A versenytilalmi korlátozások fontos szerepet játszanak a munkáltató üzleti érdekeinek védelmében. Az ilyen korlátozó megállapodások célja annak megakadályozása, hogy a korábbi munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonya megszűnését követően azonnal a versenytárssal létesítsen munkaviszonyt vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Ennek kivédésére írhatnak elő a felek a versenytilalmi megállapodásban egyfajta “várakozási időt” a munkavállaló számára, mielőtt csatlakozik egy versenytárshoz.
Ha a munkavállaló figyelmen kívül hagyja ezeket a korlátozásokat, a volt munkáltató perben érvényesítheti a korlátozások megsértéséből eredő kárát, illetve, amennyiben a felek kötbérben állapodtak meg, a kötbérre vonatkozó igényét. Az ilyen perekben döntő szempont, hogy az új munkáltató valóban versenytársnak tekinthető-e.
A Kúria nemrégiben hozott döntést ennek a kérdésnek egy fontos szempontjáról, amelyben megerősítette, hogy adott esetben az új munkáltató jövőbeni, potenciális tevékenységét is figyelembe kell és lehet venni a versenytársi minőség vizsgálatakor. A munkavállaló ugyanis azzal is megszegheti a versenytilalmi kötelezettséget, ha olyan vállalkozáshoz csatlakozik, amely a volt munkáltató termékeivel és szolgáltatásaival versenyző termékek vagy szolgáltatások bevezetésére vonatkozóan eszközöl beruházásokat.
Az a tény tehát, hogy az új munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor még nem lépett piacra a konkurens termékekkel vagy szolgáltatásokkal, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem esik a versenytilalmi korlátozás hatálya alá. Ezt mindig az eset összes körülménye alapján kell vizsgálni és mérlegelni, és a mérlegelés eredményeként a munkavállaló kötbérfizetésre vagy kártérítésre kötelezhető a volt munkáltatóval szemben a versenytilalmi kötelezettségek megsértése miatt.
Szerző: Fehér Helga
Fehér Helga
Munkajogi Csoportvezető
Fehér Helga
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb tartalmaink

Brexit Alkalmazkodási Tartalék (BAR) – Viselhetik-e a kedvezményezettek az irányító hatóság hibáinak következményeit?
Az Európai Unió a Brexit átmeneti időszakának 2020. december 31-i lezárultát követően egy 5 milliárd eurós Brexit-kiigazítási tartalékot (Brexit Adjustment Reserve vagy Brexit Alkalmazkodási Tartalék; BAR) hozott létre, amelynek célja a tagállamok és az érintett gazdasági szereplők támogatása az Egyesült Királyság kilépéséből fakadó negatív gazdasági hatások enyhítésére.

Az EU Inc. – egy társasági forma mind fölött?
Az Európai Tanács 2025-ben felszólította a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a 28. társasági jogi rezsimre, azaz egy új, uniós szinten harmonizált társasági formára, amely előmozdítja az innovációt az Európai Unióban.

A védelmi beszerzések SAFE-hitelprogramjának strukturális kérdései
Sorozatunk újabb részében olyan jogi-szabályozási lehetőségeket és szempontokat ismertetünk, amelyek hozzájárulhatnak a Security Action for Europe (SAFE) keretében benyújtandó, illetve benyújtott hiteligénylések Európai Bizottság általi elfogadásához, illetve a nemzeti védelmi terv szakpolitikai felülvizsgálatához és finomhangolásához — ideértve a kettős felhasználású projektek arányának növelését is.
