2024. július 18-án hatályba lépett az Ecodesign Keretrendelet[1] az Európai Unióban, ami a korábbi irányelvet fokozatosan felváltva teszi lehetővé az uniós piacra kerülő termékek tervezésénél kötelezően figyelembe veendő környezetvédelmi szempontok előírását és ezzel a forgalomba kerülő termékek fenntarthatóságának növelését.
A Keretrendelet egy, az Európai Unió 2020-as körforgásos gazdaság cselekvési tervében központi szerepet játszó intézkedéscsomag része, felismerve azt, hogy az EU-ban történő fogyasztás nagyban hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz és a környezetszennyezéshez.
Az Ecodesign Keretrendelet célja, hogy lényegesen javítsa az uniós piacon forgalmazott termékek körforgásos jellegét, energiahatékonyságát és más fenntarthatósági tulajdonságait.
Milyen termékeknek kell megfelelnie az Ecodesign Keretrendeletnek?
A Keretrendelet – az alábbi kivételekkel – minden, az Európai Unió területén forgalomba hozott vagy használatba vett fizikai árura alkalmazandó.
Így a háztartási kisgépeken keresztül, a ruházati cikkeken át a mobiltelefonokig a termékek rendkívül széles palettájára vonatkozhatnak a Keretrendelet által előírt követelmények.
Nem terjed ki a Keretrendelet hatálya az élelmiszerekre, gyógyszerekre, ágazatspecifikus előírásokkal érintett járművekre, valamint más, az általános fogyasztói kosárba jellemzően nem tartozó termékekre.
A Keretrendelet a termékekre azok teljes életciklusában (a nyersanyag előállításától vagy beszerzésétől addig, ameddig a termék hulladékanyaga visszakerül a természetbe vagy belép egy másik termék életciklusába) vonatkozik, azaz az alkatrészeknek és köztes termékeknek is meg kell felelniük a Keretrendelet által előírt és más fenntarthatósági követelményeknek.
Így a gazdasági szereplők széles köre lehet érintett a kötelezettségek kapcsán, beleértve a gyártókat, importőröket, forgalmazókat, továbbá meghatározott esetekben a kereskedők (így az online piacteret üzemeltető szolgáltatók) és logisztikai szolgáltatók is.
Milyen kötelezettségeket ír elő az Ecodesign Keretrendelet?
Környezettudatos tervezési követelmények
Az Keretrendelet alapján az Európai Unióban csak akkor lehet terméket forgalomba hozni vagy használatba venni, ha megfelel a környezettudatos tervezési követelményeknek, amik lehetnek teljesítőképességi (külön meghatározott teljesítőképességi szint elérése) és tájékoztatási (a termékhez meghatározott információk mellékelése) követelmények. A környezettudatos tervezés során a termék tulajdonságaiba és a termék értéklánca során végbemenő folyamatokba környezeti fenntarthatósági szempontok is beépítésre kerülnek, például adott esetben biztosítani szükséges, hogy a termékek ne váljanak idő előtt elavulttá (többek között kulcsfontosságú alkotóelemek szétszerelésének akadályozása vagy nem biztosított szoftverfrissítések miatt).
Az egyes termékcsoportokra vonatkozó előírásokat egyes termékjellemzők (pl. energiafogyasztás, összetétel, javíthatóság) köré csoportosítva majd a Keretrendelet alapján kiadásra kerülő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok határozzák meg.
Digitális termékútlevél
A Keretrendelet a tájékoztatási termékkövetelmények részeként előírja, hogy minden terméknek rendelkeznie kell digitális termékútlevéllel. A tervek szerint a termékről (pl. vonalkód útján) a fogyasztók számára közvetlenül elektronikusan elérhető termékútlevél tartalmazza majd a termék fenntarthatósági tulajdonságaira vonatkozó információkat, ezzel elősegítve az átláthatóságot és a fenntartható fogyasztói döntések meghozatalát. A digitális termékútlevél minden termék tekintetében a vonatkozó környezetvédelmi termékkövetelmények alkalmazásával együtt válik kötelezővé.
A Keretrendelet alapján a Bizottság továbbá gondoskodik a termékútlevélhez kapcsolódó elektronikus nyilvántartás és weboldal létrehozásáról, ami még inkább biztosítja a fenntarthatósági termékadatok könnyebb megismerését és ellenőrzését.
Eladatlan fogyasztási cikkekkel kapcsolatos kötelezettségek
A hulladéktermelés csökkentése érdekében a Keretrendelet kötelezővé teszi a leselejtezett eladatlan fogyasztási cikkekre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát, továbbá a gazdasági szereplők kötelesek észszerűen elvárható intézkedéseket tenni az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének megelőzése érdekében. A textiltermékek (ruházati cikkek, kellékek és tartozékok) és lábbelik tekintetében a szabályok még szigorúbbak: 2026. július 19. napját követően tilos ezeknek a termékeknek a megsemmisítése. A Keretrendelet indokolt esetben lehetővé teszi e tilalom kiterjesztését más termékcsoportokra is.
