Az Európai Bizottság 2025. február 26-án mutatta be átfogó javaslatát a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD), a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) és az uniós taxonómiai rendelet módosítására. A javaslat része a Bizottság a fenntarthatósági követelmények egyszerűsítésére, valamint a vállalkozások adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentésére irányuló erőfeszítéseinek. A javaslat emellett tartalmaz rendelkezéseket az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) módosítására is.
Az adminisztratív terhek a 2024. szeptemberében megjelent, az európai versenyképesség jövőjéről szóló Draghi jelentésben, majd az annak alapján 2024. novemberében kiadott Budapest Nyilatkozatban (Budapest Declaration) egyaránt a versenyképesség egyik jelentős akadályaként jelentek meg. A Bizottság vállalása, hogy összhangban a Budapest Nyilatkozatban foglaltakkal, 2025 első félévében 25%-kal csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit.
A Bizottság álláspontja szerint a javasolt intézkedések nem veszélyeztetik az EU általános környezetvédelmi és társadalmi célkitűzéseit, ám az Omnibusz csomag megjelenése óta folyó heves viták alapján ezt a fenntarthatósági szakemberek jelentős része vitatja. Az egyes javaslatok indokáról, és az azokkal kapcsolatos főbb kritikákról kollégáink angol nyelvű összefoglalójában olvashat.
A CSRD módosításai: a hatály szűkítése és a jelentéstételi kötelezettségek enyhítése
Az intézkedéscsomag lényeges változtatásokat vezetne be a CSRD jelenlegi szabályaiban.
A legjelentősebb módosítás a jelentési küszöbértékek felemelése, ami alapján a jelentéstételi kötelezettségek csak azokra a vállalatokra vonatkoznának, amelyek több mint 1000 alkalmazottal és 50 millió eurós forgalommal vagy 25 millió eurós mérlegfőösszeggel rendelkeznek.
Az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardok (ESRS) is jelentős egyszerűsítésen mennének át. A Bizottság álláspontja szerint a jelenlegi, több mint 1100 adatpontot tartalmazó standard túlságosan összetett és adminisztratív szempontból megterhelő a vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára. Ezzel kapcsolatban azonban fontos kiemelni, hogy az 1100 adatpont a standard teljes tartalma, ezek közül a vállalatoknak nem minden adatról, csak a kötelező témákban és a kettős lényegességi vizsgálattal azonosított témákban felsorolt adatokról kötelesek jelenteni. Nem kerülnének továbbá elfogadásra ágazat-specifikus szabványok.
A javaslat nagyobb hangsúlyt helyezne a kettős lényegesség értékelésére és az annak alapján azonosított lényeges kérdésekre. Ez azt jelentené, hogy a vállalatoknak továbbra is a kettős lényegesség elvét követve, saját maguknak kellene értékelniük és azonosítaniuk a legjelentősebb fenntarthatósági hatásokat, de csökkenne a kötelezően szolgáltatandó adatpontok száma.
Az intézkedéscsomag által javasolt további változás, hogy a Bizottság nem javasolhatná a korlátozott bizonyosságról az ésszerű bizonyosságra való áttérést. A jelenlegi szabályok szerint a CSRD hatálya alá tartozó vállalatoknak korlátozott bizonyosságot kell szerezniük fenntarthatósági jelentéseikre, ami azt jelenti, hogy egy könyvvizsgáló vagy független bizonyosságot nyújtó szolgáltató felülvizsgálatot végez annak megerősítésére, hogy a bejelentett információk nem tartalmaznak lényeges hibás állításokat. Az irányelv továbbá felhatalmazza a Bizottságot, hogy javaslatot tegyen az ésszerű bizonyosságra való áttérésre, amely a pénzügyi beszámolók esetében megkövetelt szinthez hasonló, szigorúbb ellenőrzési szabvány. Az Omnibusz javaslat elfogadása esetén ez a lehetőség megszűnne, azaz a CSRD szerinti legmagasabb szintű biztosíték továbbra is a korlátozott biztosítékra vonatkozó követelmény maradna.
