Fenntartható vállalatirányítás: jogi keretrendszer, mint az átalakulás katalizátora

Megjelentek a Cambridge Egyetem és DLA Piper közös kutatásának első eredményei

Lezárult a Cambridge Egyetem Fenntarthatósági Vezetési Intézet (CISL) és a DLA Piper kétéves, globális kutatásának első fázisa. A „Future of Boards” kutatás* célja a nagyvállalati döntéshozókkal szembeni elvárások jövőbeli irányainak feltérképezése, valamint azon menedzsment-szintű változások azonosítása, amelyek lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy az üzleti sikert összehangolják a fenntarthatósággal. Milyen jogszabályi környezetnek kell most megfelelnie a vállalatoknak? Milyen hatással vannak a fenntarthatósági irányelvek a döntéshozói gyakorlatra? Cikksorozatunk első részében Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper Hungary ESG csoportjának vezetője a kutatás eredményei alapján összegezte a kapcsolódó trendeket.

Szigorúbb követelmények, nagyobb kockázat

A környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében ma már a vállalatok egyre több fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedést építenek be vállalatirányítási és felügyeleti rendszereikbe, amelyek ráadásul sok esetben gyorsabban is igazodnak a külső (társadalmi vagy befektetői) elvárásokhoz, mint a jogszabályi előírások.  

Ugyan ezek nem kötelező erejű jogi eszközök, mégis alkalmasak a döntéshozók fenntarthatósági „jó gyakorlatának” kialakítására, ezzel is előtérbe állítva a fenntartható értékteremtés szempontjait.

Future of Boards kutatás

Töltse le a fő eredményeket bemutató tanulmányt!

A részletek megismeréséhez látogasson el a tanulmány weboldalára!

Ezzel párhuzamosan a jelentéstételi és közzétételi követelmények a vállalatok önként vállaltszabályozásától a kötelező jogi keretek felé mozdulnak el, amelynek célja a nyilvánosság és az átláthatóság növelése. A fenntarthatósági adatok nyilvánosságra hozatala befolyásolhatja a tőkekövetelményeket, a vállalatértékelést, valamint az M&A (összeolvadások és felvásárlások) ügyleteket, hiszen a közzétett és nyilvánosan elérhető jelentések lehetőséget teremtenek a vállalatok teljesítményének összehasonlítására is.

Az ellátási láncok és a beszerzési gyakorlatok is egyre inkább szabályozási ellenőrzés alá kerülnek – az Európai Unióban jelenleg is tárgyalások zajlanak egy mérföldkőnek számító irányelv (CSDDD, Corporate Sustainability Due Diligence Directive) véglegesítéséről, amely a vállalati fenntarthatóság előmozdítását az ellátási lánc átvilágításán keresztül célozza meg. Az új szabályok következtében a döntéshozóknak várhatóan nagyobb hangsúlyt kell majd helyezniük az átláthatóság biztosítására, az átvilágítási rendszerek korszerűsítésére, ezek elmulasztása ugyanis szerzősédeses értékláncok elakadásához és bevételkiesésekhez vezethetnek.

„A szigorúbb fenntarthatósági követelményekkel a felelősségi kockázatok is növekednek, egyéni és kollektív szinteken egyaránt. A kutatásból kiderült, hogy az elmúlt években megugrott a fenntarthatósággal kapcsolatos peres ügyek száma, ráadásul már nemcsak a vállalatok kerülnek célkeresztbe, hanem a vezetők is”

mondta el Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper Hungary ESG csoportjának vezetője.

Fenntarthatóságot támogató irányelvek és szabályzás az EU-ban

Az elmúlt évtizedben az EU a különböző irányelvek és rendeletek végrehajtása révén jelentős szerepet játszott a vállalat szintű fenntarthatóság globális előmozdításában. A nem pénzügyi jelentésről (Non-Financial Reporting – NFR) szóló 2014-es irányelv volt a fenntartható üzleti gyakorlatok előmozdításának elsődleges eszköze, amely a vállalatok környezeti és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos közzétételi követelményeire koncentrált. Nemrégiben az EU az NFR-t a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelvvel váltotta fel, kiterjesztve a beszámolási kötelezettségeket minden olyan nagyvállalat számára, amelyek megfelelnek az alábbi három kritérium közül legalább kettőnek:

  1. 40 millió eurónál nagyobb nettó árbevétellel rendelkezik
  2. 20 millió eurónál nagyobb a mérlegfőösszege
  3. több mint 250 fő alkalmazottat foglalkoztat.

A CSRD előírja, hogy a beszámolót készítő vállalkozásoknak a “kettős materialitás” elvét követve közzé kell tenniük mind a fenntarthatósági kérdések működésükre gyakorolt hatásait, mind pedig azt, hogy hogyan járulnak hozzá a környezet védelméhez. Továbbá az EU Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR) rendelete nyilvánosságra hozatali követelményeket ír elő a vagyonkezelők és befektetési tanácsadók számára a fenntarthatósági kockázatok kezelésére és a fenntarthatósággal kapcsolatos információk átláthatóságának biztosítására. Az EU Taxonómia Rendelete további kritériumokat állapít meg a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek azonosítására, és ezen kritériumoknak való megfelelésük közzé tételére. E szabályozási intézkedések célja a “greenwashing” elkerülése, valamint az átláthatóság és a fenntarthatóság előmozdítása az EU pénzügyi piacán.

„Az Európai Unió jelenlegi szakpolitikai és szabályozási keretei a fenntarthatóság üzleti megközelítésének alapvető megváltoztatását szorgalmazzák, hangsúlyozva a döntéshozatal környezetre, társadalomra és az általános üzleti sikerre gyakorolt, hosszú távú hatását. A környezetvédelmi szempontok integrálása az alapvető üzleti stratégiába kulcsfontosságú tényező lesz a fenntartható jövő kialakításában világszerte”

– tette hozzá Györfi-Tóth Péter.

*A kutatásról

A Cambridge Egyetem Fenntarthatósági Vezetési Intézet (CISL) és a DLA Piper 2022-ben indította el kétéves, globális szintű kutatását a nagyvállalati döntéshozókkal szembeni elvárások jövőbeli irányairól. A kutatás kettő fő szakaszból áll – a 2023 őszén lezárult első szakasz célja a fenntarthatósággal kapcsolatos jogszabályi környezet tendenciáinak, valamint a döntéshozók „jó gyakorlatainak” azonosítása, beleértve a várható fejlődési irányokat. A kutatás második szakasza (Phase 2) az első szakasz eredményei alapján a döntéshozókat támogató gyakorlati útmutatásokat tartalmazza majd.

Szakértő: Györfi-Tóth Péter

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kövesse LinkedIn oldalunkat!

Legfrissebb tartalmaink ESG témában