Zöld közbeszerzési előírások
Az uniós GDP 14%-át kitevő közbeszerzések területén is számíthatunk zöldítésre, hiszen a Keretrendelet felhatalmazást ad olyan új közbeszerzési szabályok megalkotására, amelyek elősegítik majd az állami szektor beszerzéseinek fenntarthatóbbá tételét. Ezek a követelmények lehetnek műszaki leírások, szerződéses feltételek vagy célok, amelyeket a Bizottság jogszabályban ír elő.
A vonatkozó jogszabály hatályba lépése után már csak az abban meghatározott minimumkövetelmények figyelembevételével köthetők meg az érintett termékcsoportra vonatkozó közbeszerzési szerződések.
Mi a következő lépés?
Az első lépés az ún. Ecodesign Fórum létrehozása, ami a Keretrendelet alapján megszülető egyes jogi aktusok, részletszabályok kialakításában közreműködik, a legfontosabb ecodesign szereplők és más érintettek részvételével.
A termékcsoportok priorizálását és a környezetvédelmi termékkövetelményeket meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kiadásának menetrendjét a Bizottság legalább három éves időszakra kiadott munkaterve fogja meghatározni. Az első munkatervet a Bizottságnak a Keretrendelet hatálybalépésétől számított 9 hónapon belül, azaz legkésőbb 2025. áprilisáig kell elfogadnia.
A Keretrendelet szövegében már most megjelenő, prioritásként kezelt termékcsoportok, így többek között a vas-, acél- és alumíniumtermékek, textíliák, gumiabroncsok, bizonyos kemikáliák, technológiai és elektronikai termékek gyártói számíthatnak arra, hogy a termékeikre vonatkozó előírások jelennek meg legelőször.
A Keretrendelet igyekszik biztosítani, hogy az érintettek megfelelően felkészülhessenek a környezetvédelmi termékelőírások alkalmazására, hiszen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépése és kötelező alkalmazásának kezdőidőpontja között – főszabály szerint – legalább 18 hónapnak kell majd eltelnie, valamint ez első jogi aktusok csak 2025. július 19. napját követően léphetnek hatályba.
A digitális termékútlevél, valamint a kapcsolódó elektronikus nyilvántartás és weboldal részletszabályait meghatározó jogi aktusok kiadására nincs meghatározott határidő, de a nyilvántartást a Bizottság a Keretrendelet hatálybalépését követő két éven belül, azaz 2026. július 19-ig köteles létrehozni.
A megsemmisítésre és annak tilalmára vonatkozó részletszabályok és a közzététel mintája a Keretrendelet hatálybalépését követő egy éven belül kerülnek elfogadásra. Az eladatlan termékek megsemmisítésére és annak tilalmára vonatkozó első kötelezettségek teljesítése 2026-ban esedékes: a nagyvállalatok az első közzétételüket az első olyan teljes pénzügyi évben leselejtezett eladatlan fogyasztási cikkekre kell kiadniuk, amelynek során e rendelet hatályban van, emellett 2026. július 19-én lép életbe a textiltermékek és lábbelik megsemmisítésére vonatkozó tilalom. A közzétételi kötelezettség a középvállalatokat 2030. július 19-től terheli.
Ősszel induló cikksorozatunkban összefoglaljuk a nemrégiben hatályba lépett, fogyasztási cikkekre vonatkozó európai uniós ESG szabályokat. Iratkozzon fel és kövesse nyomon a fogyasztói és kiskereskedelmi szektort érintő ESG előírások fejleményeit!
Szerzők: Dránovits Dóra, Horváth Fanny
Dránovits Dóra*
Projektfejlesztési és
Restrukturálási csoport
Dránovits Dóra
Horváth Fanny*
Szellemi Alkotások és Technológia csoport
Horváth Fanny
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Kapcsolódó ESG tartalmaink
Ezért ne dobja ki a termékeit – Új ESG szabályok a termékek javítása kapcsán – 6. rész
Horváth Fanny és Reisz Réka összefoglalják a 2026-tól az Európai Unióban bevezetésre kerülő új irányelvekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
Egyszerűsödhetnek a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettséggel kapcsolatos szabályok – ismét módosul az ESG törvény
A múlt héten nyilvánosan is elérhetővé vált az ESG törvény újabb módosításának tervezete, amely – a törvény személyi és tárgyi hatályát érintő módosításokon túl – elsősorban a vállalkozások terheit és a törvény alkalmazását könnyítő rendelkezéseket tartalmaz.
Adójogi szempontok a fogyasztási cikkek csomagolása kapcsán – 5. rész
Cikkünkben összefoglaljuk a fogyasztási cikkek piacán a csomagolásokhoz kapcsolódó főbb adójogi vonatkozásokat, elsősorban az adófizetési kötelezettség témakörére koncentrálva.