• Az Európai Parlament új, a fogyasztók védelmét célzó irányelvet fogadott el 2019 őszén.
• A módosításba bekerült új rendelkezés kimondja, hogy árengedmény esetén a termék eredeti árának – melyből a fogyasztó kapja a kedvezményt – az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb árának kell lennie.
• Ugyan az irányelvnek még nincs közvetlen hatálya, a vállalkozásoknak minél hamarabb el kell kezdeniük az előzetes megfelelési intézkedéseket – vélik a DLA Piper Hungary szakértői.

Az Európai Bizottság a tavalyi év során elindított egy folyamatot a fogyasztóvédelem területén, melynek a „New Deal for Consumer” nevet adták, és az EU fogyasztóvédelmi szabályainak a modernizálását, valamint a szabályok hatékony kikényszeríthetőségét tűzték ki célul, különös tekintettel az online értékesítésekre.

E szabályozási csomag keretében került elfogadásra az Európai Parlament által 2019. október 10-én, majd az Európai Unió Tanácsa által 2019. november 8-án egy irányelv („Directive on better enforcement and modernisation of EU consumer protection”), mely módosította a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló 1998-as irányelvet is (az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve).

A módosítással bekerült egy új rendelkezés, mely kimondja, hogy árengedmény esetén az eredeti, kiindulási árnak – melyből a fogyasztó kapja a kedvezményt – az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb árának kell lennie. Abban az esetben, ha a termék rövidebb ideje van a piacon, mint 30 nap, a tagállamok hozhatnak olyan rendelkezést, mely alapján rövidebb időszak az irányadó.

Fontos kiemelni, hogy ezek csak a fogyasztók felé értékesített termékekre vonatkoznak, vagyis a szolgáltatásokra nem.

A magyar jogszabályok és a Gazdasági Versenyhivatal joggyakorlata szerint eddig is komoly büntetésekre számíthatott a vállalkozás, ha azt kommunikálta a fogyasztó felé, hogy kedvezményesen vásárolhatja meg a terméket, miközben valójában nem valósult meg az ígért árkedvezmény, azonban jelenleg nincs konkrét szabály arra vonatkozóan, hogy mit kell kiindulási árnak tekinteni.

A kereskedelmi gyakorlat szerint, a vállalkozások maguk határoznak meg egy időszakot annak függvényében, hogy az akciós újságjaik, promóciós kereskedelmi gyakorlatuk általában milyen időszakot ölelnek fel.

Ebből kifolyólag a cégek általában az adott akciós időszakot közvetlenül megelőző 2, 3 vagy 4 hetes időszakokban alkalmazott eladási árat veszik figyelembe viszonyítási alapként a százalékos kedvezmény meghatározása során, feltéve, hogy az jellemző árnak tekinthető az adott időszakban, vagyis nem csak kivételesen, átmeneti jelleggel érvényesült.

Ez a gyakorlat azonban nem fog megfelelni az új szabályozásnak, hisz az egyértelműen kimondja, hogy a legalacsonyabb árpontot kell figyelembe venni, ráadásul az időszakot is meghatározza 30 napban.

Miután ez az irányelv átültetésre kerül a magyar jogrendszerbe, súlyos büntetésekre számíthatnak azok a vállalkozások, akik ugyan valós, a kedvezményt megelőző árhoz viszonyítják az akciós árat, azonban az akciós ár bevezetését megelőző 30 napban volt olyan időszak, amikor az adott terméknek alacsonyabb volt az ára. Nem számít, ha csak pár óráig volt olyan alacsony az ár, amennyiben az volt a legalacsonyabb, abból kell számítani a ténylegesen fogyasztóknak nyújtott kedvezmény mértékét.

A promóciós, illetve különleges szezonális akciók utáni időszakban könnyen előfordulhat, hogy a promóciós időszak után újra magasabb áron kínálja a vállalkozás a terméket, majd pár hét múlva ismét árkedvezményt ad rá, azonban nem a promóciós árhoz viszonyítják az akciós árat. Amennyiben nem telt el 30 nap a kettő között, jogsértő lesz ez a cselekmény, hisz a meghirdetettnél kisebb mértékű árkedvezmény valósul meg a 30 napban fellelhető legalacsonyabb árponthoz képest.

Mivel irányelvben történt a szabályozás, aminek nincs közvetlen hatálya, a rendelkezések átültetése a magyar jogrendszerbe még szükséges, vagyis ez alapján egyelőre még nem lehet jogsértést megállapítani, azonban

a vállalkozásoknak már most el kell kezdeni az előzetes megfelelési intézkedéseket, hisz miután megtörtént az átültetés, minden termékértékesítő – elsődleges és másodlagos forgalmazó kiskereskedő – köteles lesz ennek megfelelően eljárni.

 

Szerzők: Sükösd Péter és Kiss Nóra