Megjelentek a Cambridge Egyetem és DLA Piper közös kutatásának első eredményei
Lezárult a Cambridge Egyetem Fenntarthatósági Vezetési Intézet (CISL) és a DLA Piper kétéves, globális kutatásának első fázisa. A „Future of Boards” kutatás* célja a nagyvállalati döntéshozókkal szembeni elvárások jövőbeli irányainak feltérképezése, valamint azon menedzsment-szintű változások azonosítása, amelyek lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy az üzleti sikert összehangolják a fenntarthatósággal. Milyen jogszabályi környezetnek kell most megfelelnie a vállalatoknak? Milyen hatással vannak a fenntarthatósági irányelvek a döntéshozói gyakorlatra? Cikksorozatunk első részében Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper Hungary ESG csoportjának vezetője a kutatás eredményei alapján összegezte a kapcsolódó trendeket.
Szigorúbb követelmények, nagyobb kockázat
A környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében ma már a vállalatok egyre több fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedést építenek be vállalatirányítási és felügyeleti rendszereikbe, amelyek ráadásul sok esetben gyorsabban is igazodnak a külső (társadalmi vagy befektetői) elvárásokhoz, mint a jogszabályi előírások.
Ugyan ezek nem kötelező erejű jogi eszközök, mégis alkalmasak a döntéshozók fenntarthatósági „jó gyakorlatának” kialakítására, ezzel is előtérbe állítva a fenntartható értékteremtés szempontjait.
A részletek megismeréséhez látogasson el a tanulmány weboldalára!
Ezzel párhuzamosan a jelentéstételi és közzétételi követelmények a vállalatok önként vállaltszabályozásától a kötelező jogi keretek felé mozdulnak el, amelynek célja a nyilvánosság és az átláthatóság növelése. A fenntarthatósági adatok nyilvánosságra hozatala befolyásolhatja a tőkekövetelményeket, a vállalatértékelést, valamint az M&A (összeolvadások és felvásárlások) ügyleteket, hiszen a közzétett és nyilvánosan elérhető jelentések lehetőséget teremtenek a vállalatok teljesítményének összehasonlítására is.
Az ellátási láncok és a beszerzési gyakorlatok is egyre inkább szabályozási ellenőrzés alá kerülnek – az Európai Unióban jelenleg is tárgyalások zajlanak egy mérföldkőnek számító irányelv (CSDDD, Corporate Sustainability Due Diligence Directive) véglegesítéséről, amely a vállalati fenntarthatóság előmozdítását az ellátási lánc átvilágításán keresztül célozza meg. Az új szabályok következtében a döntéshozóknak várhatóan nagyobb hangsúlyt kell majd helyezniük az átláthatóság biztosítására, az átvilágítási rendszerek korszerűsítésére, ezek elmulasztása ugyanis szerzősédeses értékláncok elakadásához és bevételkiesésekhez vezethetnek.
„A szigorúbb fenntarthatósági követelményekkel a felelősségi kockázatok is növekednek, egyéni és kollektív szinteken egyaránt. A kutatásból kiderült, hogy az elmúlt években megugrott a fenntarthatósággal kapcsolatos peres ügyek száma, ráadásul már nemcsak a vállalatok kerülnek célkeresztbe, hanem a vezetők is”
– mondta el Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper Hungary ESG csoportjának vezetője.
Fenntarthatóságot támogató irányelvek és szabályzás az EU-ban
Az elmúlt évtizedben az EU a különböző irányelvek és rendeletek végrehajtása révén jelentős szerepet játszott a vállalat szintű fenntarthatóság globális előmozdításában. A nem pénzügyi jelentésről (Non-Financial Reporting – NFR) szóló 2014-es irányelv volt a fenntartható üzleti gyakorlatok előmozdításának elsődleges eszköze, amely a vállalatok környezeti és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos közzétételi követelményeire koncentrált. Nemrégiben az EU az NFR-t a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelvvel váltotta fel, kiterjesztve a beszámolási kötelezettségeket minden olyan nagyvállalat számára, amelyek megfelelnek az alábbi három kritérium közül legalább kettőnek:
- 40 millió eurónál nagyobb nettó árbevétellel rendelkezik
- 20 millió eurónál nagyobb a mérlegfőösszege
- több mint 250 fő alkalmazottat foglalkoztat.
A CSRD előírja, hogy a beszámolót készítő vállalkozásoknak a “kettős materialitás” elvét követve közzé kell tenniük mind a fenntarthatósági kérdések működésükre gyakorolt hatásait, mind pedig azt, hogy hogyan járulnak hozzá a környezet védelméhez. Továbbá az EU Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR) rendelete nyilvánosságra hozatali követelményeket ír elő a vagyonkezelők és befektetési tanácsadók számára a fenntarthatósági kockázatok kezelésére és a fenntarthatósággal kapcsolatos információk átláthatóságának biztosítására. Az EU Taxonómia Rendelete további kritériumokat állapít meg a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek azonosítására, és ezen kritériumoknak való megfelelésük közzé tételére. E szabályozási intézkedések célja a “greenwashing” elkerülése, valamint az átláthatóság és a fenntarthatóság előmozdítása az EU pénzügyi piacán.
„Az Európai Unió jelenlegi szakpolitikai és szabályozási keretei a fenntarthatóság üzleti megközelítésének alapvető megváltoztatását szorgalmazzák, hangsúlyozva a döntéshozatal környezetre, társadalomra és az általános üzleti sikerre gyakorolt, hosszú távú hatását. A környezetvédelmi szempontok integrálása az alapvető üzleti stratégiába kulcsfontosságú tényező lesz a fenntartható jövő kialakításában világszerte”
– tette hozzá Györfi-Tóth Péter.
*A kutatásról
A Cambridge Egyetem Fenntarthatósági Vezetési Intézet (CISL) és a DLA Piper 2022-ben indította el kétéves, globális szintű kutatását a nagyvállalati döntéshozókkal szembeni elvárások jövőbeli irányairól. A kutatás kettő fő szakaszból áll – a 2023 őszén lezárult első szakasz célja a fenntarthatósággal kapcsolatos jogszabályi környezet tendenciáinak, valamint a döntéshozók „jó gyakorlatainak” azonosítása, beleértve a várható fejlődési irányokat. A kutatás második szakasza (Phase 2) az első szakasz eredményei alapján a döntéshozókat támogató gyakorlati útmutatásokat tartalmazza majd.
Szakértő: Györfi-Tóth Péter
Györfi-Tóth Péter
Projekt és Restrukturálási csoportvezető,
ESG szakterületvezető
Györfi-Tóth Péter
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb tartalmaink ESG témában
Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény
Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket.
Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: az új hazai ESG szabályozás lényeges szereplői
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.
Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.