Az üzleti környezetben egyre több területre begyűrűző ESG-alapú működési szempontrendszer az ingatlanpiacot is elérte, és akár annak átalakulását is magával hozhatja. Mivel az Európai Unióban épületek felelősek az energiafogyasztás 40, a CO2 kibocsátás 36 százalékáért, a zöld épületek kérdésköre megkerülhetetlen a zéró karbon célok eléréséhez. De vajon milyen szerepe lehet a bérlőknek ebben? A magyarországi kereskedelmi bérletekről, a bérlők igényeiről és elvárásairól a DLA Piper Hungary Zöld Ingatlanok podcast sorozat második epizódjában Tóth Mariannal, a Property Market bérbeadási igazgatójával beszélgetett Kui Szilárd, local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője és Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxis vezetője.
Az ESG kérdésköre ma már minden felelős üzleti döntés meghozatala során szóba kerül, nincs ez másképp a kereskedelmi ingatlanpiacon sem. Egyre többen keresnek zöld ingatlan bérleményeket, egyre fontosabb a fenntarthatóság és a jólét megteremtése a munkakörnyezetben. Az már egy nehezebben megválaszolható kérdés, hogy mik is pontosan a bérlői igények, vagy hogy mennyivel hajlandóak többet fizetni a bérlők a zöldebb irodaházakért.
"Különbséget kell tennünk aközött, hogy csak az ingatlan vagy maga a bérlemény is zöld. Az ingatlanért a bérbeadó felel, de a bérleményeket a bérlő alakíttatja ki és működteti. Az épület fenntarthatósága akkor tud kiteljesedni, ha bérlői környezettudatosan élik a mindennapokat az irodákban. Mivel egy irodaház közműfogyasztásának hozzávetőlegesen 70 százalékát a bérlői fogyasztások teszik ki, azt mondhatjuk, hogy a bérlő az ingatlanpiac zöldülési folyamatának egyik mozgatórugója"
– emelte ki Tóth Mariann, a Property Market bérbeadási igazgatója.
Nincs zöld ingatlan fenntartható működés nélkül
„A nagy kereskedelmi ingatlanoknak legtöbbször több bérlőjük is van, akik azonban gyakran eltérő igényekkel rendelkeznek. A nemzetközi nagyvállalatok számára központilag is elvárás az ESG szempontrendszerének való megfelelés, ugyanakkor nem mindegyikük hajlandó extra árat, felárat fizetni egy olyan bérleményért, ami működésében, kialakításában támogatja a megfelelést; míg általában az átlagosan 600-700 m² területtel rendelkező kisebb bérlők számára jelenleg a bérlés és üzemeltetés költségének alacsonyan tartása a fő szempont. Ahogy a zöld ingatlanok egyre jobban teret nyernek a piacon, az eltérő bérlői igények közötti különbségek várhatóan még látványosabbak lesznek. Ez a fajta környezettudatos szemléletváltás előidézhet egyfajta piaci átrendeződést is a jövőben”
– állapította meg Tóth Mariann.
"A szellemi munkakörben dolgozó pályakezdők nagy része az irodában éli mindennapjait. Nekem ezért az a várakozásom, hogy a fiatal munkavállalóknak, a következő generációknak egyre fontosabb lesz, hogy zöld munkakörnyezetben dolgozzanak"
– tette hozzá Kui Szilárd, local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője.
„Az új ingatlanfejlesztéseknél már nem elég a hangzatos épületminősítés, a finanszírozói oldal magát a zöld, fenntartható működést, azaz az "in-use-performance"-t is vizsgálja. Ezt az elvárást azonban a fejlesztő önmagában nem képes teljesíteni, szoros bérbeadói és bérlői együttműködésre van hozzá szükség”
– emelte ki Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxisának vezetője.
