Május 2-i hatállyal jelentős változás lépett életbe a teremgarázsokban található parkolóhelyek nyilvántartása, illetve az azok adásvétele esetén felmerülő elővásárlási jog jogosultjainak értesítése tekintetében. Lehetőség nyílt egy-egy parkolóhely önálló ingatlanná minősítésére „álláshely” néven, melynek megtörténte után már nem fog fennállni elővásárlási jog (a törvény alapján legalábbis, a tulajdonostársak továbbra is alapíthatnak majd ilyet az alapító okiratban). Ezzel párhuzamosan a jogalkotó az osztatlan közös tulajdonban álló teremgarázsokban található parkolóhelyek adásvétele tekintetében a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jog vonatkozásában jogszabályi szintre emelte az eddig csak a gyakorlatban alkalmazott hirdetményi értesítés lehetőségét, mely intézkedésekkel várhatóan az önálló ingatlanná nem minősített parkolóhelyek adásvételének folyamata könnyebbé és gyorsabbá válhat.
A korábbi szabályozás problémái
Az elmúlt évek egyik gyakori problémája volt a társasházakhoz tartozó, osztatlan közös tulajdonban lévő teremgarázsokban található parkolóhelyek adásvétele. A közös tulajdonra tekintettel ugyanis a teremgarázs tulajdonosait elővásárlási jog illeti meg, amennyiben valamely tulajdonostársuk értékesíteni kívánja a tulajdoni hányadát, azaz a parkolóhelyét. Általában a parkolóhely adásvételére az eladó társasházban található lakásával együtt kerül sor, így az elővásárlási jog miatti értesítési kötelezettség jelentősen lassítja a parkolóhelyet és a lakást is magában foglaló teljes ingatlan együttesre vonatkozó adásvétel teljesítését.
A folyamat meggyorsítása érdekében, nagy számú tulajdonostárs esetén afféle szokássá vált, hogy a parkolóhely tekintetében fennálló (de akár az alapító okiratban a külön tulajdonban álló ingatlanra alapított) elővásárlási jog jogosultjait a hirdetőtáblára kitűzött irattal értesítették csak, mellőzve az egyes tulajdonostársak közvetlen tértivevényes értesítését. Ez a földhivatalok tekintetében eltérő gyakorlat kialakulásához vezetett: egyes esetekben ahol elfogadták a társasházi közös képviselő igazolását a kifüggesztésről, míg máshol elvárták a tértivevények beadását a kérelemhez.
A jogalkotó jelen helyzeten igyekezett könnyíteni a kialakult gyakorlat jogszabályi szintre emelésével, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inyvhr.) 2022. május 2. napjától hatályos módosításával.
Az álláshely mint önálló ingatlan bevezetése
Az Inyvhr.-ben bevezetett rendelkezések által az álláshely az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény szerinti önálló ingatlannak, azon belül nem lakás céljára szolgáló helyiségnek minősül. Az Inyvhr. meghatározza azt is, hogy mi tekinthető álláshelynek: „az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló terület, amelynek egyik oldala az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódik, további három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt”. Emellett az ilyen jellegű területnek méretbeli előírásoknak is meg kell felelnie ahhoz, hogy álláshelyként tartsák nyilván: hossza legalább 5,00 méter, szélessége legalább 2,70 méter (mozgásukban korlátozottak részére szolgáló álláshely hossza legalább 5,00 méter, szélessége legalább 3,60 méter) kell, hogy legyen azzal, hogy a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolóban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának a hossza 4,10 méterre és szélessége 2,20 méterre csökkenthető. Ez összhangban áll az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásaival (elősegítve, hogy a korábban épített társasházak teremgarázsában található parkolóhelyek is megfelelhessenek a követelményeknek).
Mindazonáltal fontos kiemelni, hogy a május 2. napjától hatályos jogszabályi újítás elsődlegesen a jelenleg és a jövőben épülő társasházak esetében könnyíti meg a tulajdonosok helyzetét. A módosítás következtében már a társasháznak az ingatlan-nyilvántartásba való felvételekor lesz lehetőség arra, hogy az álláshelyeket egyéb önálló ingatlanokként nyilvántartásba vegyék, és külön-külön helyrajzi számmal lássák el, miáltal már felesleges és életszerűtlen lesz közös tulajdont keletkeztetni a teremgarázs egészén.
A jelenleg is fennálló és közös tulajdonban álló teremgarázsok esetében egy elképzelhető megoldás lehet az, hogy a tulajdonostársak a társasházi alapító okirat módosításával döntenek arról, hogy különálló albetéteket (álláshelyeket) hoznak létre az osztatlan közös tulajdonban álló teremgarázs egyes állóhelyeiből, amennyiben azok a törvényi feltételeknek megfelelnek (és ezen álláshelyek megközelítésére szolgáló területek pedig feltételezhetően a tulajdonostársak közös tulajdonába tartozó épületrészek lesznek). Azonban ez nehézségekbe ütközhet, mivel az alapító okirat módosításához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, melynek megszerzése annál nehezebb, minél nagyobb a tulajdonostársak száma.
