BNPL

„Vásárolj most, fizess később!” A BNPL- szolgáltatás háttere

A magyar e-kereskedelmi piacon is egyre inkább teret nyer a BNPL (Buy Now, Pay Later) megoldás, amely halasztott fizetést tesz lehetővé a fogyasztó számára. A szolgáltatás hazai szabályzásáról és az esetleges kockázatokról Fábián Fanny, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje készített összefoglalót.

A BNPL-szolgáltatás egy olyan fizetési megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztó késleltetve, általában 2-4 héttel vagy akár pár hónappal a vásárlást követően fizesse ki a megvásárolt termék vagy szolgáltatás árát. A vásárló akár több egyenlő részletben (sőt, bizonyos feltételek teljesülése mellett kamatmentesen) fizethet, a vételárat pedig a kereskedő helyett a BNPL-szolgáltató felé egyenlíti ki. Ezzel a BNPL-szolgáltató beépül az online vásárlás folyamatába: a megvásárolt termék vagy szolgáltatás teljes ellenértékét kifizeti a kereskedőnek, majd ezt az összeget később beszedi a vásárlótól.

A BNPL egyik nagy újítása a klasszikus áruhitellel, hitelkártya- és szabad felhasználású hiteltermékekkel szemben, hogy olyan új fogyasztói kört is bevonhat a szolgáltatásba, akik részére valamilyen oknál fogva nem elérhetőek ezek a klasszikus megoldások. A szolgáltatás azonban kockázatokkal is járhat – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már a korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a BNPL hozzájárulhat a megfontolatlan vásárláshoz, túlzott eladósodáshoz, illetve, hogy egyes fogyasztóvédelmi szempontok nem érvényesülnek a szolgáltatással kapcsolatban.

BNPL

Fogyasztóvédelmi szempontok tisztázása

A jelenleg még hatályos fogyasztói hitelekről szóló 2008/48/EK irányelv nem alkalmazandó azokra a hitelmegállapodásokra, amelyek nem érik el az irányelvben rögzített 200 eurós értékhatárt, vagy az olyan hitelmegállapodásokra, amelyek alapján a hitel mentes a kamattól és egyéb díjaktól. Nem alkalmazandó olyan hitelmegállapodásokra sem, amelyeknek értelmében a fogyasztónak három hónapon belül és kizárólag jelentéktelen összegű díjakkal kell a hitelt visszafizetnie. Mindezek következtében azonban bizonyos fogyasztóvédelmi kötelezettségek (pl. többlettájékoztatás) sem vonatkoznak a BNPL-szolgáltatókra.

A fogyasztóvédelmi kérdések tisztázása érdekében az Európai Bizottság 2023. októberében elfogadta a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 2008/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2023/2225/EU irányelvet.  A módosítás értelmében az irányelv hatálya alól nem zárhatók ki azok a lízingszerződések és a folyószámlahitel formájában fennálló hitelmegállapodások, amelyek alapján a hitelt egy hónapon belül vissza kell fizetni, valamint az olyan hitelmegállapodások, amelyek alapján a hitel mentes a kamattól és egyéb díjaktól. Ezzel a fogyasztóvédelmi előírások a „Vásárolj most, fizess később” típusú megoldásokra, valamint az olyan hitelmegállapodásokra is alkalmazandók, amelyek értelmében a hitelt három hónapon belül és kizárólag jelentéktelen összegű díjakkal kell visszafizetni. Ezen túlmenően valamennyi 100 000 euróig terjedő hitelmegállapodást az irányelv hatálya alá kell vonni.

Az irányelv azonban nem vonatkozik azokra a fizetésekre, amelyek esetében

  • a termékértékesítő vagy a szolgáltató – anélkül, hogy harmadik fél hitelt kínálna – időt biztosít a fogyasztónak az értékesített termékek vagy a nyújtott szolgáltatás kifizetésére,
  • a vételárat kamatmentesen és bármely egyéb díj nélkül, illetve a késedelmes fizetés miatt a nemzeti joggal összhangban kiszabott, korlátozott mértékű díjakkal kell kiegyenlíteni, és
  • a kifizetést teljes egészében a termékértékesítéstől vagy a szolgáltatásnyújtástól számított 50 napon belül kell teljesíteni.

