Korábbi elemzésünkben áttekintettük a NATO GDP-arányos, 1,5%-os védelmi-infrastruktúra célkitűzését és annak a magyarországi infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozó potenciális hatásait. Jelen cikk a lehetséges vállalások szintjéről azok érdemi megvalósítására helyezi a figyelmet: azt vizsgálja, hogy az EU-n belüli NATO-szövetségesek a gyakorlatban miként valósítottak meg kettős felhasználású (polgári és katonai) infrastruktúra fejlesztéseket, és Magyarország milyen – reálisan átültethető – megoldásokból meríthet tudást és tapasztalatot.
Az alábbi példák kizárólag nyilvánosan hozzáférhető uniós projekt-dokumentációra és megvalósítási adatokra támaszkodnak, elsősorban uniós támogatással megvalósított közlekedési infrastruktúra fejlesztéseket vizsgálva.[1]
NATO szövetséges EU tagállamok megvalósítási modelljei
Az elmúlt években több uniós tagállam olyan polgári felhasználási célú infrastruktúra-beruházásokat valósított meg, amelyeket kifejezetten “dual-use” alapon terveztek, azaz egyszerre kell megfelelniük a civil közlekedési igényeknek és a katonai mobilitási követelményeknek. A gyakorlatban több, Magyarország szempontjából is adaptálható megvalósítási modell rajzolódik ki.
1. Megerősített közlekedési folyosók (utak, hidak, felüljárók)
Európa-szerte a közlekedési folyosók megerősítése tipikusan a szerkezeti szűk keresztmetszetek célzott felszámolásával valósul meg – mindenekelőtt hidak és viaduktok megerősítésével –, annak érdekében, hogy a kiemelt TEN-T tengelyek alkalmasak legyenek a nagy tömegű civil áruszállítás, illetve a nagy teherbírású katonai konvojok mozgatására is.[2]
E fejlesztések jellemzően hidak és viaduktok teherbírásának emelését célozzák a kiemelt TEN-T tengelyeken. Híd- és viaduktmegerősítési programok zajlanak Lengyelországban (A2 autópálya), Olaszországban (A2 Friddizza viadukt, A7 Binasco viadukt), Szlovéniában (A1 autópálya, SIRIUS program), Finnországban (29-es főút hídja Torniónál), Svédországban (E22 Helge-híd) és Romániában (Prut folyó Ungheni-híd). Teljes közlekedési folyosók kettős felhasználású fejlesztése szintén bevált modell: Litvánia a Via Baltica A5 folyosót katonai felvonulási útvonalként is kezeli, Belgium az N49-et E34 autópályává alakítja, Csehország a D35-öt, Szlovákia pedig a Via Carpatia útvonalat tervezi kettős felhasználásra is alkalmassá tenni. Lengyelország városi környezetben és új gyorsforgalmi utakon is érvényesíti a katonai terhelési követelményeket, Finnországban pedig a Kelttu csomópontnál szükségrepülőtéri funkciókat is integráltak a polgári közlekedési fejlesztési célú infrastruktúra projekt elemeibe.
2. Stratégiai csomópontok (vasúti gócpontok, terminálok, repülőterek, határátkelők)
A közlekedési folyosók mellett számos, kettős felhasználású beruházás olyan közlekedési csomópontokra irányul, ahol viszonylag jól kalibrálható paraméterek, előfeltételek – például a vonathossz, a szerelvény profilja, vagy a légiforgalmi kapacitás – döntik el, hogy katonai műveletek megvalósíthatók-e a műszakilag egyébként korszerű infrastruktúra ellenére.
A vasúti fejlesztések egyik visszatérő eleme például a hálózatok szisztematikus hozzáigazítása 740–750 méter hosszú szerelvények igényeihez. Németország az Északi-tenger-Balti-tenger tengelyén hidak, kitérők és rendezőpályaudvari elemek módosításával teremti meg ennek feltételeit; Belgium és Hollandia az északi-tengeri átkelőhelyek közelében erősítette meg az állomásoztatási kapacitást; Olaszország pedig több vasútállomáson növelte a vágányhosszt a kettős felhasználás feltételeinek megteremtéséhez. A rakodási és intermodális képesség fejlesztésében Litvánia (kaunasi Palemonas rakodólétesítmény), Lettország (Rail Baltica, Salaspils terminál), Finnország (Oritkari csomópont) és Észtország (EstMilMob csomag) fejlesztései emelendők ki.
A repülőtéri beruházások következetesen a légiforgalmi területi infrastruktúrára – forgalmi előterek, gurulóutak, üzemanyagtöltő-rendszerek – fókuszálnak, nem pedig az utasterminálok fejlesztésére. Ilyen fejlesztések zajlanak Lengyelországban (Rzeszów-Jasionka, Wrocław, Katowice), Litvániában (Kaunas), Észtországban (Tallinn) és Horvátországban (Franjo Tuđman repülőtér). A vasúti határátkelők fejlesztései önállóan is jelentős kettős felhasználású projekttípussá váltak: a magyar-szlovák-ukrán csomópontokon (Záhony, Čierna nad Tisou, Eperjeske), valamint a román-ukrán és lengyel-ukrán átkelőknél a kapacitás növelésére, az átengedési idők csökkentésére és a polgári, valamint katonai logisztikatámogatására irányulnak a fejlesztések.
