general-growth-header

A fenntartható gazdaság felé történő átmenet banki finanszírozása

Napjaink gazdaságában egyre inkább megkerülhetetlenné válik az ESG célkitűzések figyelembevétele. Az Európai Unió jogalkotása, az ENSZ közelmúltban lezárult COP26 konferenciáján kialakított célkitűzéseket is figyelembe véve, sürgető feladatok elé állítják a piaci szereplőket a gazdaság valamennyi ágazatában. A fenntartható gazdaság felé történő átmenetnek a banki hitelügyleteket érintő egyes kihívásait Sári Attila, a DLA Piper Hungary finanszírozási, projektfejlesztési és restrukturálási csoportjának szenior ügyvédje foglalja össze.

Mára már egyértelmű, hogy az ESG szempontok a vállalkozások finanszírozásában nemcsak egy-egy speciális banki termék vagy projekttípus esetében merülnek fel, hanem egyre inkább az általános banki gyakorlat részei egy vállalkozás hitelképességének, hosszú távú működésének vizsgálata során. A folyamathoz hozzájárul az EU zöld osztályozási rendszerét magában foglaló Taxonómia Rendelete, illetve az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 számú, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelete (SFDR) alapján előírt egyes közzétételi kötelezettségek is, amelyek először a 2022. év vonatkozásában alkalmazandók a hatályuk alá tartozó pénzügyi intézményekre. Egyúttal a bankok részvényesei felől is egyre nagyobb elvárás, hogy a bank a finanszírozási tevékenysége során demonstrálja elkötelezettségét a környezetvédelem és a pozitív társadalmi változások előmozdítása iránt.

A zöld átmenet, mint kockázati tényező

A napjaink gazdaságában megkerülhetetlenül fontos javakat előállító, de a széndioxid-kibocsátáshoz és egyéb környezetterheléshez egyelőre jelentős mértékben hozzájáruló vállalatok hosszabb távú üzleti kilátásait egyre inkább a fenntartható gazdaságra való átállás követelményei határozzák meg. Ugyanakkor az átállás nemcsak az érintett vállalkozásokkal szemben támaszt komoly elvárásokat, hanem az őket finanszírozó bankok nézőpontjából a hitelfelvevő vállalkozás kockázati profilját is egyre nagyobb mértékben befolyásolja.

A vállalatok számára a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságba való átmenet kockázatot jelent, amely megjelenhet például technológiai, politikai-szabályozási és piaci kockázat formájában is. A vállalkozás hitelképességének, pénzügyi modelljeinek, piaci helyzetének és üzleti kilátásainak vizsgálata során a bankoknak ezeket a kockázatokat is figyelembe kell venniük.

Számos vállalkozás hosszú távú üzleti kilátásait, stabilitását is veszélyeztetheti, ha nem tud megfelelni az átállással kapcsolatos kihívásoknak. Hosszabb futamidejű beruházási hitelek esetén az átállási kockázat érinti a beruházás megtérülésével, árbevétel-termelő képességével és az eszközértékek jövőbeli alakulásával kapcsolatos kilátásokat is. Egyúttal az átállási kockázatoknak a hitelezés során történő figyelembevétele vagy annak elmulasztása áttételesen magának a banknak a hitelminősítését is befolyásolhatja.

Mivel a fenti követelmények egyre hangsúlyosabban jelennek meg a banki hiteldöntések során, a finanszírozott vállalkozásnak a további fejlődését ezekhez a követelményekhez kell igazítania. A követelmények figyelmen kívül hagyása – az egyéb piaci kockázatok mellett – egyúttal azzal is jár, hogy a vállalkozás egyre nehezebben tud finanszírozást igénybe venni, amely a finanszírozási költségek alakulásában is megmutatkozik.

Zöld átmenet az egyes szektorokban

A fokozódó követelmények idővel a környezeti szempontból elavult technológiák finanszírozásának visszaszorulását eredményezhetik. Ugyanakkor számos szektorban az átmenet a gyors és radikális technológiaváltás helyett sokkal inkább egy hosszabb távú folyamatként írható le. A jogalkotás és a hitelezési piac kénytelen figyelembe venni azt, hogy az átálláshoz szükséges technológiák jelenleg nem, vagy csak részlegesen állnak rendelkezésre.

Az energiaszektorban a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló energiaforrások, de az átállás és a szükséges technológiák kifejlesztése fokozatosan történik. A légi szállításban egyelőre nincs elérhető és széleskörűen alkalmazható technológia a zéró vagy nagyon alacsony kibocsátás megvalósításához, ezért itt a reális cél egy jelenleg belátható időtávon inkább az energiahatékonyság fokozása, illetve a zöldebb üzemanyagok alkalmazása lehet. A közúti közlekedésben is hosszabb távon, lépcsőzetesen kerülnek meghatározásra a széndioxid-kibocsátási határértékek. Az építőipar, vegyipar és mezőgazdaság esetében az átállás és a környezetterhelés csökkentése szintén hosszabb távú és jelentős technológiai fejlesztéseket igénylő feladatnak ígérkezik. Ez csak néhány példa, de hasonló jellegű kihívások mutatkoznak számos egyéb gazdasági szektorban is.

