Az ESG szempontok nemcsak a fogyasztási cikkek tervezése és gyártása során bírnak kiemelt jelentőséggel, hanem a csomagolás és a csomagolási hulladékok kezelésében is. Az Európai Unió egyre szigorúbb szabályokkal próbálja elősegíteni a felelős üzleti magatartást. A fenntartható csomagolási megoldások, az átlátható információszolgáltatás és jelentéstétel, valamint az anyagok felelősségteljes felhasználása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalatok megfeleljenek az ESG és fenntarthatósági elvárásoknak, erősítve ezáltal piaci versenyképességüket és társadalmi felelősségvállalásukat. Cikksorozatunk ezen részében részletesen megvizsgáljuk a csomagolási és csomagolási hulladékok kezelésének legjobb gyakorlatait és az ezekkel kapcsolatos kihívásokat.
Globalizált gazdaságunk egyik legkörnyezetkárosítóbb eredménye a csomagolás és az abból keletkező csomagolási hulladék. Egy európai állampolgár évente csaknem 180 kg csomagolási hulladékot termel, ráadásul az EU-ban felhasznált műanyag 40%-át és a papír 50%-át csomagolásra használják.[1]
A műanyag előállítása rendkívül energiaigényes, illetve nagy mértékben felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért is, amely a globális felmelegedést gyorsítja. A papír előállítása pedig nagy vízigényű folyamat, és hatása a világ faállományára sem elhanyagolható. A csomagolás azonban sajnos nélkülözhetetlen: nemcsak a termékek védelmét szolgálja a szállítás során, hanem hozzájárul a logisztikai hatékonysághoz is.
A fentiekből kifolyólag szükség van egy olyan szabályozásra, ami egyrészt továbbra is ki tudja szolgálni a logisztikai igényeket, másrészt a hulladék és a csomagoláshoz felhasznált új anyagok csökkentésével hozzájárul a globális fenntarthatósági törekvésekhez.
A megfelelő csomagolási megoldások ösztönzésével nemcsak jelentős mennyiségű hulladéktól, hanem az újonnan előállított, csomagolásra szánt műanyag és papír ökológiai hatásaitól is megóvhatnánk Földünket, miközben továbbra is biztosíthatnánk a piaci csomagolóanyag-szükséglet teljesítését.
Csomagolási és csomagolási hulladék irányelv (PPW irányelv)
A fenti célok érdekében alkotta meg az Európai Unió a 2018/852 irányelvet[2], a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK[3] irányelv módosításaként. Az irányelv számos feladatot tűz ki a vállalatok számára a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében. A fő célkitűzése a környezet minőségének javítása a csomagolási hulladék megelőzése és csökkentése révén, valamint a tagállamok közötti szabályozás harmonizálása az egységesség érdekében. A módosítás során továbbá az EU külön erősítette a csomagolási hulladék újrafeldolgozásának és újrahasználatának előmozdításának fontosságát. Az irányelv minden, az európai piacon forgalomba hozott csomagolásra és csomagolási hulladékra vonatkozik, függetlenül annak keletkezési helyétől és anyagától.
A tagállamok számára előírt kötelezettségek közé tartozik – többek között – nemzeti programok kezdeményezése és gyártói felelősségi rendszerek kialakítása.
Magyarország a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III.14.) Kormányrendeletben szabályozza a gyártói felelősségi rendszert és annak aspektusait. A rendszer, amely 2023. július 1-jétől érvényes Magyarországon, a termékek gyártóira, illetve, azon cégekre hárítja a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa alatt, amelyek először hozzák forgalomba Magyarországon az importált terméket vagy amelyek saját használatra vásárolnak. Tudjon meg többet >>
Az irányelv továbbá:
- tisztázza a komposztálható és biológiailag lebomló csomagolások közötti különbséget
- kizárja az oxidatív úton lebomló műanyagokat a biológiailag lebomló kategóriából
- kimondja, hogy a tagállamoknak, illetve a vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a csomagolás térfogata és tömege minimális legyen, a veszélyes anyagok jelenléte csökkenjen, és a csomagolás újrahasználható vagy újrafeldolgozható legyen.
Ez csökkenti a környezeti terhelést és hozzájárul a körforgásos gazdaság kialakításához. Ezen kívül az uniós országoknak rendszereket kell létrehozniuk a csomagolási hulladék gyűjtésére és újrafeldolgozására, és biztosítaniuk kell, hogy a csomagolás megfeleljen az irányelv követelményeinek.
