A múlt hét végén megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium és az SZTFH által jegyzett javaslat a 2023. évi CVIII. törvény, azaz az ESG törvény újabb módosításáról. A Minisztérium közleménye szerint a javaslat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére született, annak érdekében, hogy az uniós jelentéstétellel egyébként is terhelt vállalkozások mentesüljenek a magyar adminisztrációs többletfeladatok alól. A javasolt módosítások főként az ESG törvény személyi és időbeli hatályát, valamint az ESG tanúsítókra és ESG tanúsításra vonatkozó szabályokat érinti.
Módosítások a személyi hatályban – kit kötelez az ESG törvény
Az ESG törvény eredeti szövege a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettség alkalmazását mindkét nagyvállalati kategóriában az előző üzleti év adatai (mérlegfőösszeg, árbevétel, alkalmazottak létszáma) alapján, bizonyos határértékek elérése esetén rendelte el. Továbbá meghatározta, hogy az első kategóriába eső nagyvállalkozásokat 2024. üzleti évtől, a második kategóriába tartozó nagyvállalkozásokat 2025. üzleti évtől terhelik a törvényi kötelezettségek.
A tavalyi év végi módosítással az első nagyvállalati kategóriába tartozó nagyvállalkozások esetén a vizsgált időszak megváltozott: a megelőző üzleti év helyett a megelőző két üzleti év adatainak kell elérnie a meghatározott határértékeket.
A jelenlegi javaslat a második nagyvállalati kategóriában, azaz a 2025. üzleti évtől kötelezett nagyvállalatok esetén is előírná a két üzleti év figyelembevételét, valamint az alkalmazandó mutató- és határértékeket is módosítaná. A korábbi határértékek – 10 milliárd forint mérlegfőösszeg, 20 milliárd forint árbevétel, 250 fő foglalkoztatott – helyett a mindenkor a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter által meghatározott mutató- és határértékeket kellene vizsgálni annak megállapítása során, hogy az ESG törvény szerinti kötelezettségek alkalmazandóak-e egy adott vállalkozásra.
A fentiek mellett lényeges változást jelentene, hogy a korábbiakkal ellentétben a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások a módosítás elfogadása esetén – közvetlen kötelezettként – kikerülnének a törvény hatálya alól, őket az ESG törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségek a továbbiakban csak, mint a közvetlen kötelezett nagyvállalkozások szállítóit terhelhetnék.
Változások a törvényi kötelezettségek időbeli hatályában
- január 1-től kötelezett nagyvállalkozásokra vonatkozó szabályok
A jelenlegi szöveg szerint a nagyvállalkozások a fenntarthatósági célú átvilágításra vonatkozó kötelezettségeiket először a 2025. üzleti évben alkalmazzák, és a 2025. évre vonatkozó ESG beszámolójukat 2026-ban készítik el.
A fenti rendelkezés a javaslat szerint teljes egészében törlésre kerülne. Ennek megfelelően a módosítást követően a kötelezettségek az adott nagyvállalkozást attól az időponttól terhelik, amikor az egymást követő második évben elérik a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter által előírt határértékeket.
Érdemes figyelni arra, hogy a javaslat nem egyértelműen a kötelezettségek teljesítésének hatályát módosítja, így a javaslat nem minden nagyvállalkozásra jelenti tehát egyértelműen a kötelezettségek hatálybalépésének elhalasztását. Ezért is fontos, hogy a nagyvállalkozások a módosító javaslat elfogadása esetén se dőljenek azonnal hátra, hanem az ESG törvény alkalmazhatóságára vonatkozó vizsgálatot végezzék, végeztessék el ismét – emelte ki Dránovits Dóra.
Mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó szabályok
A javaslat alapján az ESG törvény hatálya 2027. június 30-ig még annyira sem terjedne ki a kkv-ra és mikrovállalkozásra, hogy a törvény által kötelezettek bármilyen ESG adatot kérhetnének tőlük. Eddig az időpontig tehát a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő beszállítóktól semmilyen ESG adatszolgáltatás nem kérhető. Ennek megfelelően a beszállítók átvilágítására vonatkozó kötelezettségeinek a továbbra is kötelezett nagyvállalkozások csak olyan beszállítóik tekintetében tudnak eleget tenni, akik maguk is nagyvállalkozásnak minősülnek. Ezzel gyakorlatilag a törvény eredeti céljának megfelelő fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeiknek csak a 2028. üzleti év tekintetében tudnak majd eleget tenni.
A mikro-, kis- és középvállalkozás szállító szintén nem köteles szállítói kérdőívet kitölteni (és a megrendelője nem jogosult ilyen kérdőív kitöltésére kérni), ha rendelkezik állami ESG minősítéssel. Fontos tehát, hogy kizárólag a Kormányrendeletben kijelölt állami ESG minősítő által kiállított minősítések felelnek meg ennek a célnak, az – akár hazai, akár külföldi – ESG minősítők által kiállítottak nem.
Szállítókkal szemben alkalmazandó intézkedések
Az ESG törvény előírja azokat az eszközöket, amiket a vállalkozás alkalmazhat vagy alkalmazni köteles abban az esetben, ha a közvetlen szállítójánál vállalati felelősségvállalással kapcsolatos vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértését tapasztalja. A törvény alapján a vállalkozás jelenleg – többek között – köteles bizonyos feltételek fennállása esetén szállítójával az üzleti kapcsolatot 3 hónapra felfüggeszteni vagy súlyosabb esetben megszüntetni.
A fentieket a javaslat úgy módosítaná, hogy a vállalkozás az üzleti kapcsolat felfüggesztésére 30 napra lenne köteles, valamint kikerülne a kötelező intézkedések közül az üzleti kapcsolat megszüntetése. Ezek a változások természetesen nem zárják ki, hogy a vállalkozás szállítóival szemben ennél szigorúbb intézkedéseket alkalmazzon.
ESG beszámolóra vonatkozó szabályok
A javaslat alapján több kötelezettség, illetve azok hatálybalépési időpontja módosulna. Megszűnne az előaudit intézménye, és az érintett vállalkozások a 2027. évről lennének kötelesek az ESG beszámolót az SZTFH részére benyújtani, illetve honlapjukon közzétenni. Szintén eltolódna a társadalmi felelősségvállalási stratégia első közzétételének időpontja.
ESG tanúsítók akkreditálására vonatkozó új szabályok
A módosító javaslat alapján az ESG tanúsítókat továbbra is az SZTFH tartaná nyilván, akkreditációjukat azonban a továbbiakban nem az SZTFH, hanem a nemzeti akkreditációs törvény szerint kijelölt személy végzi. Az akkreditációs követelmények meghatározása továbbra is a Kormány hatáskörébe tartozik.
Szerző: Dránovits Dóra
Dránovits Dóra*
az ESG szakterület szakmai koordinátora,
Projektfejlesztési és Restrukturálási csoport
Dránovits Dóra
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
További tartalmaink ESG témában
Omnibusz – Részletesen a Bizottság jelentéstételi javaslatcsomagjáról
Az Európai Bizottság 2025. február 26-án mutatta be átfogó javaslatát a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD), a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) és az uniós taxonómiai rendelet módosítására.
Omnibusz javaslat: szükséges egyszerűsítés vagy visszalépés a fenntarthatósági törekvésekben?!
Hivatalosan is elérhetővé vált a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítését célzó ún. Omnibusz javaslat, amellyel az Európai Bizottság célja az európai versenyképesség javítása.
Ezért ne dobja ki a termékeit – Új ESG szabályok a termékek javítása kapcsán – 6. rész
Horváth Fanny és Reisz Réka összefoglalják a 2026-tól az Európai Unióban bevezetésre kerülő új irányelvekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.