A finanszírozási volumen jelentős részét refinanszírozások, recapitalizációk, valamint mérlegmenedzsment célú ügyletek tették ki, ami azt is jelzi, hogy a piaci szereplők elsősorban a meglévő portfóliók optimalizálására fókuszáltak az új kockázatvállalás helyett. A döntések során meghatározó volt a kockázatok tudatos kezelése és a stabil, kiszámítható pénzáramlással rendelkező szektorok preferenciája.

Erősödő verseny

A finanszírozók közötti verseny erősödését jól jelzi az árazás mérséklődése. Mind a banki, mind a magánhitel-finanszírozási piacon csökkentek a kamatfelárak és a díjak, ami elsősorban a minőségi hitelfelvevőkért folytatott verseny eredménye, és a piacon jelen lévő magas, befektetésre váró likviditási szinteket is tükrözi. A legerősebb hitelprofilok esetében ez kedvezőbb feltételekben és feszesebb árazásban jelent meg, miközben a kockázatosabb vagy ciklikusabb szektorokban a finanszírozók továbbra is óvatosabb megközelítést alkalmaztak.

A 2025 második negyedévében tapasztalt, vámintézkedésekhez és kereskedelmi feszültségekhez kapcsolódó volatilitás ugyan átmenetileg visszafogta a piacot, de az aktivitás ezt követően ismét élénkült, ami jól mutatja, hogy a likviditás továbbra is jelen van, még ha annak allokációja szelektívebbé is vált. A kedvezőbb árazással párhuzamosan a hitelfeltételek is rugalmasabbá váltak. A hitelfelvevők számára biztosított cash flow-kezelési eszközök (például a PIK toggle struktúrák) továbbra is széles körben elérhetők maradtak, és alkalmazásuk feltételei is lazultak.

Rugalmasság a szerződéses struktúrákban

A szerződéses mechanizmusok terén egyaránt megfigyelhető egy fokozatos elmozdulás a nagyobb rugalmasság irányába. Az EBITDA-alapú korrekciós lehetőségek (cure mechanizmusok) egyre inkább beépülnek a finanszírozási struktúrákba, lehetővé téve a hitelfelvevők számára, hogy átmeneti teljesítményromlás esetén elkerüljék a szerződésszegést és fenntartsák a finanszírozás folyamatosságát. Ezzel párhuzamosan a jövőbeni teljesítményre vonatkozó feltételek, így különösen az EBITDA‑kiigazítások kezelése is rugalmasabbá vált, ami a verseny intenzitásának növekedésével magyarázható.

A piaci környezet a finanszírozási struktúrák diverzifikációját is ösztönözte. A continuation vehicle konstrukciók egyre gyakoribbá váltak, különösen olyan helyzetekben, ahol a hagyományos exit lehetőségek korlátozottak voltak, és a befektetők a megtartási stratégiák felé fordultak. Emellett az éves ismétlődő bevételeken (ARR) alapuló finanszírozások is fontos szerepet játszanak, különösen a technológiai és növekedési szektorokban, alternatívát kínálva a hagyományos EBITDA-alapú finanszírozással szemben.

Bankok és magánhitel: közeledő modellek

A banki és nem banki finanszírozók közötti különbségek tovább csökkentek. A feltételek és struktúrák tekintetében egyre inkább megfigyelhető a konvergencia, miközben a két finanszírozói kör eltérő erősségei, így különösen a bankok mérlegkapacitása és a magánhitel gyorsasága és rugalmassága, továbbra is érvényesülnek.

A nagyobb ügyletek esetében kiegyensúlyozottabb piaci jelenlét alakult ki, míg a kisebb és közepes tranzakciók piacán a magánhitel továbbra is meghatározó szereplő maradt, különösen a gyors végrehajtást igénylő finanszírozások esetében.