Egy másik kulcsfontosságú változás a jelentéstételi kötelezettségek hatálybalépésének elhalasztása: a jelentéstételi határidőket két évvel meghosszabbítanák, hogy a vállalkozásoknak több idejük legyen alkalmazkodni az új szabályokhoz.
A CSRD hatályára vonatkozó szabályokban javasolt főbb módosításokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
A CSRD módosításai: az érintett nagyvállalatoktól kért információkra vonatkozó új korlátozások és a kkv-k önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabványa (VSME standard)
Az Omnibusz intézkedéscsomag új szabályokat vezetne be a kis- és középvállalkozásokra és a kis-közepes kapitalizációjú vállalatokra (kkv-k) vonatkozó fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek csökkentése érdekében.
A Bizottság erre tekintettel felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján fogadja el és hirdeti ki az EFRAG által már kidolgozott önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabványt (VSME standard). A szabvány elfogadásával a Bizottság a szabvány szerinti adatok körére korlátozná azokat az információkat, amelyeket a CSRD hatálya alá tartozó vállalatok a kkv-któl kérhetnek. A hatálya alá tartozó vállalatok tehát nem kérhetnének majd a fenntarthatósággal kapcsolatos adatokat kisebb üzleti partnereiktől a VSME standardban meghatározottakon túl, kivéve, ha a további információ szigorúan szükséges a hatások feltérképezéséhez, és ésszerűen nem szerezhető be máshonnan. Ez a megoldás – elfogadása esetén – a magyarországi jogalkalmazók részére nem lesz ismeretlen, hiszen az ESG tv. az ESG jelentéstétel körében szintén a jogszabályban meghatározott ESG kérdőív tartalmára korlátozza a beszállítóktól igényelhető adatok körét.
A VSME standardoknak a fentieken túl további szerepet is szán a Bizottság: azok a vállalatok, amelyek a megemelt küszöbértékek miatt már nem tartoznak a CSRD szerinti jelentéstételi kötelezettségek hatálya alá, önkéntesen továbbra is jogosultak lennének fenntarthatósági jelentést készíteni, ebben az esetben pedig a VSME standardot kellene alkalmazniuk.
Változások a CSDDD-ben: az ellátási lánc átvilágítására vonatkozó kötelezettség jelentős szűkítése
Az Omnibusz intézkedéscsomag a CSDDD irányelvet érintő legfőbb módosítása, hogy elfogadása esetén a vállalatoknak csak az ellátási lánc első szintjén lévő közvetlen beszállítóikra vonatkozóan kellene átvilágítást végezniük, nem pedig az ellátási lánc összes szintjén, kivéve, ha fokozott kockázatot állapítanak meg. (A “fokozott kockázat” fogalmát ebben a szakaszban nem határozták meg egységesen, így egyelőre bizonytalan, hogy a vállalatoknak milyen esetben kellene átvilágítást végeznie az ellátási lánc további szintjein.) A megfelelés érdekében a vállalatoknak szerződéses rendelkezéseket kellene beépítenie a közvetlen beszállítókkal kötött megállapodásaikba, mely rendelkezések az átvilágítási kötelezettséget a közvetett beszállítók tekintetében a közvetlen beszállítókra ruháznák át.
Egy másik kulcsfontosságú változás az átvilágítások gyakoriságának csökkentése: a vállalatok az éves kockázatkezelési átvilágításra vonatkozó kötelezettsége úgy módosulna, hogy az átvilágítást a vállalatok csak ötévente lennének kötelesek elvégezni, azonban továbbra is folyamatosan figyelemmel kellene kísérniük a felmerülő kockázatokat, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket kellene alkalmazniuk.
