Tekintettel a közbeszerzési kizárás alapjául szolgáló lehetséges közigazgatási eljárások és döntések sokszínűségére az illetékes hatósággal való együttműködés lehetősége rendkívül széles skálán mozog. A döntését a NAV korábbi határozata és a munkaügyi adatbázis megtekintésével döntő munkaügyi felügyelőség eljárásában lényegében nullára redukálódik az aktív együttműködés lehetősége. Ugyanígy kevés hozzáadott értékkel szolgálhat a vállalkozás, amelynek munkavállalóját a munkabiztonsági szabályok megsértésekor lényegében tetten éri az ellenőrzésre jogosult hatóság.

Ezzel szemben a több éven át húzódó versenyfelügyeleti vagy büntetőeljárások során a vizsgálati cselekmények széles formái és nagy száma folyamatosan lehetőséget nyújt az aktív együttműködés megvalósítására. Sőt, egyes eljárások speciális szabályai kifejezetten díjazzák is az aktív együttműködést az ügyfelet fenyegető szankciók csökkentésének ígéretével.

A Közbeszerzési Hatóság gyakorlata tekintettel van arra, hogy az aktív együttműködés lehetősége mennyire korlátozott vagy éppen mennyire széles körű az öntisztázás alapjául szolgáló hatóság eljárásában. Erősödő tendenciának tekinthető ugyanakkor, hogy a Közbeszerzési Hatóság az öntisztázás lehetőségét egyre inkább kitolja az érintett hatóság (különösen a versenyhatóság) saját eljárási szabályai szerinti aktív együttműködések irányában. E tendencia hátránya, hogy a versenyhatósági eljárás szerinti aktív együttműködés (engedékenység, egyezség) szükségszerűen összekapcsolódik a jogsértés beismerésével, illetve a tényállás és jogi értékelés vitatásáról való lemondással. Mindazonáltal az öntisztázásnak nem feltétele sem jogsértés elismerése, sem pedig a jogorvoslati jogról való lemondás, sőt útmutatójában a Közbeszerzési Hatóság a GVH jogi álláspontjának vitatását sem tekinti az aktív együttműködés megállapíthatóságát kizáró körülménynek.

Az öntisztázást tehát fogalmilag nem zárja ki az sem, ha a kérelmező Luxemburgig vagy Strasbourgig folytat (akár sikertelen) harcot a hatósági megállapítással szemben. Mindazonáltal jóllehet a Közbeszerzési Hatóság nem várja el a GVH jogi álláspontjával szembeni teljes önfeladást, a versenyjogi jogsértések tekintetében folytatott öntisztázási eljárásokban évek óta csak olyan esetekben állapította meg az aktív együttműködés feltételének fennállását, ha legalább a vizsgálat befejezését követően egyezségi eljárás keretében ismerte be a jogsértést a kérelmező. Még olyan esetekben is döntő körülményként hivatkozott az egyezségre, ahol a kérelmező számos önkéntes adatszolgáltatást és más, az együttműködési hajlandóságot alátámasztó lépésről tudott számot adni.

A közbeszerzési piacokon aktív, ezért az öntisztázással komolyan tervező vállalkozások így azzal a dilemmával szembesülnek, hogy ha a fenyegető versenyfelügyeleti bírság bekövetkezését követően mielőbb helyre kívánják állítani üzleti működésük rendjét, jelentős áldozatot kell hozniuk meglévő pozícióik tekintetében a folyamatban lévő ügyben. Ezzel a körülménnyel pedig érdemes lehet számolni már a versenyfelügyeleti eljárás korai szakaszában is, lehetővé téve a szinergiák teljesebb kihasználását.

Amennyiben viszont a bírói felülvizsgálat lehetőségének nyitva tartása mellett választják az öntisztázás útját, úgy érdemes az eljárás során már jelentős figyelmet fordítani a GVH-val való aktív együttműködés formáira, hogy arra jól dokumentált módon és részleteiben lehessen hivatkozni a Közbeszerzési Hatóság eljárásában.