• A digitális átalakulás napjainkban meghatározó szerepet játszik a gazdaság valamennyi ágazatában. Ez alól az energiaszektor sem kivétel, még akkor sem, ha egyáltalán nem számít éllovasnak, sőt, kifejezetten lassan alkalmazkodik a változásokhoz. Az energiaszektor digitalizációjának elősegítése iránti törekvés kiolvasható mind az Európai Bizottság digitális egységes piaci stratégiájából, mind a “Tiszta Energia Minden Európainak” című – röviden csak „Téli Csomag”-nak nevezett – átfogó energiapiaci szabályozási csomagjából.
• Hasonló stratégiai irányok figyelhetők meg a Kormány Nemzeti Energiastratégiájában is hivatkozott Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervben, ami hangsúlyozza az informatikai és telekommunikációs ipar, valamint az infokommunikációs technológiák meghatározó szerepét a modernkor energiaiparában – többek között – az okos hálózati fejlesztések elterjedésének és az irántuk növekvő igénynek köszönhetően.
• Háromrészes cikksorozatunk első részében a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje áttekinti, hogy a digitalizáció hogyan érinti közvetve az energiaszektort, vagyis hogy az elsősorban más területeken, mint például a telekommunikációban vagy a bank- és pénzügyi szektorban megjelenő technológiai újítások miként gyűrűznek be ebbe az ágazatba. Ezek közül némelyek megjelenésére csak a jövőben számíthatunk, de jó néhánnyal már napjainkban is találkozhatunk. 

Növekedő ügyfélélmény

A villamos energia egyetemes szolgáltatók például már lehetővé teszik, hogy a fogyasztók a villamos energia egyetemes szolgáltatással kapcsolatos ügyeiket internetes online ügyfélszolgálaton vagy akár mobil applikáción keresztül intézzék. A mobiltelefon fényképezőgépe segítségével lefotózható, és az egyetemes szolgáltató alkalmazásán beküldhető a mérőóra aktuális állása. Az okostelefonunkon megtekinthetjük a korábban rögzített mérőállásokat, nyomon követhetjük a villamos energia fogyasztásunk alakulását, lekérhetjük az aktuális egyenlegünket és környezetkímélő, készpénzmentes fizetési módon akár ki is egyenlíthetjük az e-számláinkat. Az elektronikus számla rendezésére szinte az összes egyetemes szolgáltatónál lehetőség van online bankkártyás fizetéssel, csoportos beszedési megbízással, egyedi átutalással a saját netbankunk vagy banki mobilalkalmazásunk segítségével, de bizonyos esetekben akár ATM-en keresztül is történhet a számlafizetés.

Jól látható tehát, hogy a villamos energia egyetemes szolgáltatók már elmozdultak az ügyfélélmény növelésének irányába, de az elkövetkezendő években várhatóan további lépéseket fognak tenni ezen a téren.

Tovább egyszerűsödhet az ügyintézés online szerződéskötéssel vagy a szolgáltatók közötti átszerződéssel. Bevezetésre kerülhet a rugalmas ügyfélszolgálat, online chaten keresztül válhatnak elérhetővé az ügyfélszolgálati munkatársak a nap huszonnégy órájában vagy akár mesterséges intelligencián és tanuló algoritmusokon alapuló csevegőrobotok (ún. chatbotok) siethetnek a fogyasztók segítségére.

Áramár kalkulátor és kiterjesztett valóság

Az egyetemes szolgáltatóktól független felek is előállhatnak a fogyasztói igényeket kielégítő szolgáltatásokkal. Például már most is elérhetők olyan internetes kalkulátorok, ahol az egyes szolgáltatók normál és kedvezményes árait számíthatjuk ki, illetve hasonlíthatjuk össze. Mivel a jövőben a villamos energia árak várhatóan diverzifikáltabbak lesznek, vélhetően az ilyen ár-összehasonlító weboldalak szerepe is növekedni fog.

A kiterjesztett valóság (AR, augmented reality) nem elsősorban a fogyasztók hétköznapjait, hanem a szakemberek munkáját segítheti.

A villanyszerelők például a mobiltelefonjuk kamerájával, illetve speciális AR-szemüvegen keresztül szétnézve láthatják majd a falakban futó vezetékeknek vagy az elektromos berendezések belsejének a valós környezetbe virtuálisan kivetített képét.

Közösségi tőkegyűjtés megújuló projektek megvalósításához

A megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló technológiák terén folyamatosan zajlanak kutatások, amelyek nem csupán a napelemek és szélerőművek tökéletesítését célozzák, hanem például a biomassza-felhasználás és az ahhoz szorosan köthető biogáz-, depónia- és szennyvízgáz-termelés, vagy akár a mélységi geotermális alapú villamosenergia-termelés, illetve az algaalapú energia-előállítási rendszerek fejlesztését is.

