Az elmúlt év változatos képet mutatott a vállalatfelvásárlások és fúziók (M&A) piacán: míg globális szinten nagy értékű ügyletek területét fellendülés jellemezte, addig Európában elsősorban a közepes méretű (mid-market) tranzakciók domináltak. Az M&A folyamatokat jelentősen befolyásolták a gazdasági kihívások és a szabályozási változások, valamint az AI-technológiák rohamos térnyerése. Az M&A piacot érintő trendekről Posztl András, a DLA Piper Hungary irodavezető partnere és Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory ügyvezető igazgatója készített összefoglalót.
2024-ben a globális M&A ügyletek összértéke növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva, azonban az aktivitás még elmaradt a 2021-es csúcshoz képest, amely rekordot döntött mind a tranzakciók összértékét, mind azok számát tekintve. Tavaly a piac fellendülését globálisan elsősorban a nagyobb ügyletek hajtották, a tranzakciószám csökkent az előző évhez képest.
Az Európát, a Közel-Keletet és Afrikát tömörítő EMEA régió M&A piacán több mint 16 000 tranzakció valósult meg, 883 milliárd amerikai dollár értékben, amely enyhe növekedést jelentett az előző éves adatokhoz viszonyítva mind összértékben, mind az ügyletek számában. Ugyanakkor a globális piaccal szemben, Európában a kisebb és közepes méretű tranzakciók kerültek leginkább előtérbe.
Domináns szektorok
Intenzív M&A aktivitás volt tapasztalható a technológiai szektorban, amelynek mozgatórugóit az AI-vezérelt felvásárlások, az adatközpontok és a kiberbiztonság iránti kereslet növekedése jelentette, mivel a vállalatok egyre inkább az automatizáció és az adatalapú döntéshozatal irányába mozdulnak.
Az AI és az adatközpontok fokozott energiaigénye közvetlen hatást gyakorolt az energetikai piacra is: a több eszközosztályban érdekelt befektetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak az adatközpontok fenntartható energiaellátására, és ennek érdekében különböző kapcsolódó energiaforrásokba fektetnek. Az energetikai átállás továbbra is erősen ösztönzi a megújuló energiába történő beruházásokat, ugyanakkor az olaj-és gáziparban folytatódott az előző évekre is jellemző konszolidáció, mivel a hagyományos energiahordozók szerepe a globális ellátási láncban továbbra is meghatározó maradt.
A magántőke-befektetők körében egyre vonzóbbak üzleti támogató szolgáltatást nyújtó vállalatok, ahol a mesterséges intelligenciába való befektetés szintén jelentős konszolidációt és méretgazdaságos működést igényel. A vállalatok egyesülései és felvásárlásai révén szélesebb ügyfélkört tudnak elérni, miközben optimalizálják a költségeiket.
A pénzügyi szektorban a magas működési költségek és a digitalizációs kényszer arra ösztönözte a bankokat, hogy M&A ügyletek révén javítsák hatékonyságukat.
Habár az egészségügyi szektorban az M&A aktivitás csökkenése volt tapasztalható, továbbra is ez az iparág az egyik legaktívabb. A geopolitikai bizonytalanság és a globális konfliktusok hatására a védelmi szektorban működő vállalatok is felértékelődtek, miközben a védelmi kiadások emelkedése várhatóan a felvásárlások és összeolvadások számának növekedéséhez is vezet majd.
Hosszabb folyamatok, alternatív finanszírozási modellek
A szabályozási környezet és a vállalatértékelés kihívásaiból fakadóan a jogi és pénzügyi átvilágítások alaposabbak voltak, ezáltal pedig az M&A folyamatok időigényesebbé váltak 2024-ben. A piaci feltételek változása következtében a vevők erősebb tárgyalási pozícióba kerültek, és egyre kedvezőbb szerződéses feltételeket tudnak elérni.
"A magas kamatkörnyezet és a finanszírozási nehézségek, valamint a vevők erősödő tárgyalási pozíciója miatt előtérbe kerültek az olyan alternatív finanszírozási lehetőségek, mint például az "eladói finanszírozás" (amikor az eladó biztosít hitelkeretet a vevőnek) és egyéb, magántőke tranzakciók során alkalmazott struktúrák is egyre népszerűbbé váltak. Az "earn-out" struktúrák térnyerése lehetővé teszi, hogy az ügyletek egy része a teljesítményhez kötötten kerüljön kifizetésre, ezzel csökkentve a kockázatokat a vevők számára"
Mi várható 2025-ben?
Az AI továbbra is erősen befolyásolja majd a felvásárlásokat: várhatóan kisebb technológiai vállalatok egyesülnek, hogy versenyképesebbé váljanak a költséghatékony működés és a megfizethetőbb AI-megoldások révén. A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az akvizíciós folyamatok támogatásában is, legyen szó adatfeldolgozásról vagy üzleti lehetőségek hatékonyabb azonosításáról, ráadásul az Európai Unió AI-rendelete (EU AI Act) szigorúbb átvilágítási követelményeket ír elő.
Emellett az ESG szempontok is egyre fontosabb szerepet kapnak, mivel a szigorodó szabályozások folyamatosan új követelményeket támasztanak, a vállalatoknak egyre szigorúbb fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási kritériumoknak kell megfelelniük.
"Idén az M&A aktivitás további növekedése várható, különösen a stratégiai iparágakban. A szabályozási környezet változásai – például az Egyesült Államokban várható dereguláció és az Európai Unió versenyjogi szabályainak korszerűsítése – jelentős hatást gyakorolhatnak a piacra"
Szerzők: Posztl András, Kovaloczy Áron
Posztl András
Társasági Jogi és M&A Partner
Posztl András
Kovaloczy Áron
DLA Piper Business Advisory
Kovaloczy Áron
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb tartalmaink
Wind power capacity expansion in Hungary: the tender programme announced in 2026
The Hungarian Government announced a new tender programme in June 2026 aimed at facilitating the expansion of domestic wind power generation capacity. The initiative seeks to diversify renewable electricity generation within the Hungarian power system and to substantially increase the volume of new wind generation capacity that can be connected to the electricity grid.
Szélerőművi kapacitásbővítés Magyarországon: a 2026-ban bejelentett pályázati program
A Kormány 2026 júniusában új pályázati programot jelentett be a hazai szélerőművi kapacitások bővítésének elősegítésére. A kezdeményezés a magyar villamosenergia-rendszer megújulóenergia-termelésének diverzifikálását és a hálózatra csatlakoztatható új szélerőművi kapacitások jelentős növelését célozza.
Brexit Alkalmazkodási Tartalék (BAR) – Viselhetik-e a kedvezményezettek az irányító hatóság hibáinak következményeit?
Az Európai Unió a Brexit átmeneti időszakának 2020. december 31-i lezárultát követően egy 5 milliárd eurós Brexit-kiigazítási tartalékot (Brexit Adjustment Reserve vagy Brexit Alkalmazkodási Tartalék; BAR) hozott létre, amelynek célja a tagállamok és az érintett gazdasági szereplők támogatása az Egyesült Királyság kilépéséből fakadó negatív gazdasági hatások enyhítésére.