A nyilvántartáshoz kapcsolódóan ugyanakkor további könnyítés, hogy amennyiben szükséges a rendeltetésmód garázsra történő megváltoztatása, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségek számának megváltoztatása, mindezek ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez nem szükséges a települési önkormányzat rendeltetést és rendeltetésiegység-számot igazoló hatósági bizonyítványa (bővebben a rendeltetésmódosításról), elegendő, ha az épületben lévő gépjárműtároló helyiség megléte igazolt. A Miniszterelnökség állásfoglalása szerint a teremgarázs léte igazolható azáltal, hogy az ilyen rendeltetésmóddal egyéb önálló ingatlanként nyilván van tartva, de igazolható használatbavételi engedéllyel, fennmaradási engedéllyel, a használatba vétel tudomásulvételéről szóló végzéssel vagy akár a lakóépület használatbavételéhez kiállított hatósági bizonyítvánnyal is. A darabszám igazolására pedig az alapító okirat (illetve annak módosítása), valamint a földhivatal által nyilvántartásba vett alaprajz szolgál.
Hirdetményi értesítés lehetősége
Az elővásárlási jog fennállása esetére az Inyvhr. előírja, hogy a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében csatolni szükséges az elővásárlásra jogosult lemondó nyilatkozatát, ennek hiányában pedig a tértivevényt/átvételi elismervényt annak igazolására, hogy a jogosultat tájékoztatták, és az nem nyilatkozott az irányadó határidőn belül. Emellett kivételes esetekben – amennyiben a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséget vagy számottevő késedelmet eredményezne a tájékoztatása –, a jogszabály szerint elegendő a szerződni kívánó felek nyilatkozata a nehézséget vagy számottevő késedelmet okozó tényről. A bírói gyakorlat ugyanakkor ez utóbbi rendelkezést nem értelmezte egységesen. Előfordult olyan eset, ahol megállapításra került, hogy ha nem került sor az elővásárlásra jogosultak külön-külön postai értesítésére, viszont valamely elővásárlásra jogosult más forrásból három éven belül értesül az adásvételről, megtámadhatja az adásvételt, és gyakorolhatja elővásárlási jogát – amely döntés eredményezett némi bizonytalanságot a megtámadási határidőn belül köttetett szerződéseket, valamint a felek értesítést pótló nyilatkozatának alkalmazását illetően.
Az új szabályozás a fenti szabályoktól enged eltérést és egyértelműsíti a gyakorlatot május 2-től az osztatlan közös tulajdonban álló garázsok esetében. Ha az elővásárlási joggal érintett ingatlan társasházi (vagy szövetkezeti házi) tulajdoni különlapon van nyilvántartva, és rendeltetésmódként garázs megnevezés is fel van tüntetve, tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható társasház esetében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének (szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személynek) a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház (vagy szövetkezeti ház) közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette. Az új szabályozás több szempontból is megkönnyíti az eladó és a vevő helyzetét: egyrészt megrövidíti az elővásárlásra jogosultak tájékoztatásának folyamatát, ugyanis nem szükséges az eladónak akár hónapokat eltöltenie azzal, hogy egy-egy tulajdonostárs értesítési címét tisztázza és megfelelően értesítse őket. Másrészt nem szükséges minden egyes tulajdonostársat külön levélben értesíteni, így csökken a tájékoztatás által az eladóra rótt adminisztratív és pénzügyi teher is.
A jogszabály alapján a rendkívüli nehézségre vagy a számottevő késedelemre tekintettel a hirdetményi értesítést ugyanakkor csak a garázs tekintetében tartja elfogadhatónak a jogalkotó, a többi társasházi albetét esetében nem. Ennek eredményeként tehát elválhat egymástól az alapító okiratban létesített és a garázs tulajdoni hányada kapcsán fennálló elővásárlási joggal összefüggő értesítési kötelezettség teljesítésének módja. Így elképzelhető az az eset, hogy az alapító okiratban alapított elővásárlási jog miatt a lakás tekintetében minden tulajdonostársat köteles megkeresni az eladó tértivevényes levél útján, míg a lakáshoz tartozó parkolóhely tekintetében elegendő egy hirdetményi értesítés, ami lényeges időbeli eltolódást jelent egy adásvételi szerződés megkötésekor.
Összegzés
A fent bemutatott módosításokkal a jogalkotó jogszabályi szintre emelt egyes, az évek során a gyakorlatban kialakult szokásokat, melytől várható, hogy esetlegesen megkönnyíti és meggyorsítja a parkolóhelyek adásvételének folyamatát. Mindazonáltal arra az esetre, ha az elővásárlásra jogosultak értesítése szükséges „rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járó esetben”, két eltérő megoldás rajzolódik ki a jogszabályból: hirdetményi értesítés a közös tulajdonban álló garázsban fennálló tulajdoni hányad tekintetében és „rendes”, tértivevényes postai értesítés a külön tulajdonban álló ingatlan tekintetében, amennyiben arra az alapító okirat alapján elővásárlási jogot alapítottak. Mindenképpen megfontolandó a két megoldás közelítése egymáshoz annak érdekében, hogy az elővásárlási joggal terhelt külön tulajdonban álló ingatlan adásvételéről szóló értesítési folyamat ne nehezítse és lassítsa a teljes adásvételi folyamatot.
Szerzők: Tóth Angéla, Kasza-Tóth Krisztina
Tóth Angéla
Senior Associate
Tóth Angéla
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb tartalmaink
Protected: Milyen jogok védhetik a beruházót más tulajdonában álló földterületen végzett beruházás során? – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 3. rész
There is no excerpt because this is a protected post.
Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény
Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket.
Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.