3. Ellenálló képesség és innováció
Számos projekt rendszerszintű fejlesztésekkel és alternatív szállítási módokkal erősíti az ellenálló képességet. Portugáliában például a WAM-alapú légtér-ellenőrzés modernizációja egyszerre javítja a polgári repülésbiztonság és a katonai légi irányítás feltételeit; Dánia a koppenhágai repülőtér környezetében vasúti kapacitásbővítésekkel szüntette meg a túlméretes katonai eszközök mozgatási korlátait; Franciaország a Moselle-csatorna korszerűsítésével tartalék belvízi logisztikai útvonalat tesz elérhetővé; Spanyolország pedig a vasúti és autópálya szakaszok összehangolásával támogatja a rendkívüli szállítási feladatokra való képességek kialakítását.
A nemzetközi gyakorlatok magyarországi alkalmazása
Az európai kettős-felhasználású infrastruktúra fejlesztési “jó gyakorlat” egyértelműen azt támasztja alá, hogy a hatékony harcászati logisztika és mobilitás nem szükségszerűen nagyszabású, kizárólag védelmi célú beruházásokra épül, hanem modulárisan megtervezett, műszakilag pontosan specifikált infrastruktúrafejlesztések összességéből áll, amelyek a mindennapi közlekedési infrastruktúra tervezésébe és üzemeltetésbe integrálva valósulnak meg.
Magyarországon ennek a megközelítésnek vannak már megvalósult formái: ilyen a Nyugat-Magyarországon található TEN-T vasútállomások adaptációja, a Zalaszentiván-nyugati háromszög vágánykapcsolat kialakítása, valamint a vasúti Szolidaritási Pályákhoz kapcsolódó határátkelő-fejlesztések. A szakpolitikai következtetés egyértelmű: amennyiben a közlekedési folyosók logikáját és megközelítését – hidak, állomások, pályaudvarok, repülőtéri létesítmények szintjén – következetesen alkalmazzuk, az megbízható utat jelent a NATO-célok tartós teljesítése irányába. Az eddigiekben vizsgált és a magyar gyakorlatba is átültethető kettős felhasználású infrastruktúra modellek lehetnek – a teljesség igénye nélkül – a hídhálózat célzott fejlesztései a közlekedési folyosók teherbírásának biztosítása érdekében; a vasúti hálózat modernizálása, ahol a vonatszerelvényhossz-kapacitás és az üzembiztonság növelése jellemzően nagyobb hatást gyakorol a katonai mobilitásra, mint önmagukban a sebességnövelés; a határátkelőknél meglévő logisztikai kapacitás bővítése, amely a gyors katonai átcsoportosítás egyik alapfeltétele; végül, de nem utolsó sorban pedig a légiforgalmi területi infrastruktúra – forgalmi előterek, gurulóutak, üzemanyagtöltő-rendszerek – fejlesztése.
A bemutatott példák alapján megállapítható, hogy a kettős felhasználású infrastruktúra következetesen tervezett, műszakilag jól specifikált fejlesztések útján, a polgári felhasználású közlekedési rendszerekbe integrálva épül(t) ki. Magyarországnak nem szükséges új modellt kidolgoznia, hiszen az már rendelkezésre áll: a NATO szövetséges EU tagállamokban már bizonyított megoldások megfelelő adaptálásával – a stratégiai jelentőségő és nagy hatású közlekedési folyosókra összpontosítva, a műszaki előírásokat és elvárásokat már a tervezés korai szakaszában összehangolva, valamint a harcászati és védelmi követelményeket a beruházási-tervezési folyamatba ágyazva – a NATO szövetségesi vállalások tartós kettős felhasználású infrastruktúrává alakíthatók, amely egyszerre erősíti az adott tagállam nemzeti védelmi és ellenállóképességét, támogatja a gazdasági növekedést, és minden tekintetben illeszkedik az Európai Unió és a NATO-keretrendszereihez.
Szerzők: Györfi-Tóth Péter, Romsics Viktor, Hajtó Balázs
Györfi-Tóth Péter
Projekt és Restrukturálási csoportvezető,
ESG szakterületvezető
Györfi-Tóth Péter
Romsics Viktor*
Counsel
Infrastruktúra, Építőipar és Közlekedés szektor vezetője
Romsics Viktor
Hajtó Balázs
Projektfejlesztési és Restrukturálási csoport
Hajtó Balázs
Olvassa el cikksorozatunk első részét!
5% for Defence, 1.5% for Infrastructure: Hungary’s opportunities in light of NATO’s new goals
In accordance with the new government’s program, Hungary is committed to fulfilling NATO’s 5% spending requirement by 2035.
5% védelemre, 1,5% infrastruktúrára – Magyarország lehetőségei a NATO új célkitűzései tükrében
Az új kormány programjával összhangban Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy 2035-ig teljesíti a NATO által előírt, a GDP 5%-át elérő védelmi kiadási követelményt.
Hivatkozások
[1] A cikk az Európai Bizottság CINEA nyilvános adatbázisában elérhető, kettős felhasználású közlekedési beruházásokra vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető projektinformációk független áttekintésén alapul. Az összefoglaló szisztematikus, de nem teljeskörű, a példák körén kívül további releváns kezdeményezések is létezhetnek. (https://cinea.ec.europa.eu/news-events/news/cinea-launches-new-public-dashboard-covering-all-its-projects-and-programmes-2023-01-30_en)
[2] A TEN‑T (Trans-European Transport Network) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1679 rendelete által meghatározott, stratégiai jelentőségű közlekedési infrastruktúra‑hálózat, amely a tagállamok közötti hatékony, interoperábilis és fenntartható személy‑ és áruszállítás biztosítására szolgál.