• 2021. január 1-jétől az egységes európai uniós szabályozáson alapulva módosult a légiközlekedésről szóló törvény.
• A magyarországi szabályozást korábban sem lehetett éppen könnyen áttekinthetőnek, vagy felhasználóbarátnak nevezni, a drónpilótáknak azonban ezentúl is egy többrétű és meglehetősen bonyolult szabályrendszerrel kell megbarátkozniuk.
• Az alábbiakban a DLA Piper Hungary szakértője a drónröptetés jelenleg érvényes szabályozását mutatja be.

A szabályozás szerkezete

Az egyszerűség kedvéért többen is csak úgy utaltak az újonnan hatályba lépő rendelkezésekre, mint az új dróntörvényre, azonban ilyen egységes jogszabályról sajnos nem beszélhetünk. Az eddig is többszintű szabályozás semmit sem egyszerűsödött, sőt, a vonatkozó EU-s rendeletekkel csak tovább bonyolódott.

Az egységes uniós szabályozás

2020. december 31-től alkalmazandóvá vált a Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete, ami a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendeletével együtt az EU-ban egységesen használandó fogalomrendszert vezet be a drónszabályozás körében.

A fogalmak közül a legfontosabb a pilóta nélküli légi jármű (rövidítve UA az angol unmanned aircraft szavak után), ami tulajdonképpen jelenthet minden olyan légi járművet, amelyet távirányítással működtetnek, ezért a drónok egyértelműen ide tartoznak. A pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés együttesen alkotja a pilóta nélküli légi jármű-rendszert (rövidítve UAS az angol unmanned aircraft system szavak után).

A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete előírja, hogy a távpilóták alsó korhatára 16 év lehet és online tanfolyamot követő elméleti vizsgát is kell tenniük, ami 5 évig lesz érvényes. A vizsgának 40 feleletválasztós kérdésből kell állnia érintve olyan témaköröket, mint például a repülésbiztonság, a légtérkorlátozások, a légi közlekedés szabályozása, az általános UAS-ismeretek, a magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem.

Szintén a fenti rendelet szabályozza az UAS-műveletek kategóriát, amelyek közül a nyílt (vagyis az engedélyhez vagy tanúsításhoz nem kötött) kategóriába többek között azzal a feltétellel tartozhat a drón-művelet, ha a távpilóta nem repül embertömeg felett vagy 120 méternél magasabbra és a pilóta nélküli légi jármű mindig látótávolságon belül marad. Embertömegnek az olyan összejövetel minősül, ahol a résztvevők sűrű elhelyezkedése miatt az egyének korlátozottak a mozgásukban.

A Magyarországon alkalmazandó kiegészítő szabályok

A magyar drónszabályozás legfontosabb jogszabálya továbbra is a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény marad, amit a fenti uniós rendeletekkel együtt kell alkalmazni. Ennek a 2021. január 1-jével hatályos módosítása szerint a légtér igénybevételéhez már csak lakott terület felett történő UAS-művelethez kell eseti légteret igényelni. Tulajdonképpen ez a rendelkezés nevezhető az egyetlen könnyítésnek a korábbi szabályozáshoz képest. A többi módosítás csak további korlátozásokat és kötelezettségeket ró a távpilótákra.

A törvény például már előírja, hogy az UAS üzembentartói regisztrálják magukat és a pilóta nélküli légijármű-rendszereiket a légiközlekedési hatóság nyilvántartásába, továbbá az UAS-művelethez kötelező lesz egy külön kormányrendeletben meghatározott, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás használata. Drónt tehát nem lehet reptetni a mobil applikáció nélkül még akkor sem, ha az esetleg a drónpilóta hibáján kívül nem működne.

Az új módosítás már lehetővé teszi azt is, hogy az arra jogosult szervezetek nemzetbiztonsági, közbiztonsági vagy repülésbiztonsági okokból a pilóta nélküli légi járművet detektálják, feltartóztassák, elektronikai úton zavarják vagy akár földre is kényszerítsék.

