A várakozásoknak megfelelően 2026. január 1-ig halasztásra került a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény (Jsznytv.) hatálybalépése. A Jsznytv. által bevezetni kívánt egységes jogi személy nyilvántartás 2023. július 1-től váltotta volna fel a cégek, civil szervezetek és más jogi személyek eddigi különálló nyilvántartásait. Emellett, hatályon kívül helyezére kerültek volna a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) végelszámolásra és kényszertörlésre vonatkozó rendelkezései is.
Az egységes jogi személy nyilvántartás legfontosabb újításait az eddigi különálló nyilvántartások egységesítése és a nyilvántartási eljárások döntő hányadában bevezetésre kerülő automatikus döntéshozatal jelentették volna. Az automatikus döntéshozatal során a bíróságok emberi közreműködés nélkül, gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések alapján – akár egy órán belül – hozták volna meg határozataikat, amelyeknek közlésére is automatikusan került volna sor. Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó 2023. évi XXXI. törvény indoklása alapján az egységes és gyors eljárási szabályok bevezetésére való felkészülés hosszabb időt igényel. A törvényben foglaltak szerint 2026. január 1. napjától már az egységes jogi személy nyilvántartás és az új automatikus döntéshozatali rendszer kezdené meg működését.
A halasztást okát az indoklásban kifejtettek mellett feltehetően az képezi, hogy a tervezett hatálybalépés napjáig nem kerültek megalkotásra sem a Jsznytv. végrehajtási rendeletei, sem a végelszámolásra vonatkozó szabályok. A végelszámolási szabályok a Jsznytv. indoklása szerint, a Jsznytv.-től és fizetésképtelenségre vonatkozó szabályoktól elkülönült törvényben kerülnek megállapításra.
A halasztás következtében az egységes nyilvántartással elérni kívánt célok, mint az egységes, kiszámítható és gyors eljárás, különösen civil szervetek esetén továbbra is várat magára.
Kiemelt fogalmak a 2021. évi XCII. törvény rendelkezéseiből:
A jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok: A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a cégek, a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a társasházak, továbbá azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza továbbá a törvény által létrehozott jogi személyek adatait is.
A nyilvántartási eljárás: a jogi személyek nyilvántartására, a közhiteles nyilvántartás vezetésére és a működésük felügyeletére irányuló, valamint az ezekkel összefüggő nemperes bírósági eljárás vagy intézkedés. A jogi személyre vonatkozó nyilvántartási információ: a nyilvántartási adatról, a nyilvántartási iratról, továbbá a számviteli beszámolóról való tájékoztatás.
Automatikus döntéshozatali eljárás: A bíróság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - automatikus döntéshozatali eljárással dönt - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - a gazdasági társaság, az egyéni cég, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az egyesülés, az automatikus döntéshozatali eljárást választó egyesület és alapítvány, valamint a sportegyesület bejegyzési kérelméről.
Automatikus döntéshozatal során a bíróság emberi közreműködés nélkül, gépi adatfeldolgozás, a rendelkezésére álló, valamint az adatigénylés útján kapott adatok alapján hozza meg a határozatát. Automatikus döntéshozatali eljárásban hozott határozat közlésére automatikus intézkedéssel kerül sor.
Szerző: Török Balázs
Török Balázs
Társasági Jogi és M&A csoport
Török Balázs
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb cikkeink
A legfontosabb jogszabálymódosítások az energetika területén az elmúlt negyedévből
Az elmúlt hónapokban számos olyan jogszabály lépett hatályba, amelyek jelentősen átalakítják mind a megújuló energia, az elektromobilitás, valamint a villamos energia-tárolás szabályozási kereteit. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb jogszabálymódosításokat, amelyek az iparági szereplők számára relevánsak lehetnek.
Hungary: Trends Reshaping the Restructuring Landscape
The European insolvency landscape is undergoing a period of intense transformation, driven by EU-level legislative initiatives and national responses to disruptions – most notably the COVID-19 pandemic and the war in Ukraine.
Felelhetnek-e a környezetszennyező nagyvállalatok kártérítéssel polgári jogi alapon?
A magyarországi sajtót is bejárta az a Hamm fellebbviteli tartományi bírósága (OLG Hamm) előtt idén jogerős ítélettel lezárult peres ügy, amelynek alapvető kérdése volt, hogy adott esetben felelhet-e egy Németországban működő nagy szennyezőnek minősülő nagyvállalat egy, a magát klímaváltozás károsultjának valló perui gazdának okozott károkért polgári jogi alapon.