Az Európai Bizottság 2024. november 14-én kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a módosított irányelv rendelkezéseinek nem megfelelő átültetése miatt. A Bizottság álláspontja szerint a nem megfelelően átültetett szabályok közé tartozik többek között a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumok meghatározása, emellett a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer nemzeti célkitűzéseinek meghatározása, valamint a pénzügyi hozzájárulások közzétételére és a hasznosítási műveletektől való eltérések rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó követelmények sincsenek összhangban az irányelvvel. Magyarország nem hozott intézkedéseket az otthoni komposztálás ösztönzésére sem. A Bizottság a kötelezettségszegési eljárás megindítása mellett felszólító levelet is küldött Magyarországnak, amely alapján, ha az ország két hónap alatt nem válaszol, illetve orvosolja a Bizottság által felvetett hiányosságokat, akkor akár indoklással ellátott vélemény kiadásáról is dönthet.
Az új csomagolás és csomagolási hulladék rendelet
Az irányelv további módosítására az Európai Bizottság 2022-ben új javaslatot nyújtott be, amelyet az Európai Parlament és Tanács rendes jogalkotási eljárás körében tárgyal. Az Európai Parlament már 2024 áprilisában első olvasatban elfogadta a javaslatot, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetésre is került, azonban a jogalkotási folyamat még nem ért a végére. A rendelet a hatálybalépését követő 18 hónap elteltével lesz alkalmazandó, amely időt biztosít a vállalkozások számára a termelési és forgalmazási folyamataik felülvizsgálatára.
A rendelet – végső elfogadása esetén – a meglévő 2019/1020 rendeletet és a 2019/904 irányelvet módosítja a csomagolási hulladék kezelésének és csökkentésének javítása érdekében, illetve felváltja a csomagolás és csomagolási hulladék irányelvet (ld. fent). A rendelet fő célja az újrahasznosítható és újrafelhasználható csomagolóanyagok használatának ösztönzésével a körforgásos gazdálkodásra való áttérés és a környezeti hatások csökkentése, továbbá a vállalkozások költségeinek csökkentése érdekében egy egységes európai szabályozás létrehozása.
A szabályozás hatása az egyes szereplőkre
Az új rendelet várhatóan mind a vállalkozókra, mind a fogyasztókra nagy hatással lesz.
A vállalkozásoknak új csomagolóanyagokba és eljárásokba kell beruházniuk, hogy megfeleljenek az újrahasznosíthatóság és újrafelhasználhatóság szigorúbb követelményeinek., továbbá át kell alakítaniuk ellátási láncukat azáltal, hogy fenntarthatóbb anyagokat szereznek be, biztosítva ezzel az új előírásoknak való megfelelést. Ez azonban innovációs lehetőségek kapuját nyitja meg, ugyanis a vállalkozások versenyelőnyre tehetnek szert új, fenntartható csomagolási megoldások kifejlesztésével.
A fogyasztók környezetbarátabb csomagolású termékekhez juthatnak majd hozzá, ami hozzájárul a hulladék mennyiségének csökkenéséhez. Ez azonban potenciális költségnövekedést eredményezhet számukra, ugyanis a vállalkozások a megfelelési költségek egy részét a fogyasztókra hárítják át.
A tagállamok több mechanizmuson keresztül fogják ellenőrizni az új csomagolási és csomagolási hulladékokra vonatkozó rendeletek betartását:
- Éves jelentéstétel: A vállalkozásoknak évente jelentést kell tenniük az általuk forgalomba hozott csomagolások mennyiségéről és típusáról. Ezeket az adatokat a nemzeti környezetvédelmi szabályozóknak nyújtják be.
- Minőségi ellenőrzések: A tagállamok minőségellenőrzést végeznek a vállalkozások által szolgáltatott adatokon a pontosság és a megfelelőség biztosítása érdekében.
- Betétdíjas visszavételi rendszerek (DRS): A tagállamoknak meghatározott csomagolási formák, például az egyszer használatos műanyag palackok és a fém italos tárolóedények esetében a magas begyűjtési arány biztosítása érdekében betétdíjas visszavételi rendszereket kell létrehozniuk.
- Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR): A vállalkozásoknak EPR-rendszerek révén kell finanszírozniuk a csomagolási hulladékok újrafeldolgozását és hasznosítását, amelyet a szabályozó hatóságok ellenőriznek.