Kevés engedmény és korlátozás alóli kivétel

A magyar drónszabályozás sajnos szűkmarkúan bánik az engedményekkel és a korlátozás alóli kivételekkel. A saját lakóingatlan felett alacsony magasságban történő UAS-művelethez például ugyanúgy eseti légteret kell igényelni, mint bármely más lakott terület feletti repüléshez. Mivel minimális magassági engedmény sincs, előzetesen igényelt eseti légtér és a fent említett mobilapplikáció használata nélkül a családi ház hátsó udvarán még másfél méteres magasságig sem próbálható ki egy drón. Ugyanígy a háztulajdonos a saját hibás kéményét sem „drónozhatja körbe” mielőtt felmászna a háztetőre megjavítani azt, annak ellenére, hogy ezek az UAS-műveletek nyilvánvalóan semmilyen veszélyt nem jelentenek a légiközlekedésre nézve.

Bár a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelete a pilóta nélküli légijármű-rendszereknek öt osztályát is megkülönbözteti, a magyar szabályozás nem ezekhez igazodóan alakítja ki az engedélyezés szintjeit. A magyar légiközlekedésről szóló törvény lényegében csak játék és nem játék pilóta nélküli légi járművet ismer. Értelemszerűen a játék légijárművek gyakorlatilag szabadon használhatók, viszont minden, ami már nem tartozik ebbe a körbe, vagyis

• eléri vagy meghaladja a 120 gramm maximális felszálló tömeget;
• adatrögzítő eszközzel (kamerával) van felszerelve és
• a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra képes eltávolodni,

azokra már mind egységes követelmények vonatkoznak, holott bőven lehetett volna még további kategóriákat kialakítani, amelyekre fokozatosan szigorodó engedélyezési kötelezettség vonatkozhatott volna.

A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete lehetővé teszi továbbá a tagállamok számára, hogy a távpilóták alsó korhatárát nyílt kategóriába tartozó UAS-műveletek esetében 16-ról akár 12 évre, speciális UAS-műveleteknél pedig 14 évre csökkentsék. A magyar jogalkotó ezzel a lehetőséggel sajnos nem élt annak ellenére, hogy a magyar jogrendszer egészét figyelembe véve – különös tekintettel a korlátozott cselekvőképesség és a büntethetőség általános szabályaira is – indokolt lett volna a távpilótákra vonatkozó alsó korhatárt 14 évben megállapítani.

Ennek hiányában ma Magyarországon egy 14. életévét betöltött kiskorú már közlekedhet ugyan robogóval akár a főváros legforgalmasabb utcáin is, de a drónját a kert végében még nem kapcsolhatja be.

A fenti rendelet lehetővé teszi továbbá azt is, hogy a tagállamok a légijármű-modellező klubokra vagy egyesületekre vonatkozóan bizonyos esetekben kedvezőbb szabályozást állapítsanak meg, az új módosítások azonban ilyen rendelkezéseket sem tartalmaznak.

A drón mint a bűnelkövetés eszköze

A légiközlekedésről szóló törvény rendelkezéseit módosító jogszabály a szabálysértési törvényt és a Büntető Törvénykönyvet is kiegészítette.

2021. január 1-jétől a magánlaksértés szabálysértési alakzatát követi el az, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít. Ezzel szemben bűncselekményt valósít meg és elzárással büntetendő, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti.  Ha viszont az ilyen megfigyelés során készített felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, azzal még súlyosabb bűncselekményt valósítanak meg, ami már egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Mind a szabálysértési, mind a büntetőeljárás csak a sértett magánindítványára indítható meg, tehát a sértettnek kifejezetten kívánnia kell a jogsértővel szembeni fellépést. Ennek hiányában a hatóságok nem járhatnak el

Szerző: Rostás Péter