Napjainkban a Budapesten lévő A kategóriás bérirodaházak mintegy 46 százaléka rendelkezik valamilyen környezetvédelmi minősítéssel, de ezek nagyrészt még a zöldkötvény-kibocsátás időszaka előtt épültek. Ma már az ingatlanfejlesztők közel 75 százaléka BREEAM, LEED vagy egyéb környezetvédelmi minősítésnek megfelelő épületeket épít.
Minősítési rendszertől függetlenül akkor beszélhetünk ténylegesen fenntartható ingatlanról, ha nemcsak a rövid- és középtávú, hanem a hosszú távú társadalmi szempontok is figyelembevételre kerülnek a fejlesztés során. Spekulatív irodafejlesztés esetén egy feltételezett piaci igény alapján, még a bérlő ismeretének hiányában kezdődik a fejlesztés és a fejlesztő hoz a fenntarthatóság vonatkozásában jelentős döntéseket. Ebben az esetben jellemzően az építés közben vagy az átadás után adják bérbe az összes területet, így a bérlők készen kapják a „zöld megoldásokat”. Ezzel szemben az előbérleti szerződés alapján történő fejlesztés esetében – ami built-to-suit vagy BTS fejlesztésként is ismert – a bérlő igényei szerint, közösen zajlik a tervezés és a fejlesztés, így alkalmazkodni tud a fejlesztő a bérlő egyedi fenntarthatósági igényeihez. Utóbbi típus esetében a legmagasabb szintű a speciális bérlői igények kiszolgálása.