Globális elemzés keretében mérte fel a mesterséges intelligencia (AI) nemzetközi megítélését, vállalati alkalmazását, kockázatait és szabályozási környezetét a DLA Piper. Az „AI Governance: balancing policy, compliance and commercial value” című riport eredményei többek között rámutatnak, hogy a vezetők jelentős része, mintegy harmada elsősorban az AI szabályozási környezetét övező bizonytalanság miatt ódzkodik annak széles körű bevezetésétől.
A mesterséges intelligencia napjaink mindent elsöprő fókusztémája, amelynek alkalmazása, amellett, hogy számos szektorban jelentheti a jövőt, kihívásokat is támaszt a vállalatok felé, ráadásul számos kérdést vet fel, különösen etikai és a jogi szempontból. A DLA Piper kiemelt figyelemmel követi az AI térhódításának tendenciáit, illetve aktualitásait – legújabb globális kutatásának* célja, hogy felmérje a vállalati szféra döntéshozóinak vélekedését a mesterséges intelligencia jelenlegi helyzetéről, illetve várható hatásáról a jövőre vonatkozóan.
Kételyek a szabályozási megfelelőség terén
A felmérés során a DLA Piper az AI gyakorlati alkalmazásával, annak kihívásaival, illetve a felelősségteljes, etikus használatához szükséges szabályozási környezettel kapcsolatban kérte ki a döntéshozók véleményét. Az eredmények alapján a megkérdezettek 36 százaléka bizonytalan abban a tekintetben, hogy az AI bevezetése az esetükben megfelel-e a jelenlegi jogszabályi előírásoknak, valamint 39 százalékuk szerint az is kérdéses, milyen irányú fejlődés várható az AI szabályozási környezetének terén.
Ezen kihívások az AI bevezetésének gyakorlata során is visszaköszönnek. A válaszadók elsöprő többsége (több mint 90 százalék) szerint az implementációs folyamat egyik legnagyobb kihívásaként a megfelelő vállalatirányítási rendszer kialakítása, illetve a hatályos jogszabályoknak való megfelelés jelent meg. A döntéshozók közel fele (43 százalék) szakított már meg, vagy szüneteltetett AI-implementációs folyamatot, amelynek fő okaként a legtöbb esetben az adatvédelmi problémákat vagy a szabályozási keretrendszer hiányosságait jelölték meg. 65 százalékuk esetében szerződésbontásra is sor került az érintett vállalat és az AI-megoldást biztosító társaság között, többnyire etikai aggályok miatt.
„Számos jogvita kerülhető el azzal, ha a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szerződéseket alaposan megvizsgáljuk és kiszűrjük az esetleges hiányosságokat, problémás részeket. Kiemelten fontos annak biztosítása, hogy teljes átláthatósággal rendelkezzünk az adatok felhasználásáról és az AI-rendszer működéséről, emellett mindig foglaljuk bele a megfelelő biztosítékokat és rendelkezéseket a szerződésekbe, annak érdekében, hogy a felelősségi hatáskörök egyértelműek legyenek” – mondta el Kozma Zoltán, a DLA Piper Hungary technológia csoportjának vezetője.
„Egyes jogterületeken (például a versenyjog esetében) a vállalatokra vonatkozó megfelelőségi kockázatok már jól ismertek. Az AI esetében a compliance ugyanakkor még gyerekcipőben jár, ezért kulcsfontosságú, hogy rugalmas, de mégis szilárd rendszert alakítsunk ki. Mivel a mesterséges intelligencia egyre inkább átalakítja az iparágakat, elengedhetetlen a megfelelő egyensúly megtalálása” – tette hozzá Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának társvezetője.
