen cikk azt vizsgálja, hogy az EU-n belüli NATO-szövetségesek a gyakorlatban miként valósítottak meg kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztéseket, és Magyarország milyen megoldásokból meríthet tudást és tapasztalatot.

5% for Defence, 1.5% for Infrastructure: Hungary’s opportunities in light of NATO’s new goals
In accordance with the new government’s program, Hungary is committed to fulfilling NATO’s 5% spending requirement by 2035.

5% védelemre, 1,5% infrastruktúrára – Magyarország lehetőségei a NATO új célkitűzései tükrében
Az új kormány programjával összhangban Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy 2035-ig teljesíti a NATO által előírt, a GDP 5%-át elérő védelmi kiadási követelményt.