Még ha egy kutatási projekt ezekről a területekről el is jut a piaci megvalósításig, az energiaszektor tőkeerős üzleti szereplői – talán azért is, mert a status quo fenntartásában érdekeltek – általában vonakodnak beszállni az ilyen típusú befektetésekbe. Kiemelten fontos ezért, hogy az innovatív, megújuló energiaforrást hasznosító kkv-k, startupok is megjelenhessenek az ágazatban, amiben fontos szerepet kaphat a közösségi tőkegyűjtés is.

Közösségi finanszírozás (crowdfunding)

Az induló vállalkozások tőkegyűjtésének ezen módja jellemzően valamilyen internetes platformon történik, ahol nagyszámú befektető többnyire kisebb összegű forrást bocsát az arra pályázó részére. A konstrukció lényege, hogy bárki válhat befektetővé, aki hajlandó támogatni egy kezdeti fázisban lévő üzleti terv megvalósítását.

Attól függően, hogy a befektetők mire számíthatnak befektetésükért cserébe, megkülönböztethetünk (1.) jutalomalapú; (2.) adományalapú; (3.) kölcsönalapú; valamint (4.) sajáttőke-alapú közösségi finanszírozást.

1. Az első típus esetében a magánszemély befektetők a juttatásukért cserébe azt várják, hogy a kezdő vállalkozás egyfajta jutalomként adjon nekik az első termékből, vagy tegye lehetővé, hogy elsőként vegyék igénybe a tervezett szolgáltatást az indulást követően.
2. Az adományalapú finanszírozásnál az egyének igazából nem várnak cserébe semmit. Ilyen esetben úgy nyújtanak pénzbeli támogatást egy kezdeményezésnek, hogy ellenértéket vagy hasznot nem remélnek viszonzásul.
3. Ezzel ellentétben a kölcsönalapú közösségi finanszírozási típusnál a magánszemély befektetők a rendelkezésre bocsátott pénzeszközeiket szeretnék később kamattal növelve visszakapni. Itt tehát egy egyszerű kölcsönügyletről beszélhetünk.
4. A sajáttőke-alapú finanszírozás esetében pedig a befektetők tulajdoni részesedést szeretnének szerezni az induló vállalkozásban azért, hogy később részesedhessenek annak nyereségéből, vagy hogy az idővel megnövekedett értékű részesedés eladásával hasznot realizálhassanak.

Az energiaszektorban induló startupok előállhatnak olyan innovációval, ami az energiatermelést hatékonyabb, környezetkímélőbb módon teszi lehetővé. Ebben az esetben könnyen elképzelhető, hogy a környezetvédelmet szívükön viselő magánszemélyek tömegével vennének részt egy ilyen üzleti vállalkozásnak akár az adományalapú közösségi finanszírozásában is. Természetesen semmi sem zárja ki, hogy az illető startup bármely más típusú finanszírozási formában, vagy egyszerre több formában, valamilyen hibrid modellben próbáljon meg tőkét gyűjteni.

ICO, ITO, STO

A közösségi finanszírozásnak, tőkegyűjtésnek valamivel bonyolultabb formája az ICO (Initial Coin Offering) vagy ITO (Initial Token Offering), amely elnevezések az IPO-val (Initial Public Offering, elsődleges részvénykibocsátás, tőzsdei bevezetés) való hasonlóságra utalnak. Az ICO esetében azonban – ellentétben az IPO-val – nem valamely állam által szigorúan felügyelt tőzsdére történő belépésről van szó, ahol akkreditált kereskedők vásárolhatnak a tőzsdére újonnan belépő cég részvényeiből, hanem egy startup saját kriptovalutájának vagy tokenjének kibocsátásáról.

A kriptovilágban megkülönböztethetünk ún. utility (azaz használati) és security (értékpapír) tokeneket. A utility token az adott startup jövőbeni termékének vagy szolgáltatásának használatát biztosítja a befektetők részére. Az STO (Security Token Offering) során megvásárolható security tokennel pedig lényegében tokenizált részesedést lehet szerezni a tőkét gyűjtő vállalkozásban.

Elképzelhető, hogy egy megújuló energiatermelő projekten alapuló startup magát a termékét, vagyis a megújuló forrásból származó villamosenergiát tokenizálja, de az is, hogy társasági részesedést megtestesítő security tokent bocsát ki, így a környezetvédelem mellett lándzsát törő befektetők ilyen tokenek útján juthatnak zöld energiához vagy környezetbarát befektetéshez.

Az ICO-k azonban rendkívül nagy kockázatokat is hordozhatnak magukban, amelyekre a cikksorozatunk harmadik részében térünk még vissza.

Szerző: Rostás Péter