Új influenszer típus terjed az interneten, az ún. deinfluenszerek. Egyes deinfluenszerek közösségi média posztban hívják fel a figyelmet a túlfogyasztás értelmetlenségére és káros hatásaira, valamint az influenszer-marketing ellentmondásaira. Sok esetben negatív véleményt alkotnak olyan felkapott influeszerekről is, akik hétről hétre újabb és újabb termékeket reklámoznak, esetükben ugyanis okkal merülhet fel a hitelesség kérdése. Vannak azonban olyan deinfluenszerek is, akik kifejezetten egyes termékek megvásárlása ellen „kampányolnak”. A deinfluenszerekre vonatkozó főbb versenyjogi és fogyasztóvédelmi szabályokról Marosi Zoltán és Bakos Rebeka, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának szakértői készítettek összefoglalót.
Nem vitatott, hogy a véleményvezéreket sokszor olyan nemes célok vezérlik a deinfluenszerré váláskor, mint például a hitelesség, környezetvédelmi megfontolások, etikátlan gyakorlatok feltárása vagy az egyéni jólét előmozdítása. Megfigyelhető azonban, hogy egyes deinfluenszerek rögtön ajánlanak is alternatív termékeket azok helyett, amelyeket kritizálnak.
Magától értetődő, hogy amekkora sikerrel tud egy termék értékesítésére ösztönözni egy véleményvezér, ugyanilyen jelentős negatív hatást tud gyakorolni más termékek eladására, ha azokról közvetlenül vagy közvetetten negatív véleményt alkot. Mindezek alapján a deinfluenszerek tevékenysége – csakúgy, mint maguk az influenszereké – versenyjogi és fogyasztóvédelmi oldalról is értékelhető.
A deinfluenszerekre vonatkoztatható főbb versenyjogi és fogyasztóvédelmi szabályok
1. Szponzorált tartalom feltüntetése
A Gazdasági Versenyhivatal az influenszer marketingről szóló tájékoztatójában[1] a véleményvezérek definíciós elemeként említi, hogy a véleményvezérek az általuk készített tartalmakért jellemzően ellenszolgáltatásban részesülnek, ajánlásaik éppen ezért nem tekinthetőek objektívnek és függetlennek, azok mögött az esetek túlnyomó részében üzleti megfontolás áll. Amennyiben tehát a deinfluenszerek is ellenszolgáltatás fejében végzik a tevékenységüket, akkor rájuk is alkalmazandóak a véleményvezérekre érvényes versenyjogi és fogyasztóvédelmi jogszabályok. Így a deinfluenszerek ugyanúgy kötelesek betartani az Fttv. rendelkezéseit és a GVH influenszer marketing tájékoztatójában foglaltaknak megfelelően posztjaikban meg kell jelennie, ha a közzététel szponzorált tartalomnak minősül.
Fontos kiemelni, hogy az Fttv. 9. § (1) bekezdése az ún. érdekelvet tekinti a felelősség megállapíthatósága alapjának, tehát elsődlegesen annak a vállalkozásnak a felelőssége a szponzorált tartalom feltüntetése, aki a hirdetést megrendelte és amelynek a termék vagy szolgáltatás értékesítése a közvetlen érdekében áll. Ugyanakkor a deinfluenszer is felel a jogsértésért, kivéve, ha a jogsértés a megbízó vállalkozás utasításából ered.[2]
2. Tiltott bojkottfelhívás
A Tpvt. tisztességtelen versenycselekményei közül az egyik speciális, kiemelt tényállás a tiltott bojkottfelhívás. Ez alatt a Tpvt. 5. § a következőt érti: „Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza”. Az irányadó bírói gyakorlat szerint az a felhívás ütközik a Tpvt. rendelkezésibe, amelyik beazonosítható versenytársra vonatkozik. Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy a versenytársat név szerint kell a felhívásban említeni, elégséges, ha a felhívás címzettje, vagy címzettjei az adott körülmények mellett a felhívást egyértelműen a versenytársra vonatkoztatják.[3] Ennek megfelelőn bojkottfelhívásnak minősülhet, ha a deinfluenszer (nem saját véleményeként, hanem egy adott termék gyártójának megbízásából) úgy reklámoz egy terméket, hogy közben negatív kritikával illeti megbízója versenytársainak termékeit, és arra hívja fel a követőit, hogy a versenytárs termékeket ne vásárolják meg. Nem szükséges, hogy a deinfluenszer egyértelműen megnevezze a versenytárs termékeket ahhoz, hogy a tiltott bojkottfelívás megvalósuljon, ha a versenytárs termék/termékek egyértelműen beazonosíthatóak. Emellett természetesen az is bojkottfelhívásnak minősül, ha a deinfluenszer azt tanácsolja követőinek, hogy egyes konkrét termékeket ne vásároljanak meg, és mindezt egy versenytárs termék gyártójának, forgalmazójának megbízására teszi, anélkül, hogy egyébként megbízója termékét ajánlaná.
3. Hírnévrontás
A Tpvt. 3.§-a szerint: „Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.” A Tpvt. 3. §-ában foglalt hírnévrontást (befeketítést) tiltó szabálya a Ptk. 2:45. § (2) bekezdésében foglalt jóhírnév sérelmére vonatkozó szabályhoz képest ugyanis egy speciális szabály és piaci versenytársak esetén alkalmazandó. Míg a Tpvt. a jóhírnév veszélyeztetését is jogsértésnek tekinti, addig a Ptk.-ban foglalt szabály szerint e jóhírév sérelmének meg is kell valósulnia ahhoz, hogy a jogsértés megállapítható legyen.[4] A deinfluenszerek tehát könnyen hírnévrontást követhetnek el abban az esetben, ha az általuk reklámozott termékek népszerűsítése során versenytárs termékekkel kapcsolatos valótlan állításokat tesznek.
A fentiekből jól látszik, hogy a deinfluenszerek tevékenysége semmiképpen sem kerül ki a jog terrénumából: annak értékelése (és így a tartalmak összeállítása) során figyelemmel kell lenni a versenyjogi és a fogyasztóvédelmi szabályokra egyaránt.
Szerzők: Marosi Zoltán, Bakos Rebeka
Marosi Zoltán*
Versenyjogi csoport társvezető
Marosi Zoltán
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb versenyjogi blogcikkeink
Fogyasztóvédelmi aktualitások: mire számítsunk 2024-ben?
Az elmúlt időszak számos jogszabályi változást hozott, különösen a fogyasztóvédelem területén. Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának társvezetője összegyűjtötte azokat a főbb jogszabályi fejleményeket és érdekességeket, amelyek meghatározzák az idei évet.
„Vásárolj most, fizess később!” A BNPL- szolgáltatás háttere
A magyar e-kereskedelmi piacon is egyre inkább teret nyer a BNPL (Buy Now, Pay Later) megoldás, amely halasztott fizetést tesz lehetővé a fogyasztó számára. A szolgáltatás hazai szabályzásáról és az esetleges kockázatokról készítettünk összefoglalót.
Hungary increases fine cap to 13% of yearly turnover – a conscious competition policy move or a fiscal adjustment for budgetary purposes?
Whereas competition law regimes around the globe struggle to find the right enforcement tools in a fast changing world, Hungary is to experiment a simpler approach: an “increase of the hammer’s size”. The article is written by Gábor Fejes (Partner, Co-Head of Competition and Antitrust), Balázs Csépai (Senior Associate, Competition and Antitrust) and Flóra Kondrát (Junior Associate, Competition and Antitrust).