Az AI minden szektorban kulcs szereppel bír
Az aggályokkal együtt is egyértelműen kiderült az elemzésből, hogy a vezetők a mesterséges intelligencia alkalmazásában látják a jövőt. 96 százalékuk esetében az AI már valamilyen szintén beépült a munkavégzésbe – 72 százalékuk ehhez egy külső technológiai szolgáltató eszközét vagy megoldásait veszi igénybe. A leggyakoribb alkalmazási területnek az ügyfélszolgálat (59 százalék), illetve a kutatás-fejlesztés, termékfejlesztés (57 százalék) bizonyult. A vezetők emellett kulcsfontosságúnak látják az AI-t a cégük jövőjét tekintve: a megkérdezettek közel fele (45 százalék) kritikusnak tartja a hatékony alkalmazását a cégük értékteremtése és versenyképessége szempontjából.
„A mesterséges intelligencia térnyerése szinte minden ágazatban egyértelmű. Magyarországon leginkább a nemzetközi óriások hazai leányvállalatai kezdtek el AI-szolgáltatásokat beépíteni a mindennapi működésükbe – elsődlegesen ügyfélszolgálati területen. Telekommunikációs szektorban látunk példát arra, hogy globális szinten saját rendszerek fejlesztését is megkezdték, míg más szereplők leginkább külső technológiai szolgáltatóval működnek együtt” – tette hozzá Kozma Zoltán.
Iparági kitekintő
Az egészségügyi ágazat kínálja a legtöbb felhasználási területet a mesterséges intelligencia kihasználására, legyen szó kutatásról, diagnosztikai eljárásokról vagy a betegellátás személyre szabásáról és hatékonyságának növeléséről. Ez lehet az oka annak, hogy amíg a többi szektor jellemzően egy külső technológiai szolgáltató megoldásait veszi igénybe, addig az élettudományokkal foglalkozó cégek jelentős része (a válaszadók 29 százaléka) hibrid megközelítést alkalmaz – a külsős eszközök mellett saját fejlesztésű megoldásokat is beépítettek már a működésükbe. Habár ez az a terület, ahol a technológia szinte végtelen kiaknázási potenciált nyújt, ebben a szektorban jut a legfontosabb szerep a szabályzásnak és az etikai szempontoknak is.
A riport eredményei alapján egyértelműen látszik, hogy a vállalatok többsége (70 százalék) a kutatás és fejlesztés területén alkalmazza a mesterséges intelligenciát, kihasználva az eszközök hatalmas adatfeldolgozási teljesítményét, a képalkotó technológiát és az automatizálást a gyógyszerkutatás és a klinikai vizsgálatok javítása érdekében. Azonban a legnagyobb kihívást a megfelelő adatokhoz való hozzáférés jelenti – hiába állnak rendelkezésre, ezeknek a felhasználása már szigorú szabályozási korlátokhoz kötött.
A megkérdezettek 40 százaléka kényszerült az AI-projekt leállítására vagy szüneteltestésére, a fennakadások közel fele köthető valamilyen adatvédelmi problémához. Mindezzel együtt a válaszadók többsége kiemelten fontosnak tartja az etikai szempontokat – 82 százalékuk rendelkezik saját AI stratégiával, amely kifejezetten etikai kódexet is tartalmaz.
Habár azt gondolnánk, hogy ez az a szektor, amely leginkább kerüli a legkisebb kockázatokat is, ennek ellenére a megkérdezett biztosító társaságok 43 százaléka úgy gondolja, hogy vezető szerepet töltenek be az AI-rendszerek alkalmazásában.
A mesterséges intelligenciát kritikusnak tekintik az értékteremtés szempontjából, a vállalatoknál jelenleg átlagosan 4 különböző AI projekt is fut. A leggyakoribb felhasználási terület az ügyfélszolgálat – a biztosító társaságok 59 százaléka használja ki a technológia adta lehetőséget annak érdekében, hogy felgyorsítsa a kárigények benyújtását, valamint azért, hogy az ügyfelek számára könnyebben elérhetőek legyenek a hasznos információk.