Az Omnibusz csomaggal a Bizottság a kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat is módosítaná: megszűnne az a követelményt, hogy a bírságokat a vállalat globális árbevétele alapján kell kiszámítani. Emellett a vállalatok felelősségre vonhatóságának szintje az uniós szintről a nemzeti hatóságokra tevődne át, nagyobb mérlegelési jogkört biztosítva az egyes tagállamoknak az átvilágítási felelősségi szabályok megalkotásában és alkalmazásában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a javaslat elfogadása esetén az egyes tagállamok jogosultak lesznek meghatározni a vállalatok a fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségének megszegése esetén velük szemben érvényesíthető polgári jogi jogkövetkezményeket és az igényérvényesítés módját.
A CSDDD szabályaiban javasolt főbb módosításokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
A Taxonómia Rendelet változásai: a jelentéstételi terhek csökkentése
Az Omnibusz javaslat alapján a Bizottság a Taxonómia Rendeletet is módosítaná: az új szabályok elfogadása esetén a Taxonómia Rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek csak az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és 450 millió eurót meghaladó árbevétellel rendelkező vállalatoknak kellene megfelelniük.
A Taxonómia Rendelet szabályaiban javasolt főbb módosításokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
A CBAM módosításai: a megfelelési mechanizmusok megváltoztatása
A Bizottság javaslata alapján a szén-dioxid határkiigazítási mechanizmus (CBAM) is módosulna. A javaslat értelmében a korábban a CBAM hatálya alá tartozó vállalatok 90 százaléka számára megszűnnének a közvetlen megfelelési kötelezettségek, bár a CBAM által eredetileg megcélzott kibocsátások 99 százaléka továbbra is a szabályozás hatálya alá tartozna.
Emellett új, önkéntes tanúsítási rendszer kerülne bevezetésre, amely lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy komplex jelentéstételi követelmények nélkül igazolják a CBAM megfelelőséget.
A jogalkotási folyamat következő lépései
Az Omnibusz intézkedéscsomag egyelőre javaslat, az általános szabályok szerint végig kell mennie az uniós jogalkotási folyamaton, ahol mind az Európai Parlament, mind az EU Tanácsa megvizsgálja és megvitatja a javaslatot, és módosíthatja azt. Az Európai Parlament várhatóan az elkövetkező hónapokban tartja az első vitákat a javaslatról, majd bizottsági szintű értékelésre kerül sor a plenáris szavazás előtt. Az első vitára március 10-én került sor, amely alapján egyelőre még nem látszik, hogyan jutnak a képviselők a javaslat elfogadásához szükséges kompromisszumra.
Ezzel párhuzamosan az EU Tanácsa saját tanácskozást folytat, ahol a tagállamok a nemzeti prioritások és üzleti szempontok alapján módosításokat kérhetnek. Ha a Parlament és a Tanács eltérő változatokat fogad el a javaslatról, intézményközi tárgyalások (trilógusok) következnek a végső kompromisszum elérése érdekében.
A végleges elfogadás ütemezése a tárgyalások menetétől és összetettségétől függ, de ha sikerül hatékonyan konszenzusra jutni, a csomagot 2025 végére vagy 2026 elejére lehet jóváhagyni, a végrehajtási határidők pedig a különböző jogszabály-módosítások esetében eltérőek lehetnek.
Szerző: Dránovits Dóra
Dránovits Dóra*
az ESG szakterület szakmai koordinátora,
Projektfejlesztési és Restrukturálási csoport
Dránovits Dóra
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
További tartalmaink ESG témában
Ismét változhat az ESG törvény – a magyar vállalkozások is mentesülhetnek az ESG jelentéstételi kötelezettségek alól
A múlt hét végén megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium és az SZTFH által jegyzett javaslat a 2023. évi CVIII. törvény, azaz az ESG törvény újabb módosításáról.
Omnibusz javaslat: szükséges egyszerűsítés vagy visszalépés a fenntarthatósági törekvésekben?!
Hivatalosan is elérhetővé vált a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítését célzó ún. Omnibusz javaslat, amellyel az Európai Bizottság célja az európai versenyképesség javítása.
Ezért ne dobja ki a termékeit – Új ESG szabályok a termékek javítása kapcsán – 6. rész
Horváth Fanny és Reisz Réka összefoglalják a 2026-tól az Európai Unióban bevezetésre kerülő új irányelvekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.