A közbeszerzésekből jogsértő magatartásukra tekintettel kizárt vállalkozások öntisztázási eljárásban kérhetik a Közbeszerzési Hatóságtól megbízhatóságuk megállapítását, ami lehetővé teszi a közbeszerzéseken való ismételt részvételüket. Az öntisztázás sikeréhez három szempontra vonatkozó intézkedéseiket kell bemutatniuk. E szempontok közül az első a kizárás alapjául szolgáló jogsértéssel okozott kár megtérítésére vonatkozik.
Az öntisztázás első feltétele, hogy a vállalkozás az okozott kárt a károsult által elfogadott mértékben megtérítette, vagy arra meghatározott határidővel kötelezettséget vállalt. A hatósági joggyakorlat emellett elfogadja annak bizonyítását is, hogy nem történt károkozás.
A joggyakorlat általában problémamentesnek tekinthető az olyan esetekben, ahol a károsult és annak számszerűsített kárigénye azonosítható (pl: átszakított gázvezeték javításának költsége), vagy ahol vagyoni kár bekövetkezésére nem került sor (pl: munkabiztonsági szabályok megsértése miatti veszélyeztetés). Ilyen esetekben a megjelölt kárigény igazolt kifizetése, vagy a gyakran saját munkavédelmi szabálysértésével önmagát veszélyeztetető munkavállalónak a kár hiányára vonatkozó nyilatkozata elegendő az öntisztázási feltétel teljesülésének hatósági megállapításához.
Összetettebb problémát jelent ugyanakkor e feltétel teljesítése a versenyjogi jogsértést megállapító hatósági határozatra alapuló kizárások esetében. A nehézség egyik forrása a potenciális károsultak azonosításából, másfelől pedig a versenytörvényben a kartellek vonatkozásában felállított megdönthető kárvélelemből származik.
A potenciális károsultak köre
A kartellmegállapodások esetében a versenytársak közötti árrögzítésből vagy piacfelosztásból származó károkkal érintettek azonosítása rendkívül nehézkes lehet. Ha a kartell közvetlenül a végfogyasztókra irányul (pl: pék kartell, banki előtörlesztési kartell) a károsultak köre nem csak, hogy rendkívül széles lehet, de e jelentős vevői kör kárigényének bizonyítása is igen nehézkes (viszonylag kevesen őrzik meg hónapokra, évekre visszamenően valamennyi kenyérvásárlás nyugtáját). Ráadásul az egyes személyek által egyenként elszenvedett károk relatíve alacsonyak lehetnek, ami a kártérítésért tett erőfeszítési hajlandóságot is korlátozza.
A Közbeszerzési Hatóság ilyen esetben volt, hogy elfogadta az öntisztázást folytató kartell tagok (bankok) felajánlását arra, hogy általános tájékoztatás mellett külön eljárást léptetnek életbe ügyfeleik számára kárigényük érvényesítésére. E felajánlást a hatóság határidővel vállalt kártérítési kötelezettségvállalásként kezelte, jóllehet azt a potenciális károsultak kifejezetten nem fogadták el, azaz a törvényi előírás szerinti egyik feltétel biztosan nem teljesült. E lehetőség ugyanakkor csak szűk körben volt elérhető és a hatóság következetesen elutasította annak alkalmazását olyan esetekben, ahol (akár nagyobb számú), de pontosan azonosítható volt a potenciális károsultak köre.
A hatóság által nagyobb számban vizsgált közbeszerzési kartellek is felvetik a potenciális károsultak azonosításának kérdését. Az ajánlatkérő mellett ugyanis az eljárás fedezeteként felhasznált állami vagy uniós támogatást nyújtó szervezet is potenciális károsultja lehet a beszerzési ár emelkedését eredményező kartellnek. A Közbeszerzési Hatóság erre tekintettel nem csak az ajánlatkérő nyilatkozatára tart igényt, hanem rendszerint megkeresi a finanszírozót, vagy legalábbis a támogatás felügyeletével megbízott szervet nyilatkozattétel céljából. Eleddig a Közbeszerzési Hatóság határt szabott tudakozódásának és nem keresett meg külföldi szerveket, így például az Európai Bizottságot, hogy kárigénye fennállásáról nyilatkoztassa.