Irodákra szükség van és szükség lesz
A járvány kezdeti szakaszában, mintegy másfél évvel ezelőtt, olyan szcenáriókat is valószínűsítettek, hogy a home office üzemmód következtében több százezer négyzetméter irodaterület kerül majd visszaadásra Magyarországon. Jelenleg azonban az látható, hogy néhány nagy nemzetközi cég csökkentette csak a területét, mások inkább a meglévő bérlemények használatát alakították át. Ma már nem csak a munkavégzésre, hanem kapcsolatépítésre, projekt megbeszélésekre alkalmas terekre van szükség, azaz az iroda “networking hub”-ként is kell, hogy funkcionáljon.
„A vírushelyzet következtében az üzemeltetők és a bérbeadók egyaránt fokozott figyelmet fordítanak a biztonságos környezet kialakítására az irodaházakban, így azt mondhatjuk, hogy a pandémia felgyorsította az ingatlanpiac fejlődését. Tapasztalatom szerint a bérlők egyre inkább visszatérnek az irodákba, mivel bíznak abban, hogy az üzemeltetők képesek egészségügyileg is biztonságos környezetet teremteni számukra”
– emelte ki Tóth Mariann.
Az ingatlanpiac zöldülése elindult és a folyamat visszafordíthatatlan
Már az elmúlt néhány hónap változásai alapján is látható, hogy az ESG szempontrendszere már most is kiemelt szerepet játszik a vállalati értékteremtésben és a hosszú távú profitábilis működésben. Az azonban még vállalati kultúra és egyéni felelősségvállalás kérdése is, hogy mekkora prioritást élvez az ingatlanpiaci döntések meghozatalakor és az épületek használata során. A következő néhány évben, amíg az ESG minősítés egységes keretrendszere kikristályosodik, várhatóan a keresleti oldalon megjelenő eltérő igények miatt több különböző típusú zöld és standard épületekre lesz szükség. Ez a trend kihívások elé állítja a kínálati oldalt, és akár át is rendezheti az ingatlanpiacot.
„A fenntarthatóság ma már nem megkerülhető szempont az üzleti működés során, de egységes keretrendszere még most alakul ki. Bár a célok mindenki számára egyértelműek – alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás elérése, energiahatékonyság növelése, a bérlők számára megfelelő munkakörnyezet biztosítása –, az ingatlanpiaci szereplők számára a működés során is használható standardok egyelőre még nem léteznek”
– összegezte Kui Szilárd.
Hallgassa meg a szakértők teljes beszégetését a Soundcloud, a Spotify, az Apple Podcast vagy a Google Podcasts felületein! A felvételek az egyes logókra kattintva érhetők el!
A cikk szerzői:
Kui Szilárd
Ingatlanjogi Csoportvezető
Kui Szilárd
Borbély Gábor
Finanszírozási Csoportvezető
Borbély Gábor
Tóth Mariann
Property Market
Tóth Mariann
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Szigorúbb szabályozás lép hatályba a fogyasztók védelmében
Május 28-án lép hatályba a fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítését és az uniós fogyasztóvédelmi jog kiigazítását célzó magyar szabályozási rendszer. A szabályok az Európai Unió Omnibusz Irányelve rendelkezéseit ültetik át, amelynek következtében módosul fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvény és az árak feltüntetéséről szóló rendelet is. A szabályozáshoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat Marosi Zoltán, a Versenyjogi csapat társvezetője foglalja össze.
Megfelelő ritmust kell választani a zöld átálláshoz
A zöld minősítés megszerzéséről, a karbonsemleges működésről és a hazai lakóingatlanok fejlesztéséről a DLA Piper Hungary Zöld Ingatlanok podcast sorozat ötödik epizódjában Borbély Zoltánnal, az ATENOR magyarországi igazgatójával beszélgetett Kui Szilárd és Borbély Gábor.
What we can learn from the case resulting in a record GDPR fine by the Hungarian Data Protection Authority for the unlawful use of artificial intelligence
The Hungarian Data Protection Authority (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, NAIH) has recently published its full decision on the case in which the Authority imposed a fine ca. EUR 665,000 (HUF 250 million), the highest data protection fine to date in Hungary.
