Szellemi tulajdon, Adatvédelem | IPT, Data Protection

Digitalizáció az energetikában: Az energiaszektor közvetlen digitalizációja

A digitális átalakulás napjainkban meghatározó szerepet játszik a gazdaság valamennyi ágazatában. Cikksorozatunk második részében azok a sajátos innovatív megoldások kerülnek előtérbe, amelyek a digitalizációnak köszönhetően közvetlenül az energiaszektorban jelennek meg, úgy mint az okoshálózatok és az okosotthonok energiamenedzsment-rendszerei.

Digitalizáció az energetikában: Más szektorból begyűrűző digitalizáció

A digitális átalakulás napjainkban meghatározó szerepet játszik a gazdaság valamennyi ágazatában. Háromrészes cikksorozatunk első részében szakértőnk áttekinti, hogy a digitalizáció hogyan érinti közvetve az energiaszektort, vagyis hogy az elsősorban más területeken, mint például a telekommunikációban vagy a bank- és pénzügyi szektorban megjelenő technológiai újítások miként gyűrűznek be ebbe az ágazatba.

SCHREMS 2.0 – További akadályok a személyes adatok Európai Unión kívülre történő továbbításában?

Kiemelkedő jelentőségű ügy került az Európai Bíróság elé a mai napon, amely erős hatással lehet a globális digitális gazdaságra is. Az ügy a legfrissebb állomása az Egyesült Államok bűnüldözési joga és az európai adatvédelmi szabályozás közötti ütközetnek, amely hivatalosan Max Schrems, osztrák adatvédelmi aktivista és a Facebook között zajlik.

2019. május 28-tól alkalmazandó a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről szóló Rendelet – De mit is jelent ez nekünk?

A Rendelet célja, hogy a GDPR személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelkezését kiegészítve biztosítsa az ilyen nem személyes adatok Unión belüli teljes körű szabad áramlását is, megteremtve ezáltal a közös európai adatteret.

Jelentősen változnak a munkahelyi adatkezelésekre vonatkozó előírások

Az Országgyűlés elfogadta az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A módosítás mintegy 86 ágazati törvény adatvédelmi rendelkezéseit módosítja a tavaly életbe lépett GDPR végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében.

Lejárt a mémek kora? Az új európai szerzői jogi reform és a vitatott rendelkezései

Az Európai Parlament március 26-án annak ellenére fogatta el a szerzői jogi reformot, hogy annak számos ellenzője akadt és főként Nyugat-Európában nagy felzúdulást keltett az internethasználók körében. Még a Wikipédia német nyelvű oldala is elsötétült tiltakozásul, az azt követő napokban pedig tízezrek tüntettek Németország-szerte az új irányelv ellen.

Csodafegyver az adatkezeléshez? Mire elég az adatkezeléshez való hozzájárulás?

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 6. cikke határozza meg azokat a jogalapokat, amelyek alapján jogszerű adatkezelés végezhető. A jogalapok között a jogalkotó elsőként az érintett hozzájárulását jelöli meg, mely alapján az adatkezelő egy vagy több konkrét célból jogszerűen végezhet adatkezelést. Cikkünkben a “29. cikk szerinti Munkacsoport” iránymutatásának legérdekesebb megállapításait gyűjtöttük össze.

Frissült Magyarország adatvédelmi szabályzata

Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én került kihirdetésre, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. törvény) átfogó módosítása, amelyben többek között az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által nyitva hagyott egyes területek kerültek szabályozásra. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.