A kár fennállása
A Közbeszerzési Hatóság a kár fennállása tekintetében mindig is döntő bizonyítékként vette figyelembe a károsulti nyilatkozatot. Ilyen nyilatkozat hiányában ugyanakkor lehetővé tette annak bizonyítását, hogy a magatartás nem okozott kárt, akár a kár fogalmi kizártságanak bemutatása révén, akár pedig részletes közgazdaságias elemzések figyelembe vételével.
A közgazdaságias érvelést a kartell megállapodások miatti kizárások esetében arra vonatkozóan is elfogadta, hogy a kérelmező megdöntse a versenytörvénynek a kartellek tekintetében (egyébként a polgári jogi pereskedés elősegítése céljából) alkotott kárvélelmi szabályát. Így ha a kérelmező bizonyította, hogy a jogsértéssel érintett tenderekben nem alkalmazott a szokásostól eltérő árat, vagy az ár az igazolt költségek felett nem tartalmazott indokolatlanul magas árrést, a Közbeszerzési Hatóság mind a versenyjogi kárvélelmet, mind a kár tényleges fennállását megdöntöttnek tekintette.
Ezen észszerű és kiszámítható megközelítést felborította ugyanakkor, hogy későbbi eljárásában a hatóság nem csak a potenciális károsult kártérítésre vonatkozó egyértelmű nyilatkozatát tekintette úgy, mint ami eleve cáfol minden a kár hiányára vonatkozó bizonyítást, hanem elegendőnek tartotta azt is, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy a kárvélelem alapján nem zárja ki, hogy igényt fog majd érvényesíteni.
A mégoly bizonytalan „károsulti” nyilatkozat elsőbbsége a számszakilag alátámasztott bizonyítással szemben viszont azt eredményezi, hogy a kérelmező teljes mértékben kiszolgáltatottá válik a potenciális károsultnak, hiszen öntisztázása mindaddig függőben marad, amíg egyezségre nem jut a „károsulttal” és az egyezséget be nem mutatja a Közbeszerzési Hatóságnak.
Proaktív megoldás
A fenti vesztes alkupozíció elkerülését segíti elő és összességében az öntisztázást végző vállalkozás pénzügyi terheit is csökkenti, ha még a versenyfelügyeleti eljárás lezárultát és így a kizáró ok bekövetkeztét megelőzően proaktívan keresi meg a potenciális károsultakat a kárigényükre vonatkozó nyilatkozatok beszerzése céljából. Ez nem csak az alkuhelyzetet javítja azzal, hogy a leendő kérelmezőt még nem szorítja a már beállt kizárás miatti időzavar, hanem lehetővé teszi azt is, hogy a későbbiekben kiszabásra kerülő versenyfelügyeleti bírságból levonassa a kártérítésre kifizetett összegeket.
Szerző:
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
ChatGPT and competition law: Initial thoughts and questions
This blogpost does not aim to fully explore the various legal aspects of AI, but rather wishes to focus on one narrow intersection: namely, the one between generative AI tools and competition law.
Töretlen a befektetői kedv, de fokozott az óvatosság
A minden idők legaktívabb tranzakciós éve után bekövetkező csökkenés hátterében álló közgazdasági tényezőkről a DLA Piper Hungary tranzakciós szakértői készítettek összefoglalót.
iGaming related payment account blocking in Hungary from 1 July 2023? – A perspective of payment service providers
According to the new payment blocking rules, in case the Supervisory Authority of Regulatory Affairs (SARA) have established that an operator provided “prohibited gambling” (i.e. not licensed by the SARA) towards Hungarian players, it shall also issue a decision ordering the restriction of the payment account used for the payment of bets or winnings by the given gambling operator.