- Harmonizált címkézés: A csomagolásokon szabványosított címkéket kell elhelyezni, amelyeken feltüntetik az anyagösszetételt és az újrafeldolgozási utasításokat, ami megkönnyíti a szabályozók számára a megfelelőség ellenőrzését.
Az új csomagolási és csomagolási hulladékokra vonatkozó előírások be nem tartása számos büntetést és szankciót von maga után:
- Bírságok: A vállalatok jelentős pénzbírságra számíthatnak, amely elérheti a forgalmuk 5%-át vagy 40 millió eurót, attól függően, hogy melyik a magasabb.
- Büntetőjogi szankciók: A szándékos jogsértések büntetőjogi szankciókat vonhatnak maguk után, beleértve az akár öt évig terjedő szabadságvesztés büntetést is.
- Kizárás a közbeszerzési pályázatokból: A szabályokat megsértő vállalatokat kizárhatják a közbeszerzési pályázatokon való részvételből.
- További szankciók: A tagállamok további szankciókat szabhatnak ki a szabályok betartásának biztosítása érdekében, amelyek további pénzügyi szankciókat és működési korlátozásokat is magukban foglalhatnak.
Ezen intézkedések célja, hogy visszatartó erejűek legyenek, és biztosítsák, hogy a vállalkozások betartsák az új rendeletet, elősegítve a csomagolás és a hulladékgazdálkodás fenntarthatóbbá tételét.
Jövőbeli kilátások
Az Európai Bizottság célja, hogy 2030-ra az uniós piacon található valamennyi csomagolás gazdaságilag életképes módon újrafeldolgozható legyen. A csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése és az újrafeldolgozás előmozdítása érdekében tett intézkedések hozzájárulnak a körforgásos gazdaság megvalósításához és a környezet védelméhez.
A tagállamok és a vállalkozások együttműködése és a gyártói felelősségi rendszerek hatékony működése kulcsfontosságú a fenntartható jövő biztosításában. S habár a csomagolásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatára vonatkozó javaslat elfogadása nagy előrelépést jelent a fenntarthatóbb jövő felé, azonban a rendelet számos új intézkedést fogalmaz meg, amelyek véghezvitele még várat magára. Fontos kiemelni, hogy ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk az irányelv célját, vagyis a hulladék mennyiségének csökkentését, az újrahasznosítás arányának növelését, és a környezetbarát csomagolási megoldások alkalmazásának ösztönzését, elengedhetetlen a vállalatok, kormányok és fogyasztók együttműködése. A jövőben további innovációkra és szabályozásokra van szükség, hogy még hatékonyabban kezeljük a csomagolási hulladék problémáját, és biztosítsuk bolygónk egészségét a következő generációk számára.
Szerzők: Molnár Viktória, Nyikes Enikő
Molnár Viktória*
Senior Associate
Molnár Viktória
Dránovits Dóra*
Projektfejlesztési és
Restrukturálási csoport
Dránovits Dóra
Nyikes Enikő
Ingatlanjogi csoport
Nyikes Enikő
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Kapcsolódó tartalmaink
Adójogi szempontok a fogyasztási cikkek csomagolása kapcsán – 5. rész
Cikkünkben összefoglaljuk a fogyasztási cikkek piacán a csomagolásokhoz kapcsolódó főbb adójogi vonatkozásokat, elsősorban az adófizetési kötelezettség témakörére koncentrálva.
ESG szempontok a fogyasztási cikkek címkézése során – 3. rész
A fenntartható címkézési rendszerek lehetővé teszik a fogyasztók számára is, hogy könnyebben és átláthatóbb módon azonosítsák azokat a termékeket, amelyek környezetbarát, illetve fenntartható módon készültek. Cikksorozatunk ezen részében a termékek címkézére vonatkozó, valamint az ahhoz kapcsolódó kérdéseket vizsgáljuk meg részletesebben.
ESG szempontok a fogyasztási cikkek tervezése és gyártása során – 2. rész
Az ESG szempontok kiemelt jelentőséggel bírnak a fogyasztási cikkek tervezése és gyártása terén, különösen az egyre szigorodó uniós szabályozási környezetben. Az EU célja, hogy az ESG követelményeket szilárd jogi keretbe foglalva támogassa a fenntartható gyártási és ellátási láncokat, csökkentse a környezeti terhelést és ösztönözze a felelős üzleti magatartást.