Ezeket, valamint egyéb hasonló feladatokat és technológiai korlátokat a finanszírozó bankokra érvényes követelményeket előíró jogalkotás is figyelembe vette. Így az EU Taxonómia Rendeletében megfogalmazott környezeti célokhoz való hozzájárulás egyik formája az átmenet támogatása. Ennek keretében olyan tevékenységek támogatásáról van szó, amelyek segítik az átállást, de még nem eredményezik a távlati célként kitűzött zöld technológiák teljes megvalósítását. Az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó környezeti célkitűzés szempontjából például egy olyan gazdasági tevékenység, amelynek nem létezik technológiailag és gazdaságilag megvalósítható alacsony karbon-intenzitású alternatívája, a rendelet szerint akkor minősül az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényegesen hozzájáruló tevékenységnek, ha hozzájárul a klímasemleges gazdasághoz olyan pályát követve, amely biztosítja az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra való korlátozását. Egy másik példa alapján a körforgásos gazdaságra történő átálláshoz lényeges hozzájárulásnak minősül, ha az adott tevékenység a természeti erőforrások hatékonyabb használatához, a termék tartósságának, javíthatóságának, korszerűsíthetőségének, újrahasználhatóságának növeléséhez, a veszélyes anyagok tartalmának lényeges csökkentéséhez, a hulladékkeletkezés minimalizálásához vagy a kapcsolódó hulladékkezelési infrastruktúra fejlesztéséhez lényegesen hozzájárul. További feltétel valamennyi esetben egyebek között az is, hogy a tevékenység ne járjon a környezeti célkitűzések jelentős megsértésével, ne vezessen a hosszú távú környezetvédelmi célokat veszélyeztető eszközökbe történő bezáródáshoz és az életciklussal kapcsolatos szempontok alapján lényeges pozitív környezeti hatást fejtsen ki.

A Magyar Nemzeti Bank egy 2021-ben kelt ajánlásában szintén javasolja a hitelintézeteknek, hogy vegyék figyelembe üzleti tevékenységük során, hogy a Taxonómia Rendelet követelményei milyen következménnyel járnak, például a termékek, kitettségek és stratégiák szempontjából. Az ajánlás javasolja az érzékeny gazdasági alágazatokra vonatkozó limitek csökkentését és kitettségek leépítését, és ezzel egyidejűleg a környezeti szempontból pozitív hozadékú tevékenységekre, szektorokra vonatkozó limitek növelését, és elvárásnak tekinti a környezeti szempontból fenntartható hitelkockázati politikát. Az ajánlás szintén hivatkozik azokra a tevékenységekre, amelyek hozzájárulnak a karbonsemleges átálláshoz, de egyelőre még nem működnek karbonsemleges módon, illetve más gazdasági tevékenységek átállását segítik. A Magyar Nemzeti Bank által 2022 januárjában közzétett Zöld Kötvény Kibocsátási Útmutató szintén hivatkozik az EU Taxonómia Rendeletében megfogalmazott követelményekre.

A finanszírozó bankok oldaláról a fenntartható gazdaság felé történő átmenet nemcsak a hitelezett vállalkozásokra vonatkozó különféle követelmények előírását jelenti, hiszen a bankoknak a folyamat előmozdításához szükséges beruházások és fejlesztések finanszírozásában is kiemelkedő szerepük van.

Az átmenet finanszírozása segíti az érintett vállalatokat abban, hogy hosszú távú változásokat tudjanak megvalósítani egy zöldebb működés érdekében. Ezáltal a kockázatokon és egyre szigorúbb követelményeken kívül egyúttal potenciális üzleti lehetőségeket is jelent a hitelintézetek részére, és várhatóan további innovatív finanszírozási termékek és megoldások kialakítását fogja ösztönözni, beleértve például egyes digitális technológiák alkalmazását is.

Sári Attila

Sári Attila

Ügyvéd, Counsel

Sári Attila

Attila a DLA Piper Hungary finanszírozási, projektfejlesztési és restrukturálási csoportjának ügyvédje. Szakmai tevékenysége kiterjed az általános vállalatfinanszírozási, akvizíció- illetve projektfinanszírozási ügyletekre, hitelezői és hitelfelvevői oldalon egyaránt, valamint restrukturálási ügyletekre.
E-mailt küldök

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kövesse LinkedIn oldalunkat!

Legfrissebb tartalmaink
fogyasztóvédelem
Versenyjog

Szigorúbb szabályozás lép hatályba a fogyasztók védelmében

Május 28-án lép hatályba a fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítését és az uniós fogyasztóvédelmi jog kiigazítását célzó magyar szabályozási rendszer. A szabályok az Európai Unió Omnibusz Irányelve rendelkezéseit ültetik át, amelynek következtében módosul fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvény és az árak feltüntetéséről szóló rendelet is. A szabályozáshoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat Marosi Zoltán, a Versenyjogi csapat társvezetője foglalja össze.

Tovább >>
zöld ingatlanok
Ingatlan

Megfelelő ritmust kell választani a zöld átálláshoz

A zöld minősítés megszerzéséről, a karbonsemleges működésről és a hazai lakóingatlanok fejlesztéséről a DLA Piper Hungary Zöld Ingatlanok podcast sorozat ötödik epizódjában Borbély Zoltánnal, az ATENOR magyarországi igazgatójával beszélgetett Kui Szilárd és Borbély Gábor.

Tovább >>