Február 26-án hivatalosan is elérhetővé vált a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítését célzó ún. Omnibusz javaslat, amellyel az Európai Bizottság célja az európai versenyképesség javítása. Ennek érdekében összehangolja a meglévő szabályozás, így a CSRD, a CSDDD és az EU Taxonómia Rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeket, ezáltal is csökkentve az európai vállalatok adminisztratív kötelezettségeit.
Az Omnibusz már megjelenését megelőzően is komoly indulatokat szított: fenntarthatósági szakemberek, gazdasági szereplők és érdekképviseletek, tagállamok és szabályozók egyaránt megfogalmazták álláspontjukat. A fenntarthatóság iránt aggódók legfőbb ellenvetése, hogy a Bizottság empirikus adatok nélkül, a nagyvállalatok érdekeinek megfelelően módosítaná és gyakorlatilag kiüresítené a jelentéstételi szabályokat.
Az valóban megállapítható, hogy a Bizottság javaslata drasztikus módosításokat tartalmaz, így (egyebek mellett):
- a CSRD szerinti jelentéstételre kötelezettek köre mintegy 80%-kal szűkülne és a vállalkozások további felkészülési időt kapnának,
- módosulnának a CSDDD szerinti beszállítói lánc átvilágításának szabályai, amely keretében a teljes beszállítói lánc helyett csak a közvetlen beszállítókat kellene bevonni, továbbá a vizsgálatot elegendő lenne ötévente elvégezni
- törlésre kerülnének a vállalatok polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályok, amelyek alapján a vállalatokkal szemben bármely érintett akár közvetlen igényekkel is felléphetne,
- az EU Taxonómia Rendelet kötelezetti köre is igazodna a CSRD új szabályaihoz, ezzel a kötelezettek köre itt is mintegy 80%-kal szűkülne
Fontos kiemelni, hogy az Omnibusz egyelőre csak a Bizottság jogszabály-módosítási javaslata, amit a Parlamentnek és a Tanácsnak is el kell fogadnia, így az új szabályok kihirdetéséig – ha egyáltalán arra sor kerül – és főleg alkalmazásáig még hosszú út vezethet.
Az Omnibusz csomag a magyar ESG törvény szerinti kötelezettségeket egyelőre nem érinti, így a javasolt változtatásoktól függetlenül az ESG beszámolásra kötelezett nagyvállalatoknak továbbra is folytatnia kell a munkát a megfelelő kockázatkezelési rendszer kialakítása és az ESG beszámoló elkészítése érdekében. Ennek keretében a 2025. üzleti évtől kötelezett nagyvállalkozásoknak meg kell kezdeniük az adatgyűjtést, a kockázatok felmérését és értékelését, a kockázatkezelési rendszer felállítását és a szükséges belső folyamatok kialakítását, hogy mindezekről a 2026-ban benyújtandó ESG beszámolójukban már hiánytalanul beszámolhassanak.
Az Omnibusz csomag hátteréről, a javaslatok tartalmáról a következőkben részletesen is beszámolunk.
Szerző: Dránovits Dóra

Dránovits Dóra*
az ESG szakterület szakmai koordinátora,
Projektfejlesztési és Restrukturálási csoport
Dránovits Dóra
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
További tartalmaink ESG témában

Ismét változhat az ESG törvény – a magyar vállalkozások is mentesülhetnek az ESG jelentéstételi kötelezettségek alól
A múlt hét végén megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium és az SZTFH által jegyzett javaslat a 2023. évi CVIII. törvény, azaz az ESG törvény újabb módosításáról.

Omnibusz – Részletesen a Bizottság jelentéstételi javaslatcsomagjáról
Az Európai Bizottság 2025. február 26-án mutatta be átfogó javaslatát a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD), a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) és az uniós taxonómiai rendelet módosítására.

Ezért ne dobja ki a termékeit – Új ESG szabályok a termékek javítása kapcsán – 6. rész
Horváth Fanny és Reisz Réka összefoglalják a 2026-tól az Európai Unióban bevezetésre kerülő új irányelvekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.