A két konstrukció közötti különbség tehát, hogy a „Vásárolj most, fizess később” típusú megoldások esetében belép egy harmadik fél, a BNPL-szolgáltató, aki kizárólag azzal a céllal nyújt hitelt a fogyasztónak, hogy az az értékesítő által nyújtott termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljon meg, míg az irányelv hatálya alól kikerült, halasztott fizetési konstrukció esetében nincs a termékre vagy szolgáltatásra hitelt kínáló harmadik fél.

Az új irányelv átültetésére 2025. november 20-ig nyílik lehetőség a tagállamok számára, az újonnan átültetett tagállami szabályokat pedig majd 2026. november 20-tól kezdődően kell alkalmazni.

Jelenlegi megközelítések

Vitathatatlan, hogy egy rendkívül praktikus megoldásról van szó, azonban érdemes kellő figyelmet fordítani a BNPL-szolgáltatásokkal kapcsolatos, a szabályozás jelenlegi hiányosságaiból eredő kockázatokra. Mint azt az MNB is hangsúlyozta korábban, a jelenlegi értelmezés szerint a szolgáltatás mögött meghúzódó konstrukció többségében kereskedelmi kölcsönnyújtási, halasztott fizetési tevékenység nyújtására épül, ami a Hpt. alapján – amennyiben azt nem pénzügyi intézmény nyújtja – nem tartozik a pénzügyi szolgáltatások körébe, és így az MNB felügyelete alá sem. Emiatt pedig nem érvényesülnek bizonyos korlátok sem a szolgáltatásnyújtással kapcsolatban, amelyek kifejezetten fogyasztóvédelmi célt szolgálnak.

Szigorúbb előírások a reklámoknál?

Ugyan az új 2023/2225/EU irányelv a tagállamokra bízza, hogy előírják-e a hitelmegállapodásokra – ideértve a BNPL-szolgáltatást is – vonatkozó reklámok és marketingközlemények tekintetében, hogy tisztességesek és egyértelműek legyenek, azonban minden esetben figyelembe kell venni a 2005/29/EK irányelv („UCP irányelv”) rendelkezéseit is. A tagállami szabályozáson múlik tehát, hogy előírnak-e az UCP irányelvben rögzítettnél szigorúbb mércét a reklám- és marketing tevékenységekre. Tilos azonban az olyan megfogalmazás, amely a hitel elérhetősége, költsége, vagy a fogyasztó által fizetendő teljes összeg tekintetében téves várakozásokat kelthet a fogyasztóban.

Magyarországon is egyre népszerűbb

Itthon is egyre több szolgáltató kínálja a változatosabbnál-változatosabb, halasztott fizetési megoldásait, ráadásul az előrejelzések szerint Magyarországon 2024-ben várható a piac igazi berobbanása a szolgáltatókkal szerződött webshopok folyamatos gyarapodásával párhuzamosan.

A piacra lépés előtt azonban érdemes a szolgáltatóknak körültekintően eljárnia, hiszen – ahogy a fentiekből is kirajzolódik – a szabályozás tekintetében igen komplex területről van szó, ráadásul a BNPL-szolgáltatásra vonatkozó követelmények és az illetékes hatóság jogalkalmazási gyakorlatai országonként eltérőek lehetnek.

Szerző: Fábián Fanny

Fábián Fanny

Fábián Fanny

Ügyvédjelölt,

Junior Associate

Fábián Fanny

Fanny a DLA Piper Hungary Jogvitarendezési és szabályozási csoportjának ügyvédjelöltje. Ezt megelőzően bankjogi és finanszírozási, illetve pénz- és tőkepiaci szakterületen szerzett tapasztalatot más nemzetközi ügyvédi irodánál.
E-mailt küldök

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kövesse LinkedIn oldalunkat!

Legfrissebb tartalmaink

Energetika | Energy

Származási garanciák on-site erőművek esetén

A hivatkozott, üdvözlendő változásokon túl a szabályozási környezetben azonban továbbra is azonosíthatóak olyan jogszabályi akadályok, amelyek álláspontunk szerint indokolatlan korlátokat képeznek a megújuló beruházások fejlesztésének útjában, például ilyenek az ún. származási garanciákra (GO / guarantee of origin) vonatkozó előírások is.

Tovább >>
ESG törvény
ESG

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: az új hazai ESG szabályozás lényeges szereplői

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.

Tovább >>