Az adatok kezelése ezen a területen is rengeteg kihívással jár, hiszen a mesterséges intelligencia alapú kockázatértékelések és díjkalkulációk elkészítéséhez hatalmas mennyiségű és érzékenységű ügyféladatra van szükség, amely komoly adatvédelmi kockázatokat is jelenthet. Éppen ezért a biztosítótársaságok rendkívül következetesen járnak el az AI-megoldást biztosító szolgáltatókkal szemben, a válaszadók 73 százaléka mondott már fel szerződést olyan partnerekkel és beszállítókkal, akikről úgy gondolták, hogy nem jártak el felelősségteljesen az AI-eszközök kapcsán.
A fintech cégek drasztikusan felgyorsították a technológiai innovációt a pénzügyi ágazaton belül, ezzel pedig a mesterséges intelligencia bevezetésének alapjait is megteremtették. Az AI ma már szerves része a pénzügyi szolgáltatások széles skálájának – beleértve a befektetési és tőkeallokációs döntéseket, a hitelbírálatokat vagy a csalások felderítését.
A pénzügyi ágazat vezetői is az ügyfélszolgálatot jelölték meg leggyakoribb alkalmazási területnek (57 százalék jelölte meg válaszában), azonban a többi szektorral ellentétben már a HR és marketing folyamatokban is kifejezetten sokan használják ki az AI nyújtotta lehetőségeket.
Érdekes eredmény, hogy a mesterséges intelligencia implementációjának kihívásai ebben az ágazatban leginkább a munkavállalói aggályokhoz köthetőek – a különböző projektek szüneteltetésére vagy leállítására 40 százalékban az alkalmazottak aggodalmai következtében került sor, ugyanis sokan tartózkodnak attól, hogy saját maguk képezzék ki azokat az AI-rendszereket, amelyek azután az ő helyettesítésüket szolgálják.
Míg más szektorok vezetői aggódnak a növekvő szabályozási követelményeknek való megfelelés miatt, addig a pénzügyi vállalatok vezetőinek 60 százaléka úgy gondolja, hogy egy következetes AI-rendelet elősegítené a hatékonyabb vállalatirányítást is.
Töltse le a DLA Piper riportját!
AI Governance: balancing policy, compliance and commercial value
*A DLA Piper a Coleman Park Research bevonásával végezte el független felmérését, amelynek keretében 600 interjút készítettek el olyan vállalatok ügyvezető igazgatóival, vezérigazgatóival, informatikai és adatszolgáltatási vezetőivel, főtanácsadóival, valamint jogi és megfelelési vezetőivel, amelyek átlagos éves forgalma 900 millió dollár volt.
Szakértőink
Kozma Zoltán*
Technológiai csoportvezető
Kozma Zoltán
Marosi Zoltán*
Versenyjogi csoport társvezető
Marosi Zoltán
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
További tartalmaink technológia témában
The entertainment industry at standstill – analysing the movie business in the wake of the WGA and SAG-AFTRA strikes
During the last decade and the rise of streaming platforms, writers and actors have been frustrated over studio policy regarding residuals from streaming services; the decline of network television has led to a stronger reliance on other residuals. Read our analysis of the movie business in the wake of the WGA and SAG-AFTRA strikes.
Az írásbeliség fogalmának egyértelműsítése az elektronikus aláírások tekintetében
Az Országgyűlés a napokban elfogadta az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényt, amely – kihirdetése esetén – 2024. január 1-től egyértelműbbé teszi, hogy mely elektronikus aláírások használatával hozható létre írásba foglalt okirat.
Személyes adatok felhasználása bizonyítékként peres eljárások során
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) közelmúltban hozott ítélete szerint, ha a megfelelő mérlegelést a bíróság elvégzi, akkor a személyes adatokat tartalmazó iratok a perben bizonyítékként felhasználhatóak. Az ítélethez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat Kozma Zoltán foglalta össze.